Művelődés-, Tudomány- és Orvostörténeti Folyóirat
2017/14           ISSN: 2062-2597

KOZÁRI, Monika: A nyugdíjrendszer Magyarországon Mária Teréziától a második világháborúig, Gondolat Kiadó, Budapest, 2012, 366p.
ISBN: 978-9636934590
Recenzió: Kapronczay Katalin PhD - Semmelweis Orvostörtépneti Múzeum, Könyvtár és Levéltár
Kötet: 2012/5

Kozári Monika könyvében a politikatörténet, jogtörténet és az intézménytörténet oldaláról vizsgálja a nyugdíj kialakulásának és fejlődésének kérdéseit. Mária Terézia nyugdíjrendeleteitől a második világháborút követő államosításig. A könyv elemzi, hogy a népességnek mekkora részét érintették az egyre bővülő körökre nyugdíjak, és ez milyen költséget jelentett az állami költségvetésnek, foglalkozik a biztosítási jellegű nyugdíjakkal, olyan - talán még sokaknak ismerősen csengő - intézményekkel, mint az OTI vagy a MABI, valamint az egyesületi jellegű nyugdíjjal is.
Átfogó történész szakmunka a nyugdíjkérdés történetéről eddig nem született. A könyvet várhatóan érdeklődéssel forgathatják a jogászok, szociálpolitikusok és történészek. Azonban ez a jó stílusban megírt hiánypótló munka nemcsak a szakmai közönség, hanem a nyugdíj története iránt érdeklődő nagyközönség számára is érdekes olvasmány.


Lázár Imre, Pikó Bettina (szerkesztők): Orvosi antropológia, Medicina, Budapest, 2012, 582p.
ISBN: 978 9632264066
Recenzió: Prof. dr. Forrai Judit DSc - Semmelweis Egyetem - Semmelweis Egyetem, Népegészségtani Intézet
Kötet: 2012/5

Saját világunk értelmezéséhez szükséges a kulturális önismeret, mert a betegségekben, társadalmi zavarokban, szenvedésben testet öltő jelenségeket csak a kultúra szemüvegén keresztül érthetjük meg. Az egészséggel és betegséggel kapcsolatos döntéseket befolyásolja az, hogy milyen a beteg, a gyógyító személyzet és az adott társadalom hiedelemrendszere és hitvilága. Az orvosi antropológia ezenkívül a gyógyítás kultúrájának önismereti tárgya is. Metaforikusan fogalmazva: e diszciplína mára nagykorúvá vált hazánkban is. Ezért szerkesztési elvünkké tettük, hogy az orvosi antropológia nemzedékei között kapcsolatot építsünk, és a tárggyal rokon diszciplínák közötti hidakat is láthatóvá tegyük. Távlati szempontból is igen nagy lehetőséget kínált számunkra az ébredő hazai szakma összefogása és megjelenítése egy közös kötet keretein belül, amely így magán viseli az adott korszak sajátosságait, valamint a hazai társadalmi-kulturális közeg kontextusát. Mert mi is lehetne az antropológia feladata, mint az, hogy az ember mibenlétére választ keressen, és ebben az orvosi antropológia jelentős részt vállalhat. E reményekkel nyújtjuk át a Tisztelt Olv Olvasóknak az orvosi antropológia első hazai tankönyvét, amely a diszciplína hazai arcélét kívánja kirajzolni.