Művelődés-, Tudomány- és Orvostörténeti Folyóirat
2016/12           ISSN: 2062-2597

Kapronczay Károly szerk.: Semmelweis, MTA orvostörténeti Munkabizottsága, Budapest, 2015, 160p.
ISBN: 976-615-5365-11-9
Recenzió: Kapronczay Katalin PhD - Semmelweis Orvostörtépneti Múzeum, Könyvtár és Levéltár
Kötet: 2016/12

A Semmelweis-évforduló kapcsán –ennyi idő múltával is – felbukkannak a nagy tudós életének kevéssé ismert epizódjai, a felfedezéssel, a tanok elfogadásával, utóéletével kapcsolatos adatok. Nem érdektelen, hogy egyéniségének, szellemiségének alakulását milyen módon befolyásolta a családi háttér, a tanulmányok. Az összeállítás érdekes körképet alkot a kortársi megemlékezésekről, a semmelweisi tanok hazai és külföldi utóéletéről, Semmelweis felfedezésének valós megítéléséről, a „Semmelweis tisztelet” hazai és nemzetközi alakulásáról. A kötet emléket állít az egyik korai, eddig többé-kevésbé ismeretlen Semmelweis-kutatónak, Beretzky Endrének (1842-1921), aki emellett szülész-nőgyógyászként, közegészségügyi szervezőként egyaránt elismert szakember volt. 


Kiss László: A jó palócok és a tót atyafiak orvosi , MATI, Budapest, 2015, 168p.
ISBN: 978-615-5365-09-6
Recenzió: Kapronczay Katalin PhD - Semmelweis Orvostörtépneti Múzeum, Könyvtár és Levéltár
Kötet: 2016/12

A kötet szerzője a Felvidék orvostörténetének, tudománytörténetének értő és elkötelezett kutatója évtizedek óta. Különös érdeklődéssel tárja fel a történelmi Magyarország e régiójának szülötteire vonatkozó adatokat, életútjukat, munkásságukat. Törekvése, hogy lehetőleg olyan személyeket mutasson be, akikről eddig keveset, vagy jószerivel semmit sem tudott a szakmatörténet, ezzel is bizonyítva, alátámasztva a Felvidék tudománytörténeti örökségének értékét. A biográfiák – bár hallatlan precizitással rögzítenek minden adatot -, nem maradnak az orvos-életrajzok „száraz”, lexikális keretei között. Kiss László a helytörténeti, kultúrtörténeti hátteret is felvázolja, ezzel teszi teljessé a levéltári dokumentumokra, az adott orvos nehezen hozzáférhető írásaiból vett részletekre alapozott életrajzokat.

A kiadványt huszonöt orvos-életrajzot tartalmaz, az olvasó tájékozódását a csatolt névmutató segíti. 


Benedek István: Semmelweis betegségéről és a semmelweisi tanok időszerűségéről, MATI, Budapest, 2015, 279p.
ISBN: 978-615-5345-09-2
Recenzió: Kapronczay Katalin PhD - Semmelweis Orvostörtépneti Múzeum, Könyvtár és Levéltár
Kötet: 2016/12

BENEDEK István: Semmelweis betegségéről és a semmelweisi tanok időszerűségéről. Készült a szerző születésének 100. és Semmelweis halálának 150.évfordulója tiszteletére. Függelék: A szerző orvosi és tudománytörténeti írásainak bibliográfiája. Sajtó alá rendezte és a bibliográfiai fejezetet összeállította Gazda István.

Budapest, MATI, 2015. 279 p.

A Magyar Tudománytörténeti Intézet gondozásában közreadott kötet nem csak „az anyák megmentőjének” de a közelmúlt egyik legaktívabb Semmelweis kutatójának, Benedek Istvánnak is emléket állít. Benedek István első Semmelweissel kapcsolatos írása 1965-ben látott napvilágot, két évvel később került az olvasók kezébe a közel ötszáz oldal terjedelmű Semmelweis-monográfia, amely kétségtelenül új, modern kutatói szemlélet alapján közelítette meg Semmelweis életútját, a felfedezést, és tragikus halála körülményeit.

Jelen kötetben két nagy tematikai egységbe csoportosítva kerültek közlésre Benedek István írásai: Semmelweis időszerűsége – Semmelweis betegségéről és haláláról (Utóbbi fejezetben megtalálhatók Zoltán Imre és Antall József e témában megjelent közleményei, nyilatkozatai is, a nevezetes Silló-Seidl György által konstruált „Semmelweis halála” elmélet kapcsán). Olvashatunk a kötetben első közlésként megjelent Benedek írást is. 

 A kiadvány különösen értékes része – mint valamennyi MATI köteté – a bibliográfiai fejezet. Első része a kötetben idézett szakirodalmi források pontos jegyzéke, megjelenésük sorrendjében. Másodikként Benedek István orvosi és tudománytörténeti írásainak bibliográfiája, szintén időrendi felsorolásban. Mostani ismereteink szerint ez Benedek eddigi legteljesebb életmű bibliográfiája


: Diszkrimináció emancipáció – asszimiláció diszkrimináció, ELTE Kiadó, Budapest, 2012, 174p.
ISBN: ISBN 978-963-312-1
Recenzió: Kovács I. Gábor CSc - ELTE Társadalomtudományi Kara
Kötet: 2016/12

Kovács I. Gábor (szerk.): Diszkrimináció – emancipáció – asszimiláció – diszkrimináció. Magyarországi egyetemi tanárok életrajzi adattára (1848-1944) I. Zsidó és zsidó származású egyetemi tanárok. Történeti elitkutatások – Historical Elite Research.

Budapest: Eötvös Kiadó, 2012. p. 174

            A kiadvány első kötete annak a könyvsorozatnak, amely az 1848 és 1944 között kinevezett, összesen 1044 magyarországi egyetemi tanár életrajzi adattárát és életútleírását közli majd. Az ELTE Történeti Szociológia Tanszékén folyó történeti elitkutatás keretében készülő, társadalomtörténeti nézőpontú kötetek etnokulturális alakzatok, felekezeti-művelődési tömbök szerint követik egymást. A zsidó és zsidó származású egyetemi tanárok együttes kezelését az indokolta, hogy ezt a csoportot egyértelműen körülhatárolta a jogilag is szankcionált diszkrimináció, ami a professzori kinevezéseknél az 1867-es emancipációs törvény után is csak lassan szűnt meg. Az 1894-1895-ös egyházpolitikai törvényeknek, az izraelita felekezet recepciójának hatására felgyorsuló integrációt és asszimilációt pedig az 1918-19-es események után fokozatosan újraépülő diszpreferálás, majd újra a jogilag is rögzített diszkrimináció követte.

            Az adattár egyébként zsidónak azokat tekinti, akik az izraelita vallásban születtek, s ezt meg is tartották, zsidó származásúnak pedig azokat, akiknek vagy a szülei vagy ők maguk izraelitának születtek, de valamikor kikeresztelkedtek, vagy felekezeten kívüliek lettek. A kötet ebben az értelemben 22 zsidó és 45 zsidó származású egyetemi tanár adatait közli a sorozat sémája szerint: családjuk, szüleik, testvéreik, feleségük, gyermekeik, vallásuk/vallásváltásuk, tanulmányaik, tudományos fokozataik, egyetemi tanári kinevezéseik, teljes életútjuk, tudományos társulati, egyesületi és szerkesztőségi tagságaik, kitüntetéseik, társadalmi és politikai szerepvállalásuk, vagyoni viszonyaik.

            A kötetből megtudhatjuk, hogy az első zsidó származású professzor, a bécsi születésű Wertheim Tódor lett 1854-ben a pest bölcsészkar kémia tanszékén. A második a pesti orvoskaron Korányi Frigyes 1866-ban, a harmadik a világszerte ismert orientalista, Vámbéry Ármin. Az első izraelita felekezetű magyarországi egyetemi tanárt, Fleischer Antalt pedig 1872-ben nevezték ki az akkor induló kolozsvári egyetem kémia tanszékére. A Pázmány Péter által alapított, katolikus jellegét sokáig megtartó fővárosi tudományegyetemre azonban csak 27 évvel az emancipációs törvény után, 1894-ben nevezték ki az első izraelita felekezetét megtartó professzort, Schwarz Gusztávot a római jogi tanszékre. Az 1890 és 1905 közötti időszakban a Magyarországon újonnan kinevezett egyetemi tanároknak már egyötöde volt zsidó vagy zsidó származású.

            1919 augusztusa után az 1931-ig tartó időszakban azonban már egyetlen izraelita felekezetű egyetemi tanárt sem neveztek ki. Ebben, a döntően Klebelsberg Kunó kultuszminiszterségével fémjelzett időszakban mindazonáltal még 8 zsidó származású tudósból lett egyetemi tanár. Frigyesi József szülész-nőgyógyász és Ádám Lajos sebész esetében a miniszter konfliktust is vállalva vitte keresztül a kinevezést. 1932-től Hóman Bálint kultuszminisztersége idején, s az ezt követő két évben, 1944 végéig már zsidó származású professzort sem neveztek ki. A kötetből azt is megtudhatjuk, hogy mi lett a sorsa a zsidótörvények után, majd a német megszállás, a deportálás időszakában a még működő vagy már nyugdíjban levő zsidó és zsidó származású egyetemi tanároknak.

            Figyelemre méltó, hogy a kötetben bemutatott 67 professzor között átlag feletti az orvoskari tanárok száma: 18 fő, tehát 27 százalék. Az első izraelita vallású orvosprofesszor Magyarországon Geber Ede volt, 1874-től a kolozsvári orvoskar bőr- és bujakórtan tanszékén. A budapesti tudományegyetem első izraelita professzora pedig 1910-től Ónodi Adolf lett az orr- és gégegyógyászati tanszéken. A kötet az orvostörténet iránt érdeklődők számára sok érdekességet ígér.