Művelődés-, Tudomány- és Orvostörténeti Folyóirat
2017/14           ISSN: 2062-2597

szerk. Kapronczay Károly: Háború és orvoslás. Az I. világháború katonaegészségügye, annak néhány előzménye és utóélete. Orvostörténeti tanulmányok, Magyar Orvostörténelmi Társaság , Budapest, 2015, 266p.
ISBN: 9789631224139
Recenzió: Kapronczay Katalin PhD - Semmelweis Orvostörtépneti Múzeum, Könyvtár és Levéltár
Kötet: 2015/11

Az I. világháború kitörésének századik évfordulója megszámlálhatatlan megemlékezés, tudományos ülés és kiadvány létrejöttét eredményezte, amelyek sora minden valószínűség szerint 2018-ig folytatódni fog. A téma kimeríthetetlen, hiszen nem csak a történelmi, politikai események felidézéséről, újraértelmezéséről, hanem az évtizedek során felbukkanó ismeretlen adatokról, az új felismerések fényében kibontakozó összefüggésekről is beszámolnak a kutatók.            

Az orvoslás történetének mindig fontos részét jelentette a háborúkkal, hadi eseményekkel való kapcsolat. Közismert tény, hogy a tábori egészségügyi rendszert, a katonaorvosok tudását milyen módon tette próbára egy-egy váratlanul felbukkanó járvány, amely adott történelmi helyzetben nem várt fordulatot hozott, csaták, háborúk kimenetelét, országok, népek sorsát döntötte el. A katonaorvoslás, hadiegészségügy legfontosabb területei a századok során nagy vonalakban azonosak voltak: a sebészet-sebkezelés, a járványügy, az ellátás rendszerének, menetének megszervezése, a hadisebészek, katonaorvosok, az ápoló segédszemélyzet megfelelő létszámban való biztosítása, szakmai képzése. Természetesen a harci eszközök, a fegyverek fejlődése, modernizálódása korszakonként más jellegű sebesüléseket okozott, az orvoslás aktuális tudását meghaladó, ismeretlen feladatok megoldására késztette a katonaorvosokat. Furcsa paradoxonként említhetjük, hogy bizonyos orvosi kérdések megoldása, némely szakterület fejlődése háborúnak „köszönhetően” valósult meg: pl. a tífusz-fajták kórismézése a XVI. században, tábori körülmények között, vagy az első világháború amputált serültjeinek rehabilitálására iparszerűen létrejövő művégtag-gyártás, és folytathatnánk a sort.

Ismertetésre került kötetünk tematikai gerincét az első világháború centenáriuma alkalmából, a Magyar Orvostörténelmi Társaság szervezésében tartott előadássorozat tanulmányokká bővített anyaga képezi, de a katonaorvoslás, hadiegészségügy történetét lényegesen szélesebb spektrummal közelíti meg, dolgozza fel, az időhatárokat is kitágítva.

A kötet első részében a Tizenötéves háború tábori orvoslásától a dualizmus korának katonaorvoslását feltáró tanulmányokat olvashatunk: a Rákóczi szabadságharc, az 1848-49-es szabadságharc fontos eseményei, a sebészképzés – mint legfontosabb alapszakma – fejlődése, és a korszerű követelményeknek megfelelő katonaorvos-képzés kialakulása témákban.

A második részben a világháborúk - az I. és II. világégés - katonaorvosi, hadegészségügyi kérdéseit feldolgozó tanulmányok találhatók, kétségtelen alapossággal feltárva minden területet: az orvostudomány számára új kihívásokat jelentő sérülésfajták, megbetegedések, a hátország orvosi ellátása, kapcsolata a frontvonallal, a háború és a gyógyszerészet - gyógyszergyártás kapcsolata, a rokkantügy, a rehabilitálás és a művégtaggyártás, a mentők és a Magyar Vöröskereszt szerepvállalása a háborúk idején, az önkéntes ápolónők részvétele a sebesültek, a testileg-lelkileg elesettek gondozásában, sőt a haderő komoly, nélkülözhetetlen részét képező lóállománnyal kapcsolatos állatorvosi problémák feldolgozása is helyet kapott.

A tanulmányok szerzői: Bagi Zoltán, Birtalan Győző, Balázs Károly, Balázs Péter, Borsay János, Debrődi Gábor, Dobson Szabolcs, Gazda István, Godinek Ibolya, Kapronczay Károly, Kapronczay Katalin, Keppel Csilla, Kiss László, Kótyuk Erzsébet, Magyar László András, Pisztora Ferenc.

A kötet kiadását az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság támogatása tette lehetővé, a szerkesztésben a Magyar Tudománytörténeti Intézet működött közre.    


Anna Winterbottom: , Palgrave MacMillan , Basingstoke, United Kingdo, 2015, 204p.
ISBN: ISBN10 1137567600
Recenzió:
Kötet: 2015/11

This interdisciplinary work, the first of two volumes, presents essays on various aspects of disease, medicine, and healing in different locations in and around the Indian Ocean from the ninth century to the early modern period. Themes include theoretical explanations for disease, concepts of fertility, material culture, healing in relation to diplomacy and colonialism, public health, and the health of slaves and migrant workers. Overall, the books argue that, throughout the period of study, the Indian Ocean has been the site of multiple interconnected medical interactions that may be viewed in the context of the environmental factors connecting the region. The two volumes are the first to use the Indian Ocean World as a geographical and conceptual framework for the study of disease. It will appeal to academics and graduate students working in the fields of medical and scientific history, as well as in the growing fields of Indian Ocean studies and global history.