Művelődés-, Tudomány- és Orvostörténeti Folyóirat
2016/12           ISSN: 2062-2597
Cím: A magyar nyelvű kémiai irodalom korai korszakai

Title: The early era of Hungarian chemical literature
[Letöltés]
Szerző(k): Gazda István CSc - Magyar Tudománytörténeti Intézet
Rovat: Bibliográfiai források
Kötet: 2011/3
DOI:
Kulcsszavak:
kémiatörténet, nyelvtörténet, balneológia, nyelvújítás, bibliográfia, magyar kémiai művek
Keywords:
Chemistry, history, language history, balneology, language reform, bibliography, Hungarian Chemical Works
Abstract:

A régi magyar nyelvű kémiai irodalom kezdetben a természetfilozófiai munkák fejezeteként jelent meg, később az ásványtanok, s a balneológiai munkák tartalmaztak kémiai részeket. 1800-ban jelent meg az első nagy vegytani munka, Nyulas Ferenc jóvoltából. 1827-től kezdődően – egy akkori rendelkezés értelmében – magyar nyelven is elkészíthették a gyógyszerész-hallgatók gyógyszeres értekezésüket. Az azt követő jó tíz esztendőben nagyszámú magyar nyelvű disszertáció készült, amelyek olvasását megnehezíti, hogy ez egybeesett a kémiai szaknyelv megreformálásának időszakával. A középiskolai fizikatankönyvekben évtizedeken át önálló fejezetet alkottak a magyar nyelvű kémiai leírások. 1858-tól kezdődően az Akadémia új tagokkal bővült, s ennek köszönhetően megélénkült a magyar nyelvű kémiai kiadványok közreadása. A bibliográfia 1631-től 1858-ig tekinti át a magyar nyelvű kémiai leírásokat is tartalmazó munkákat, amely az első ilyen jellegű összeállítás.


Az önálló kémiai munkák, illetve vegytani részeket is tartalmazó

természetfilozófiai-természettudományi, illetve orvosi-gyógyszertani és mineralógiai művek

(1631–1858)

Önálló magyar nyelvű kémiai szakkönyvek aránylag későn jelentek meg a magyar tudományos könyvek sorában, a kémiai leírások azt megelőzően inkább a fizikai művek részeként, illetve balneológiai munkák vegytani fejezeteként, esetleg természetfilozófiai dolgozatok részeként láttak napvilágot. 1827-től kezdődően a gyógyszerészdoktori értekezések sorában már nagyszámú vegytani dolgozat jelent meg magyar nyelven,[1] s később az Akadémia gondozásában is születtek önálló kémiai szakmunkák.

Célunk a kezdeti korszak műveinek bibliográfiai jellegű áttekintése, egészen Than Károly felléptéig. (A teljes Than-bibliográfia 2008-ban elkészült, Beck Mihály és a Magyar Tudománytörténeti Intézet közös munkájának eredményeként.[2])

Bibliográfiánkat négy korszakra osztottuk: az elsőben azokat a műveket soroljuk fel, amelyek elsősorban természetfilozófiai jellegűek voltak, de már tartalmaztak kémiai leírásokat is, s ide sorolható néhány ásványtani munka éppúgy, mint a korai balneológiai kiadványok.

A második korszak Nyulas Ferenc (az első komolyabb terjedelmű, háromkötetes magyar nyelvű analitikai kémia közreadása fűződik a nevéhez) felléptétől az első magyar nyelvű gyógyszeres értekezések közreadásának megindulásáig tart.

A harmadik korszak a kémiai kiadványok többségét adó magyar nyelvű gyógyszeres értekezések időszaka, évente átlagosan öt disszertáció született ebben az időszakban, ez egyben a kémiai nyelvújítási törekvések korszaka is.[3] 1841 után is íródott még néhány magyar nyelvű gyógyszerészi disszertáció, de azok száma már elenyésző.

A negyedik korszakra már az jellemző, hogy a középiskolák és a felsőoktatási intézmények számára készült reáltudományi tankönyvek egy része tartalmaz magyar nyelvű kémiai fejezeteket is, s születtek ilyen leírások az orvosok számára is. Ezeket összegezzük 1858-ig.[4] 1858-ban az Akadémia – több éves várakozás után – ismét választhat tagokat, s lassan megindult az önálló kémiai művek közreadása.

Összeállításunk az 1858-as évvel bezáróan adja közre a műveket, s ez az első ilyen jellegű nagyobb kémiatörténeti bibliográfia, amelynek fő célja tehát a magyar nyelvű kémiai munkák sorra vétele a korai publikációktól kezdve az Akadémia keretén belül megindult nagy kémiai kutatásokig, és a már folyamatosan megjelenő magyar nyelvű kémiai munkákig.

Kémiai leírásokat is tartalmazó természetfilozófiai, korai balneológiai és ásványtani munkák korszaka

1631–1799

1631

Scholtz Jeremiás: A Sopronyi birodalomban lévő Balffi Feredő mértékletes állapotu természetinek, munkálódó erejének és használatosságának magyarázó megirása. Csepreg, 1631. 6 lev.

Az értekezés szerzője „philosophiae et medicinae doctor”, Sopron város orvosa.

1655

Magyar encyclopaedia, az az minden igaz es hasznos böltseségnek szep rendbe foglalása és magyar nyelven világra botsátása Apatzai Tsere Janos által… + Johannis Apatzai Oratio de studio sapientiae, in qva artium et scientiarum omnium utilitas, earumque ortus et… progressus… perstringitur… postremo modus ostenditur, quo gens Hungarica hujus sapientiae non tantum particeps fieri, sed brevi illas omnes… aequare saltem possit. Habita, cum recturam in… collegio Albensi susciperet… MDCLIII mense Novembri. + [Epistolae.] Ultrajecti MDCLIII – [MDCLV] ex officina Joannis a Waesberge. [40], 487 p.

Címlapján az 1653-as évszám olvasható, de a mű csak 1655-ben jelent meg.

1745

Torkos, Justus Joannes: Taxa pharmaceutica Posoniensis. Posonii, 1745.

Többnyelvű gyógyszerészeti taxa, ezek közül az egyik nyelv a magyar.

1757

Világnak két rendbéli rövid ismérete. Előszer a mint az istentől teremtetett. Másodszor a mint az Istennek és természetnek vezérléséből az emberektől külömbb-külömbbféle részekre, országokra, tartományokra és községekre osztatott. Mindenféle irókból ki-szedé … és tudós olvasására ki-adá Bertalanfi Pál. Nagyszombatban 1757. Ny. az academiai betűkkel. 16, 1028, 76, 30 p.

1764

Hasznos mulatság, az az: A kisdedek tanuságára és hasznokra a tudni szükséges dolgokrúl egybeszedett kérdések, és feleletek. Frantziábúl magyarra fordította Klobusiczki Antal. Pozsonyban 1764. Ny. Landerer János Mihály bet. 4 lev., 112 p.

1766

Mátyus István: Diaetetica, az az: a jó egészség megtartásának módját fundamentomosan eléadó könyv. 1–2. köt. Kolo’sváratt, 1762–66. Ny. Páldi István. XVIII, 519, 13 p.; XLII, 495, 14 p.

Az első magyar nyelvű vízanalitikával is foglalkozó munka.

1772

Magyar nyelven filosofia. Az az: A bőltseség szeretésének tudomannyából némelly jelesebb kérdések. Mellyeket sok hiteles böltseség szeretése tudományát tanitóknak irásiból s könyveiből, egybe szedegetett, és tanított: mostanába pedig a magyar nemzetnek kedvéért … ki-botsátott Sartori Bernárd. Egerben 1772. Nyomt. a püspöki oskola bet. 8 lev., 276 p., 3 lev.

Bertalanfi 1757-es műve alapján íródott.

1773

Hármas kis tükör, melly I. A szent históriát, II. Magyar országot, III. Erdély országot, annak földével, polgári-állapotjával, és históriájával, gyenge elmékhez alkalmaztatott módon, a nemes tanúlóknak, summáson, de világosan elő-adja és ki-mutatja Losontzi István. Posonyban, 1773. Nyomtattatott Landerer Mihály költségével és betűivel. 192 p., 2 t.

Később több kiadásban is megjelent.

1774

Szőnyi Benjamin: Gyermekek’ fisikája, avagy olly szép és hasznos tudomány’ ’sengéje, mellyben kevés példák által meg-mutattatik, mint kellessék szoktatni a’ gyermekeket és együgyü embereket, az Istennek sok féle Teremtéseiről való kegyes és kedves elmélkedésekre, és az, azokban nyilván való Isteni bölcsességet, hatalmat, jóságot ’s a’ t. vélek esmértetni és csudáltatni. Posonyban 1774. Landerer Mihály. XVI, 191 p.

1775

Természetnek és kegyelemnek oskolája, az az. Ollyan hasznos könyvetske, a melly az isteni tökélletességeknek, a látható, és láthatatlan teremtéseknek vizsgálásából, s meg-gondolásábol, a keresztyén embert az Isten ditséretire serkenti. A melly hét részekben, hetven szakaszotskákban, e kisded kézben hordozható formában, az együgyű, de idvességre igyekező, és az Istent ditsőíteni kivánó keresztyének számára ki-adatott Horváth György Ts. P. által. Győrbe 1775. Ny. Streibig Gergely János által. 330 p., 1 lev.

1777

A’ természetiekröl, Nevvton tanitványainak nyomdoka szerént hat könyv. Írá Molnár János. 1–2. köt. Posonyban és Kassán 1777. Landerer Mihály betűivel. XVIII, 223 p.; 172 p., 7 t. (A’ fisikának eleji).

Az első önálló magyar fizika, kémiai részekkel.

Fejér Antal: Füredi savanyú vizek hasznárul ki adott versek. H. n., 1777. [8] p.

A balatonfüredi savanyúvíz dicsérete versekben, 1779-ben újabb hasonló verseskötete jelent meg; számunkra elsősorban nyelvészeti szempontból érdemelnek említést. Hasonló jellegű Gvadányi Józsefnek a pöstyéni fürdő dicséretéről szóló 1787-es, versekbe foglalt kötete.

1778

A természet szépségeiröl való beszéllgetések. Német nyelven irta Johann Georg Sulzer, magyarra forditotta Sófalvi József. Kolosvárott 1778. Ny. a ref. kollegium bet. 198 p.

1780

A’ salétrom-főzésnek leg-könnyöb’ és leg-bizonyosob’ módgya, mellyet Haeckel István … 1778-dik esztendőben … német nyelven ki-adott, mostan pedig magyarra fordított Rácz Sámuel… Budán 1780. Landerer Katalin bötüivel. XVI, 64 p.

Az első magyar nyelvű kémiai technológiai munka.

2. kiad.: Pest, 1785. A m. kir. egyetem bet. VI, 50 p.

3. kiad.: Pest, 1786. Ny. Lettner József. 62 p., 1 t.

1781

Bruz László: Házi patika. Kolosváron 1781. Nyomatott a ref. kolleg. betűivel.

A természetnek vizsgálatjára, és helyes esméretére vezérlés, a magyar nemzeti oskolák számára. Budán 1781. A kir. akademiának bet. 30 p.

Az I. Ratio Educationis szellemét tükröző munka. Névtelenül jelent meg.

Újabb kiadásai: Budán, 1831. A magyar kir. universitás bet. 35 p.; Budán, 1841. uo. 35 p.

1783

La Langue János munkája a’ magyarországi orvosvizekről és a’ betegségben való élésnek szabott módjáról. Nagy-Károlybann 1783. Nagy Méltgú gróff Károlyi Antal ur bet. Klemann Jósef által. 10 lev., 170 p.

Korábbi latin nyelvű munkája nyomán. A kötet érdekessége, hogy tudós szerzője egyben horvát, dalmát és szlavón báni méltósággal is rendelkezett.

1784

A’ bányász tudomány, és a’ lipsiai gazdaságról értekező, Tudós Társaság’ nemes tagjának Werner Ábráhám Urnak a’ köveknek és értzeknek külső megesmértetö jegyeikröl irott, szép, és igen hasznos, könyvetskéje, mellyet, Hazájának, és a’ Tanuló Ifjuságnak, lehető hasznára magyarra forditott és a’ két Magyar Hazabéli, ’s más idegen kő ’s értz nemekkel is, a’ példákban megbövitett, Benkö Ferentz. Göttingába, 1782. esztendőbe. Kolo’sváratt 1784. Nyomt. A’ Reform. Koll. betüivel. [8], 213, [2] p.

Az első magyar nyelvű ásványtan.

Benkő József: Ólcsó érczeket aranynyá változtató, sőt fagarasból leghiresebb aranyat bőven csináló erdélyi magyar alkimista: az az: Tiszteletes és főtudós… Fogarasi Pap József. Kolozsvártt, 1785. A ref. kollegiom bet. 12 lev.

Természetesen Fogarasi Pap József (1744–1784) nem volt alkimista, hanem a Marosvásárhelyi Ref. Kollégium professzora volt, Benkő inkább szomorúságában adta e címet a megemlékezésnek.

1786

Magyar minerologia, az az a’ kövek’ ’s értzek’ tudománya. Melly a’ természet harmadik országának gazdag, és szükséges, öt szakaszbéli javainak rövid, és rendelvaló le-irását foglalja magában, mellyel, a’ Magyar Nyelven a’ szép tudományokat fel-segiteni igyekező elmével, a’ köz’ haszonra kiván Hazájának kedveskedni Benkö Ferentz. Az Auctor’ kötségével. Kolo’sváratt 1786. Nyomt. a’ Réf. Koll. bet. [16], 181 p.

1791

Természet-könyve. A’ hortobágyi pásztor, és a’ természet-visgálo. A’ Nem-Tudósok Kedvekért irta Jeney György. Pesthenn 1791. Pátzko Ferentznek betüivel. IV, 224 p., 2 t.

Zay Sámuel: Magyar mineralógia avagy az ásványokról való tudomány, melly a’ Természet első Világának eddig esméretes minden-féle szüleményeit Magyar Nyelven terjeszti előnkbe. Komáromban 1791. Wéber Simon Péter’ betüivel. XVI, 349 p.

1792

A tudományok magyarúl. Irta: BarczafalviSzabó Dávid a’ mathezisnek és fizikának a’ Sárospataki Ref. Kollégyiomban közönséges Tanitója. Nyomtatódott Pozsonyban Wéber Simon Péter betüivel, az Irónak maga költségén, 1792. 3 lev., 57 p.

Nyelvtörténeti szempontból jelentős alkotás.

1793

Édes Gergely: Természet könyve, avagy a természetből kimeríttetett betses halhatatlanság, mellyet E. G.-nek … múzsája, eggy aluva képzeltt és azután felköltetett nyoltz esztendős gyermeknek példájábann úgy kivánt előadni, mint eggy … egészenn lefestett valóságot. Kassán 1793. Ny. Ellinger János. 163, 1 p.

1794

Linden Max. József, báró: A sáros, egészségtelen s haszonvehetetlen vizek jobbitásáról s ihatóvá tételéről. Kiadattatott németül és magyarra fordittatott Kassandra kiadójától. Bécsben 1794. Hummel D. J. bet. 22 p.

Sander Henrik: Az istennek jósága és bölcsessége a természetben. Pozsonyban és Komáromban, 1794. Weber Simon Péter. XXXVI, 507, 24 p.

2. megjobb. és bőv. kiad. (Nagy Sámuel által) Pozsonyban, 1798. uo. XXXII, 524, 18 p.

1795

A természetről való beszélgetések. A gyermekek számára, az ő értelmek világosittatására, szívek nemesíttésére német nyelven irta Schultz Kristián, a köz haszonra magyarra fordittatott. N. Szebenben 1795. Ny. Hochmeister Márton. 123 p.

Gáti István: A természet históriája, mellyben az ásványoknak, plántáknak és állatoknak három világát azoknak meg-esmértető béllyegeivel, természetekkel, hazájokkal, rendbeszedve és a gyenge elmékhez alkalmaztatva, mind egygyütt magyar nyelven botsátja-ki. Posonyban 1795. Wéber Simon Péter. X, 309 p.

2. kiad.: Pozsonyban, 1798. uo. X, 300 p., 3 lev.

B. J. [Babocsai József]: Boldog Zala vármegye! Keszthelyi hév-vizedről. Sopron, 1795 nyomtatott Sziesz Kláránál. 28 p.

„Szükségesnek láttam a Chymiával ezen Vizednek belső rejtekébe ereszkednem” – írja előszavában a szerző.

1798

Derczeni [Dercsényi] János: A’ tokaji bornak termesztéséről, szűréséről és forrásáról. Magyarúl Ö. F. G. [Öri Fülöp Gábor] P. P. által. A föld természeti tulajdonságait kimagyarázó tóldalékkal. Kassán, [1798]. Füskúti Landerer Ferentz bet. 5 lev., 106 p.

Az első magyar nyelvű borvegyészeti munka.

Ditsőséges emlékezetü néhai… Mária Therézia… salétrom készítés eránt… 1742-dik esztendőben május 5-dik napján némelly rendeléseket adni méltóztatott… melly… rendeléseknek említett része ebből állt… Költ Pesten az 1798 esztendei… köz-gyűlésből… [Pest, 1798. Ny. n.] [1] lev.

1799

Természeti história a’ Gyermekeknek, mellyet Raff György Kristián göttingai tanító után, Némelly hozzáadásokkal, és szükséges változtatásokkal, a’ maga költségén Magyarúl kiadott, és kinyomtatott Fábián József. Veszprémben 1799. Számmer Mihály bet. 669, 11 p.

Kémiai leírásokat is tartalmazó magyar nyelvű munkák Nyulas Ferenc művének megjelenésétől az első magyar nyelvű gyógyszeres értekezésig

1800–1826

1800

Az Erdély országi orvos vizeknek bontásáról közönségesen. Írta Nyulas Ferentz orvos. Kolosváratt 1800. Nyomtt. Hochmeister Márton által, a’ Kiadó költségével. XXXX, 174 p., 3 t. + A’ Radna vidéki vasas borvizeknek bontásáról. Írta Nyulas Ferentz orvos. Uo. XVI, 248 p. + A’ Radna vidéki vasas borvizeknek orvosi erejéről, hasznairól, és vélek élésnek módjáról. Írta Nyulas Ferentz orvos. Uo. VIII, 203 p.

Az első nagy magyar nyelvű analitikai kémiai munka.

1801

Kitaibel Pálnak… előtudósítása a’ bartfai ásványos vízről. A’ szerzőnek engedelmével magyar nyelven ki botsájtotta Kéler Dániel bartfai kereskedő. Kassán 1801. Füskúti Landerer Ferenz betűivel. 16, 4 p., 1 t.

Oesterreicher Manes József: Az általam ujonnan találtatott természeti magyar csudálatos sóval (sal mirabilis nativus hungaricus) való hasznos élésről orvosi tapasztalások. [H. n.], 1801. [Ny. n.] 7 p.

1802

Kitaibel Pál: Rövid tudósítás a szalatnyai bor (sós, savanyú vizről) Honth vármegyében. [Pesten 1802. Ny. n.] 2 lev.

1803

Apáczai Csere János: Magyar encyclopaedia. Az az: Tudománytárkönyv. Avagy: Minden igaz, és hasznos böltseségnek szép rendbe foglalása. Nyomtattatott hajdan Ultrajektomban 1653. eszt. Waesberge János bötüivel. Most pedig Az az: 1803. eszt.-ben ujonnan kiadott. Győrben Streibig József böt. XXXII, 520 p., 4 lev.

Az 1. kiad. 1655-ben jelent meg.

Fábián József: Természeti tudomány a köznépnek. A babonaságnak orvoslására és a köznép közzül való kiirtására … Egy réztábla rajzolattal. Weszprémben 1803. Ny. Számmer Mihály bet. 6 lev., 269, 21 p.

A’ leg-nevezetesebb természeti dolgok esméreti. Az apróbb oskolák számára készítette Szent-Györgyi József. I. darab. XIX réz táblákra metszett rajzolatokkal. Debreczenbenn 1803. Nyomt. Szigethy Mihály által. XXXII, 330 p., 17 lev. (Unicus)

1807

Chémia vagy természettitka. Gren Fridrik Albert Korlát doktor szerint magyarúl legelőször írta Kováts Mihály orvos. 1–4. köt. Budán 1807–1808. Nyomtatt Anna Landerer betűivel. XXXII, 180 p.; VIII, 215 p.; 3 lev., 152 p.; 3 lev., 232 p.

Az első magyar nyelvű általános kémia. Az első kötet a kémiai műveletekkel foglalkozik, majd a levegővel és a sókkal. A második az ásványi és növényi savakat ismerteti, valamint a növények egyéb alkotórészeit. A harmadik az állati testben előforduló anyagokkal foglalkozik. A negyedik a fémeket adja meg. Minden kötet végén az új szakkifejezések jegyzékével és magyarázatával.

1808

Természet tsudái, országok nevezetességei, és nemzetek szokásai, mellyek külömbféle munkákból öszveszedegettettek, s részszerént az efféle dolgokban gyönyörködőknek, részszerént a hasznos és kellemetes olvasást megkedvelleni s figyelmetességeket gyakorlani kivánóknak számokra kibotsáttottak Kis János által. Posonyban 1808. Wéber Simon Péter költségével és betüivel. 3 lev., 354 p.

Különösen a sóvári sófőzésről, a cementvízről és a rézolvasztó füvekről szóló fejezetek.

A Gyönyörü Természet’ Tudománya; magyarázta a Tüneményekböl és az új feltalálásokból Nemzete ’s az Ifjúság javára Varga Márton… 1–2. köt. Nagy Váradon Tichy János betüivel 1808. [14], XII, 563 p., 3 t.; VIII, IV, 237, [2] p., 1 t.

A könyv két kötetében fizikai és kémiai ismereteket foglal össze ismeretterjesztési céllal. Közérthetősége mellett tudományos alaposságú, kémiai része is elismerésre méltó.

1809

Technologia, vagyis a mesterségek és némelly alkotmányok rövid leírása, Gergelyffi András O. által Pozsonyban 1809. Wéber Simon Péter költségével és betűivel. [8], 197, 3 p.

Kémiai kiefejezéseket elsősorban a 115–197. oldalig terjedő a ’Minerák hasznairól’ c. rész tartalmaz.

1810

A’ mostani Adeptus vagy is a’ szabad kőmivesek’ valóságos titka. Frantziából fordította Báróczi Sándor. Bétsben 1810. Haykul Antal bet. 325 p.

Az egyetlen magyar nyelvű alkémiai kötet. 70 oldalas előszavában Báróczi az alkémia elméletét és fejlődését részletezi. A könyv egy francia forrás (L'adepte moderne, ou le vrai secret des franc-maçon) alapján készült német változat (Der neue Goldmacher, oder das wahre Geheimnis der Freymaurer) fordítása.

1811

Geley Jósef: Az ásványok országa. Készittetett a s. pataki reformata human. oskolák számára. S. Patakon 1811. Nádaskay András által. XVI, 199 p. (Természeti história. 3. rész.)

A Természeti história 1. része Emődy István (Sárospatak, 1809), 2. része Vadnay József (Sárospatak, 1811) munkája.

1814

Magyarország természeti ritkaságai. Németből (Klein Mihály után) fordította Tanárky Mihály. Posonyban és Pestenn 1814. Füskúti Landerer örököseinek bet. 127, 1 p.

1815

A’ főldmivelési Kímia’ gyökere egymásból fojó letzkékben mellyeket a’ főldmivelés’ előmozdítására igyelő Társaság előtt tartott Sir Humphry Davy. Ánglusból fordította, ’s jegyzéssekkel bővítette Kisszántói Pethe Ferentz a’ Pallérozott Mezeigazdaság’ Írója. Kiadta A’ Nemzeti-Gazda-Hívatal. Bétsben MDCCCXV-ödik Esztendőben. [Ny. Haykul Antal]. 440 p., 1 t.

Az első magyar nyelvű agrokémiai kötet, a magyar szakkifejezéseket tartalmazó részletes tárgymutatóval.

Nagy Leopold: A levegőnek rövid ismertetése. Vácz, 1815. Ny. Mármarosi Gottlieb Antal. VIII, 119 p.

1818

Bártfai levelek, irta Döbrentei Gáborhoz Erdélybe gróf Desőfi [Dessewffy] Jósef 1817-ben. S.-Patakon, 1818. Ny. Nádaskay András által. 200 p., 1 lev.

Möller János: Az europai manufacturák és fábrikák legnevezetesebb mesterség-míveik, készítette kézi könyv gyanánt a nevelőknek és János rangú tanitó-társainak számokra, a geographiai és technologiai tudományok tanításakor való használásra. Fordította Mokry Benjamin. Pesten 1818. Trattner János Tamás. XXXVI, 472 p.

A kötet a gyarmatáruk, növényi eredetű élvezeti cikkek, élénkítőszerek (tea, kávé, kakaó, csokoládé stb.) készítését írja le.

Pósa Gabriel: Tudósítás a Daruvári és Lipiki ferdőkről. Bécsben, 1818. Ny. Haykul Antal. VIII, 37 p.

A természet vizsgálása. Irta Bonnet János, frantzia nyelvből magyar nyelvre fordította s némely hozzá adásokkal megbővítve kiadta Tóth Pál. 1–3. köt. Pesten 1818–19. Trattner János Tamás. 416, 495, 405 p

1821

A leg-szükségesebb tudományoknak veleje, a szép tudományokat kedvellőknek számora. Funke német originálissából magyarosíttatott, és némelly tzikkelyeiben megbővíttetett s magyaráztatott Bachich Jósef által. Három réz-táblákkal. Posonyban 1821. Weber Simon Péter és fijának bet. 8 lev., 331, 5 p.

1822

Kováts Mihály: Lexicon mineralogicum enneaglottum. 4 ptes. Pesthini, 1822. Typ. Nobilis Joann. Th. Trattnern de Petróza.

Tartalma:

1. rész: Lexicon mineralogicum triglottum etymologicum latino magyarivo germanicum primum. XVI, 163 p.

2. rész: Első szófejtő magyar latán [latin] ásványnévtár. XVI, 59 p.

3. rész: Deutsch lateinisches mineralogisches Wörterbuch. 44 p.

4. rész: Mantissa lexicon mineralogicum gallico latinum, anglico latinum, italico latinum, russico latinum, svecico latinum, danico latinum continentes. 106 p., 1 lev.

A kémiai kiadványok többségét adó magyar nyelvű gyógyszeres értekezések időszaka

1827–1841

1827

Frantz György: Rövid chémiai értekezés a hamany ibolatról és fojtó savnak tisztáltatásárúl. Veszprémben 1827. Számmer Klára bet. 20 p.(Gyógyszeres értekezések)

A Schuster-féle irányzat alapján íródott mű, a magyar kémiai nyelvújítás első darabja.

1828

Encyclopaedia vagyis a tudományok esméretére tanitó könyv. Talprajzolat a tudományok öszves előterjesztésére Eschenburg Joachim János által német nyelven készittetett harmadik kiadás szerint magyarúl közli Lánghy János. Pesten 1828. Petrózai Trattner J. M. és Károlyi Istvánnál. XXII, VIII, 516 p., 7 lev.

1829

Az összehasonlitó élő természettudománynak alapvonatjai. Trautmann Leopold után magyarul kiadta Lánghy János. Pesten 1829. Eggenberger József. X, 136 p.

A természeti, gazdasági, és mesterségi esméretek tára, mellyet a két nemes testvér haza számára, a legjelesebb külföldi folyóírásokból, és remekmunkákból, s a hazai természetvisgálók, értelmes gazdák, és mesterségkedvellők tudósításaiból s értekezéseiből szerzettek, és kiadtak Lánghy János és Lencsés Antal. Első és második félesztendei folyamat. Pesten 1829. Fűskúti Landerer János betűivel. 406 p., 1 lev.; 384 p., 4 lev.

Megjelent hetenként kétszer. Nyelvészeti szempontból figyelemreméltó a második fél esztendőből a sósavanyról és a szénporról szóló közlemény.

Marikovszky György: A nagy-rötzei orvosvizeknek elbontásáról, orvosi erejéről és hasznairól. Rozsnyón 1829. Nyomt. Kek Jósef bet. 15 p.

[Schuster János Szilárd]: Gyógyszerek árszabása. Magyarországra és a hozzá kapcsolt tartományokra alkalmaztatva. Budán 1829. A m. kir. egyetem bet. VIII, 106 p.

Latin, magyar és német szöveggel; névtelenül jelent meg.

Újabb kiadásai: Ofen, 1830. uo. VIII, 106 p.; Ofen, 1843. uo. VIII, 90 p.; Ofen, 1844. uo. VIII, 90 p.; Budán, 1845. uo. VIII, 90 p.

Gyógyszeres értekezések melyeket a’ királyi magyar tudományos mindenességben tekintetes Schuster János királyi oktató vezérlése alatt a’ magyar nevendék gyógyszeresek kiszabott készítménnyeik elő állításakor közönségesenn elmondottak 1829-dik esztendőben. Pesten [1829]. Özvegy Patzkó Josepha betűivel. [4], 174 p.

Tartalma:

Bernáth Jósef: A hamany vasany kékletről (Cyanuretum kalii ferratum) és a Zászpadékról (Veratrina); Degré Ignátz: A póró savról (Acidum boracicum) és a Borkő savról (Acidum tartaricum); Eitel Frídrik: A jallappadékról (Jallapina) és Hamany zőldletről (Chloridum kalii); Engel Jósef: A langról (Alcohol) és az Égető hamagról (Lixiva pura); Feigel Sigmond: A fojtósavas ezüstagról (Nitras argentici) és a Kénsavas rézagos hamagról [húgyagról] (Sulfas cuprici ammoniacalis); Nemes Gállik Sámuel: A hamany ibolatról (Joduretum kalii) és a Tömény sósavról (Acidum muriaticum concentratum); Hoffbauer Ignátz: Az értz-kermesről (Kermes minerale) és az Ibológyúlatsavatsos hamagról (Hydriodis kali); Lajos Ferentz: A borsadékról (Piperina) és a Narantsszínű kéngyúlatsavas dárdatsról (Sulfur auratum antimonii); Massa Aloysius: A kénsavas keseragról (Sulfas magnesiae) és az Elégedett sóskasavas hamagról (Kali oxalicum neutrum); Piller Károly: A kénsavas kínadékról (Sulfas Chininae) és a Kéklőgyúlatsavról (Acidum hydrocyanicum); Pintér Jósef: A vasany-kékletről (Cyanuretum ferri) és a Fojtósavas hígatsról (Nitras hydrargyrosi); Bádoky Sóós Károly: A hígany előzőldletről (Protochloridum hydrargyri) és a Fojtósavról (Acidum nitricum); Tamássik István: A nadragulyadékről (Atropina) és a Hígany kettődzőldletről (Deutochloridum hydrargyri).

Az utolsó értekezés témavezetője nem Schuster volt, hanem tanártársa, Batsó Bálint.

1830

[Kézy Mózes]: A fizikának rövid rajzolatja. 3 rézmetsz. táblával. S.-Patakon 1830. Ny. Nádaskay András. 253 p.

Újabb kiadása: S.-Patakon, 1838. uo. 253 p.

Gyógyszeres értekezések, mellyeket a’ királyi magyar tudományos mindenességben tekintetes Schuster János királyi oktató vezérlése alatt a’ magyar nevendék gyógyszeresek kiszabott készítményeik elő állításakor közönségesenn elmondottak 1830-dik esztendőben. Pesten 1830. Beimel Jósef intézetéből. [4], 234 p.

Tartalma:

Ary György: A tiszta hántatódékról (Emetina pura) és a Tiszta folyó húgyagról (Ammonia pura liquida); Böhm János: Az etzet égényről (Aether acetius) és Maró szikagról (Natrum causticum); Eibel János: A borkő savról (Acidum tartaricum) és Mészany kénetről (Sulfuretum calcii); Eismann Jósef: A zőldlőgyúlatsavas sulyagról (Murias barytae) és Szunnyasztdékről (Morphina); Gótzy Károly: Az arany szikany zőldletről (Chloridum auri natronatum) és a Ketted-férjagsavas hamagról (Bi-arsenias kali); Kuk András: A borkősavas szikhamagról (Tartras lixivae et sodae) és az Alfojtósavas bátragról (Subnitras bismuthici); Lántz József: Az etzetsavas szunyasztdékről (Acetas morphinae) és a Szénsavas vasagról (Carbonas ferrici); Menesdorfer János: A kénsavas rézagos húgyagról (Cuprum ammonia cum) és a Bórkősavas dárdatsos hamagról (Tartarus emeticus); Radubiczky András: A tiszta tömény etzetsavról (Acidum aceticum purum) és Égetett keseragról (Magnesia usta); Ronkovits Pál: A' dárdanyról (Stibium) és a dárdany készítményekről (Praeparata Stibii); Schröder Jósef: A tiszta tömény kénsavrúl (Acidum sulphuricum concentratum purum) és a Borkősavas hamagrúl (Tartras kali); Sipőcz Ferencz: A gyantársavról (Acidum succinicum) és a Kénsavas vasatsról (Sulfas ferrosi); Stollmann Károly: A szorítdékről (Strychnina), és a Felkénsavas hamagról (Supersulfas kali); Ternajgo Jósef: A villó savról (Acidum phosphoricum) és a Tiszta timagról (Alumina pura); Tomtsik Lajos: A kénégenyről (Aether sulphuricus) és az Égető hamagról (Kali causticum).

Angyal Antal: A higany-ibolatról (Hydrargyrum jodatrum) és a Fojtósavas hamagról (Nitras lixiviae). Pesten 1830. Ny. Trattner-Károlyi. 15 p. (Gyógyszeres értekezések)

Batsó, Valentinus: Dissertatio inauguralis chemico-pharmacolcogico medica sistens praeparata quaedam aevo recentiori in usum medicum vocata simul cum dosi… Pestini, [1830]. Typis Joseph Beimel. 2 lev., 68 p. (Gyógyszeres értekezések)

A teljes mű latin és magyar nyelven, címlapja csak latinul.

A borkősavas szikhamagról (Tartras Lixivae et Sodae) és az Alfojtósavas bátragról (Subnitras bismuthici), mellyeket a’ Királyi Magyar Tudományos Mindenség Kémiai Oktató helyében készített, és közönségesen elmondott Kuk András. Pesten 1830. Beimel Jósef könyvny. 14 p. (Gyógyszeres értekezések)

A dárdanyról (Stibium) és a Dárdany készítményektől (Praeparata stibii), mellyet a magyar kir. tudományos mindenességben szoros vég visgáltatása alkalmatosságával előadott Ronkovits Pál. Pesten 1830. Beimel Jósef könyvny. 25 p. (Gyógyszeres értekezések)

Trombitás Sámuel, Visolyi: Értekezés az ásványos vizek használások módjáról. Pesten, [1830.] Füskúti Landerer Lajos betűivel. 45, 1 p.

1831

Hufeland Kristóf Vilmos: Szegények patikája, egyszersmind tapasztalt hasznu gyógyszerek és orvosságok választott gyüjteménye. A VI. kiadás szerint fordította s a gyógyszerek magyar szótárával az Orvosi-Tár kedveért megtoldva kiadá Schedel Ferencz. Budán 1831. Ny. a m. k. egyetem. VI, 152 p.

1833

Fáklya András: Az alszénsavas húgyagról (Subcarbonas Ammoniae) és a' higanykettedkékletről (Bicyanidum Hydrargyri). Pesten 1833. Ny. Trattner-Károlyi. 22 p.(Gyógyszeres értekezések)

Jandó Antal: Az eczetsavas szunyasztdékról (Acetas morphinae) és az Eczetsavas szikagról (Acetas sodae). Pesten 1833. Ny. Beimel József. 16 p. (Gyógyszeres értekezések)

Kaffka Károly: A faeczetről (De acido pyrolignoso), a Sósavas ar.-szikagról (De muriate auri natronati). Pesten 1833. Ny. Trattner-Károlyi. 16 p. (Gyógyszeres értekezések)

Kertész József: A jalapalékról (Jalapina) és a Hamany vasany kékletről (Cyanuretum cali ferratum). Pesten 1833. Ny. Trattner-Károlyi. (Gyógyszeres értekezések)

Kováts Lajos: A kénsavas réz-húgyagról és lepárolt Dippel olajról. Pesten 1833. Ny. Trattner és Károlyi. 16 p. (Gyógyszeres értekezések)

Möes Móricz: A sóska-savról (Acidum oxalicum) és a Higany-előibolatról (Proto iodidum hydrargyri). Pesten 1833. Ny. Trattner J. M. és Károlyi I. 16 p. (Gyógyszeres értekezések)

Radany Bertalan: A kéklőgyúlatsavról (acidum hydrocyanicum) és a Férjany ibolatról (Joduretum arsenici). Pesten 1833. Ny. Trattner-Károlyi. 16 p. (Gyógyszeres értekezések)

Schimbek András: A levált kénről és a higanyketted ibolatról. Pest, 1833. Ny. Trattner-Károlyi. 16 p. (Gyógyszeres értekezések)

Soltész József: A jalapadékról (Jalapina) és a Hamanyvasany kékletről (Cyanmetum kalii ferratum). Pesten 1833. Ny. Trattner J. M. és Károlyi István. 16 p. (Gyógyszeres értekezések)

Svirbély Jósef: A kéklőgyúlatsavról (Acidum hydrocyanicum) és az Ibológyúlatsavas szikagról (Hydriodas natri). Pesten 1833. Ny. Trattner J. M. és Károlyi I. 15 p. (Gyógyszeres értekezések)

1834

Természethistória. Vezérismertetése az állatok, növények és ásványok országának s a természeti dolgok felosztása és leírása külső bélyegeik és belső alkotások szerint. Kassán 1834. A literaturai intézetben. 102, CIII–CVII p.

Physika. Vezérismeretek a testek közönséges és különös tulajdonságairól, természeti tüneményekről és világalkotmányról. Kassán 1834. Literaturai Intézet. 95 p.

            Tankönyv a népsikolák és az alsóbb szintű iskolatagozatok számára.

Csillagh Károly: Rövid értekezés a tiszta tömény kénsavról (Acidum sulph. concentr. purum) és a Viznélküli langról (Alcohol Richteri). Pesten 1834. Ny. Trattner-Károlyi. 16 p. (Gyógyszeres értekezések)

Ellmayer Antal: A nehézany zöldletről (Chloridum platini) és a Villósavas szikagról (Phosphas sodae). Pesten 1834. Ny. Trattner és Károlyi. 24 p. (Gyógyszeres értekezések)

Húnyor, Emer: Dissertatio inauguralis medica de helleboro, quam … publicae disquisitioni submittit … Pestini, 1834. Typis Trattner-Károlyianis. 27 p. (Gyógyszeres értekezések)

Belső címlapja: A húnyorról orvosdoctorrá létekor értekezik Húnyor Imre…

Az értekezés nyelve magyar.

Kiss Béla: Az eczet égényről (Aether aceticus) és a Levált kénről (Sulphur praecipitatum). Pesten 1834. Ny. Trattner-Károlyi. 14 p. (Gyógyszeres értekezések)

Scheidenberg Antal: A jegesitett fojtósavas ezüstagról (Nitras arg. crystallisatus) és a Hamany vasany kékletröl (Cyanuretum kelii ferratum). Pesten 1834. Typ. Trattner-Karolyianis. 16 p. (Gyógyszeres értekezések)

Simonides Antal: A tiszta kénsavas keseragról (Sulfas magnesiae purus) és a Langról (Alcohol). Pesten 1834. Ny. Trattner-Károlyi. 16 p. (Gyógyszeres értekezések)

Sinay Dániel: Az aranyszikany-zöldletről (Chloridium auri et natrii) és a Ketted kénsavas hamagról (Bisulfas kali). Pesten 1834. Ny. Trattner-Károlyi. 16 p. (Gyógyszeres értekezések)

Sztupa György: Rövid értekezés a mészanyzöldletről és a kénsavas horgagról. Pesten 1834. (Gyógyszeres értekezések)

Wolff Gábor: Az eczetsavas ezüstagról (Acetas argentici) és a Kéngyulatsavas hugyagról (Hydrothianas ammoniae). Pesten 1834. Ny. Trattner-Károlyi. 16 p. (Gyógyszeres értekezések)

1835

Kováts Mihály: Magyar patika az az Magyar- és Erdélyországban termő patikai állatok, növények és ásványok orvosi hasznaikkal egyetemben. A falusi külorvosoknak, földes uraknak és lelki tanitóknak számokra. Hogy a falusi ügyefogyott, beteg adózó népen kevés költséggel és azoknak bizodalmas kivánságok szerént segithessenek. 1. és 2. rész. Pesten 1835. Ny. Gyurián János és Bagó Márton. 16, 488 p.; 3. rész: Magyar patika kalauza ó és uj chemiai szótár. Orvosi terhek és mértékek. Patika vizsgálat. Pest-Buda, 1836. Ny. Gyurián János és Bagó Márton. 155 p.

Kémiai szótára fontos nyelvtörténeti adalék.

Raff György Keresztély: Természet historia gyermekek számára. Forditotta Vajda Péter. Kassán, 1835. Ny. Werfer Károly. XII, 13–476 p.

Újabb kiadásai:

2. kiad.: Pesten, 1844. Emich Gusztáv. XII, 13–475 p.

3. jav. kiad.: Jav.: Stancsics Mihály. Pesten, 1846. uo. XII, 444 p.

Lukács Márton: Orvosi értekezés a kénsavról, mellyet orvos doktorrá létekor közre bocsájtott. Pesten 1835. Esztergami k. Beimel József bet. 19 p., 1 lev.

Angyalosy György: A tiszta faeczetről (De acido pyrolignoso depurato) és a Fojtósavas sulyagról (De nitrate barylae). Pesten 1835. Ny. Trattner-Károlyi. 16 p. (Gyógyszeres értekezések)

Gergelyi József: A tiszta tömény etzetsavról (Acidum aceticum purum) és a Tiszta kénsavas keseragról (Sulphas magnesiae purus). Pesten 1835. Ny. Trattner J. M. és Károlyi I. 14 p. (Gyógyszeres értekezések)

A kénsavas rézagról (Sulfas cuprici) és a Tiszta timagról (Alumina pura), melyeket a magyar kir. tudományos egyetemben a tárgyak valóságos elkészítése után a kémiai oktató helyen közönségesen elmondott Koricsánszky Vilmos. Pesten 1835. Ny. Trattner-Károlyi. 16 p. (Gyógyszeres értekezések)

Mészáros Ferencz: A sósavas kinadékról (Murias chiniae) és az Alfojtó-savas batragról (Subnitras bismutici). Pesten 1835. Ny. Trattner-Károlyi. 15 p. (Gyógyszeres értekezések)

Mike József, Csomortáni: A hamany vasany kékletről (Cyanuretum kalii ferratum) és a Kénsavas rézagos hugyagról (Sulfas cupri ammonicalis). Pesten 1835. Ny. Trattner-Károlyi. 15 p. (Gyógyszeres értekezések)

Staurótzky László: Gyógyszeres értekezés a borsadékról (Peperina) és a Borkősavas dárdacsos hamagról (Tartarus emeticus). Pesten 1835. Ny. Trattner-Károlyi. 14 p. (Gyógyszeres értekezések)

Szarka Nep. János: A jegesitett fojtósavas ezüstagról (Nitras argenti chrystallisatus) és Moscat fekete higacsról (Mercurius moscati). Pesten 1835. Ny. Trattner-Károlyi. 16 p. (Gyógyszeres értekezések)

Tóth István: A higany kettedibolatról (Peryoduretum hydrargyri) és a Tiszta kénsavas vasacsról (Sulphas ferrosus cum aqua). Pesten 1835. Ny. Trattner-Károlyi. (Gyógyszeres értekezések)

1836

Tapasztalati természettudomány (physica). Tscharner Boldogbul forditva Bugát Pál által. 1–2. köt. Budán 1836–37. A’ Magyar Kir. Egyetem’ betűivel. [2], 188, [1] p., 3 t.; [1], 190–457, [3] p., 3 t.

Utmutatás, a keményítő lisztnek és kolompírnak kénsavany és felforralás nélkül három óra alatt legjobb izű czukor szörppé való átváltoztatására. Kassán 1836. Ny. Werfer Károly. 24 p.

Ötvös Ágoston: Orvosi-értekezés Erdély ország gyógy-vizeiről. Budán, 1836. A magy. kir. egyetem nyomt. 44 p., 1 lev.

Angyal Antal: A higany ibolatról és a fojtósavas hamagról. Pesten 1836. Ny. Trattner-Károlyi. 15 p. (Gyógyszeres értekezések)

Angyalffy Márk Aurél: A sóskasavról (Acidum oxatium) és Jegesített fojtósavas ezüstagról (Nitras argentici chrystallisatus). Pesten 1836. Ny. Trattner-Károlyi. 20 p. (Gyógyszeres értekezések)

Drabek Károly: A borkősavas székhamagról (Tartras lixivae et sodae) és a Szénsavas vasacsról (Ferrum carbonicum). Pesten 1836. Ny. Trattner-Károlyi. 16 p. (Gyógyszeres értekezések)

Göldner Károly: A horgagról (Flores zinci) és a Jegesedett eczetsavas rézagról (Acetas cupricus crystallisatus). Pesten 1836. Ny. Trattner-Károlyi. 15 p. (Gyógyszeres értekezések)

Herold Imre: Az eczetsavas ezüstagról (Acetas argenti) és a Higany kettedibolatról (Periduretum hydrargyri.) Pesten 1836. Ny. Trattner-Károlyi. 15 p. (Gyógyszeres értekezések)

Kálmán Károly: Az eczetsavas higacsról (Acetas hydrargyrosi) és Kéngyúlatsavas húgyagról (Hydrothienas ammoniae). Pesten 1836. Ny. Trattner-Károlyi. 15 p. (Gyógyszeres értekezések)

Lukáchy Jósef: A tiszta szénsavas keseragról (Carb. magnesiae purus) és a Sósavas kinadékról (Murias chininae). Pesten 1836. Ny. Trattner-Károlyi. 16 p. (Gyógyszeres értekezések)

Lukács Constantin: A sósavas földagról (Murias tellurici) és a Száraz szénsavas húgyagról (Carbonas ammoniae siccus). Pesten 1836. Ny. Trattner-Károlyi. 16 p. (Gyógyszeres értekezések)

Pentz Ferencz: Az arany szikany zöldletről (Chloridum auri et natrii) és az Eczetsavas horgagról (Zincum aceticum). Pesten 1836. Ny. Trattner-Károlyi. 16 p. (Gyógyszeres értekezések)

Pillmann Ferencz: Az eczetégényről (Aether aceticus) és az Olvadhatatlan zöldlő gyulatsavas hugyagos higagról (Mercurius praecipit. albus). Pesten 1836. Ny. Trattner-Károlyi. 15 p. (Gyógyszeres értekezések)

Quitsvasser Eugénius: A tiszta feleresztett fojtósavról (Acidum nitricum dilutum purum) és a Borkősavas dárdacsos hamagról (Tartarus emeticus). Pesten 1836. Ny. Trattner-Károlyi. 15 p. (Gyógyszeres értekezések)

Remetei József: A hamany vasany kékletről (Cyanuretum kaliii ferratum) és a Festegsavacs ólmacsról (Chromas plumbosi). Pesten 1836. Ny. Trattner-Károlyi. 15 p. (Gyógyszeres értekezések)

Theodorovits Máté: A sósavas dárdacsról (Murias stibii) és a Folyó aleczetsavas ólmacsról vagy ólom eczetről (Subacetas plumbi liquidus). Pesten 1836. Ny. Trattner-Károlyi. 15 p. (Gyógyszeres értekezések)

Tumler Ignácz: A póris savról (Acidum boricum) és a Higany-előibolatról (Joduretum hydrargyri). Pesten 1836. Ny. Trattner-Károlyi. 15 p. (Gyógyszeres értekezések)

Wagner Ferencz: A hamany ibolatról (Joduretum kalii) és a Tiszta folyó hugyagról (Ammonia pura liquida). Pesten 1836. Ny. Trattner-Károlyi. 16 p. (Gyógyszeres értekezések)

1837

Edvi Illés Pál: Elsö oktatásra szolgáló kézikönyv, vagyis a legszükségesebb tudományok öszvesége, vallási különbség nélkül minden néptanitók s tanulók számára készült, s a magyar tudós társaság által I-rendű Marczibányi Lajos jutalommal koszorúzott pályamunka. Budán 1837. A magy. kir. egyetem bet. XXXVI, 37–666 p.

2. jav., bőv. kiad.: 1–3 köt. Budán 1838. A magy. kir. egyetem bet.

1. köt.: Közhasznú népi olvasókönyv. Négy részben értelem-gyakorlásokat, erkölcsi elbeszélések és oktatásokat, az illendőség és okos maga-alkalmazás szabályait, s mindenféle tanulságos és mulattató verseket foglalván magában. VIII, 136 p.

2. köt.: Közhasznú népi oktatókönyv első darabja, melly öt részben a számvetés-, időszámlálás-, természet-, egészség-tudományt és földleirást foglalja magában. Magyarország abroszával. [4], 243 p.

3. köt.: Közhasznu népi oktatókönyv második darabja, melly négy részben a gazdaság-, történet-, törvény- és nyelv-tudományt foglalja magában: mellyekhez e könyv birálóinak és az iskolatanítóknak szóló kalauzoló beszédek és járulnak. Egy rézmetszett szépirási példánynyal. [4], 231, [3] p., [1] t.

3. kiad.: 1–3 köt. Budán 1841–44. uo.

Boschek Jósef: A jegesített fojtósavas ezüstagról. Pesten 1837. Ny. Landerer Lajos. 15 p. (Gyógyszeres értekezések)

Kremzir Moses: Némelly magyar nép gyógyszerek biráló vizsgálata. Pesten 1837. Esztergami k. Beimel József bet. 15, 1 p. (Gyógyszeres értekezések)

Metelka Ferentz: Az etzetsavas horgagról (Zincum aceticum) és a Dárdagról (Stibicum). Pesten 1837. Ny. Trattner-Károlyi. 14 p. (Gyógyszeres értekezések)

Miskolczy Károly: Balaton-Füred mint savanyú viz. Ugy a mint van, minden oldalról regényesen előadva. Veszprémben 1837. Számmer Alajos bet. 23 p. (Gyógyszeres értekezések)

Rokszer Ágoston: A hamany vasany kékletről (Cyanuretum kalii ferratum) és a Kénsavas rézagos hugyagról (Sulfas cupri ammoniacalis). Pestini, 1837. Ny. Trattner-Károlyi. 16 p. (Gyógyszeres értekezések)

Szenthe Károly: A tömény eczetsavról (Acidum aceticum concentratum) és a Hamany vasany kékletről (Cyanuretum calii ferratum). Pesten 1837. Ny. Trattner-Károlyi. 16 p. (Gyógyszeres értekezések)

1838

Czilchert Róbert: Szliács.Pesten, 1838. Ny. Trattner J. M. és Károlyi István (Lauffer Vilmos). XII, 159 p.

Természettan. Az alkalmazott mathesissel egyesülve a haladás jelen lépcsője szerint nyilvános tanitásaira szintugy mint magános tanulásra kézi könyvül dolgozta Tarczy Lajos. 1–2. köt.

1. köt.: A vegytan alaprajzát s a szélesen ugynevezett mozgonytudományt magában foglaló. Pápán 1838. Nyom. a ref. főiskola bet. Szilády Károly által. VIII, 371 p., 3 t.

2. köt.: A tulajdonképeni természettant, azaz hévtant, fénytant, magnes és villanytant és az élettant magában foglaló. Veszprémben 1838. Ny. Számmer Alajos. VIII, 318 p.

Lamer Ignácz: Az olmany ibolatról (Jodoretun plumbi) és az Eczetsavas ezüstagról (Acetes argentici). Pesten 1838. Ny. Trattner-Károlyi. 16 p. (Gyógyszeres értekezések)

Magyar Nep. János: Az égetett keseragról és a fojtóégényes légenyről. Budán 1838. Ny. Gyurián-Bagó. 14 p. (Gyógyszeres értekezések)

Patzek Vilmos: Az ömlesztett fojtósavas ezüstagról s az al-eczetsavas olmacsról. Pesten 1838. 16 p.  (Gyógyszeres értekezések)

1839

Fejes Mihály: Az egri fürdők orvosi s helyleirási tekintetben. Eger, 1839. Ny. az érseki lyceum bet. IV, 84, 2 p.

Kémiai vonatkozásokkal.

Honi indigó. Föltalálta gyártása szereit, és az indiaival egyenlőségét festett remekekkel, és festő mesterek pecsétes bizonyítványaival megerősíti Katona (Mihály) Dienes. Pesten 1839. Ny. Trattner-Károlyi. 46 p.

A természet három országának általányos megtekintése. Hallgatói számára készíté Soltész János. S.-Patak, 1839. Ny. Nádaskay. 176 p.

Tarczy Lajos: Elemi ösmeretek a természettudományokból. Az alsóbb oskolák számára. Pápán 1839. A ref. főiskola bet. 45, 1 p.

1840

Daguerre képi elkészítése módjának leírása. Német után közli Zimmermann Jakab. Bécsben 1840. Hágenauer Fridr. özvegye s társai. 27 p.

A világ első francia fényképészeti szakkönyvének (’Description des procédés du Daguerreotype et du Diorame’) német fordítása alapján írta Zimmermann Jakab.

Gazdálkodási természethistória. Elemi iskolák számára, a helv. hitv. tiszáninneni egyházkerületi főkormány rendeléséből. S.-Patakon 1840. Ny. Nádaskai András. 100 p., 2 lev.

Molnár István: Rövid természettan az alsóbb oskolák számára. Első rész. A testek tudománya. Sárospatakon 1840. Nyomtatta Nádaskay András. 211 p.

Tankönyv a gimnáziumok és a középszintű iskolatagozatok számára. Második része 1841-ben jelent meg.

Műtudományi természethistória. Elemi iskolák számára, a helv. hitv. tiszáninneni egyházkerületi főkormány rendeletéből. S.-Patakon 1840. Ny. Nádaskay András. 134 p., 4 lev.

Warga János: Olvasó- és tanitó-könyv, a dunamelléki h. v. egyházkerületbeni fiú, és lányiskolák számára. A közép népiskolának. 1–3. rész. Pest, 1840–41. Ny. Trattner-Károlyinál.

1. rész: A természet-világ szemlélése. 1840. XII, 114 p.

2. rész: Az embervilág szemlélése. 1841. 183 p.

3. rész: Az erkölcsiség, vagy vallásosság szemlélése. 1841. 149, 1 p.

Átdolg. vált.: Tankönyv a közép népiskolák számára. 1–2. köt. Kecskemét, 1849–50. Ny. Szilády Károly.

Fekete Károly: Értekezés a szoralrúl. Pesten 1840. Gyurián és Bagó. 39, 1 p. (Orvosdoktori értekezés)

A sztrichninről kémiai vonatkozásokkal.

Kajdacsy István: Értekezés a kőszén hamagról. Budán 1840. Ny. Gyurián és Bagó bet. 2 lev., 42 p. (Gyógyszeres értekezések)

Tegze Imre: Értekezés a dárdany készítményeiről vegytani s orvosi tekintetben. Pesten 1840. Ny. Beimel József bet. 20, 1 p. (Gyógyszeres értekezések)

1841

Barra István: Növénytan, mely a magyarországi és erdélyi növényrendeknek, alrendeknek, ivadékoknak, alivadékoknak füvészeti leirását, földrajzi elterjedését, távolabbi, közelebbi vegytani álvány részét, érzéki sajátságát, orvosi, gazdasági, művészeti és gyári hasznának előterjesztését, a legérdekesb kerti és mezei nemeknek előszámlálását, a leghasznavehetőbb és legismeretesb fajoknak megnevezését a legújabb természetvizsgálók és vegytudósok felfedezése szerint foglalja magában. I. rész. Kétszékű vagy kinövő növények. Pesten 1841. Ny. Trattner-Károlyi. VIII, 428 p. (Unicus)

Honi indigo gyártás haladása. Kiadta feltalálója: Katona [Mihály] Dienes. Szegeden 1841. Ny. Grünn János betűivel. 8 p.

Leghasznosabb ismeretek a természettudományból. Németből magyarra forditva. N.-Szombat, 1841. Wachter Bódog. 24 p.

Molnár István: Rövid természettan alsóbb oskolák számára. Második rész. Az erők tudománya. Sárospatakon 1841. Nyomtatta Nádaskay András. 147 p.

Tankönyv a gimnáziumok és a középszintű iskolatagozatok számára. Első része 1840-ben jelent meg, újabb kiadása 1843-ban..

Soltész János: Rövid természettan algymnasiumi iskolák számára. 1–2. rész. Sárospatak, 1841. Ny. Nádaskay András.

1. rész: Testek tudománya. 224 p.

2. rész: Erők tudománya. 160 p.

Tognio Lajos: Fölszólítás Magyar- és Erdélyország orvosaihoz s természet vizsgálóihoz. Pesten, 1841. Ny. Trattner-Károlyi. 8 p.

Bun János: A fojtó-savas hamagról (Nitras lixiviae) és a Rhabarbaradékról (Rhabarbarina). Pesten 1841. Ny. Trattner-Károlyi. 15 p. (Gyógyszeres értekezések)

Cseresznyés Sándor: Az ugodi sós, vasas, gyantáros, ibolyos, hideg forrásokról. Pápán 1841. Ny. a ref. főiskola betüivel. 14 p.(Gyógyszeres értekezések)

Csiky Ferencz: Rövid vegytan-gyógyszerészi értekezés az ibolóról (Jodium) és a Büzanyról (Bromium) Pesten 1841. Ny. Landerer és Heckenast. 16 p. (Gyógyszeres értekezések)

Götz Károly: A színaranyról (Aurum regulinum) és a Szabad langról (Alcohol absolutus). Budán 1841. Ny. az egyet. nyomda. 24 p. (Gyógyszeres értekezések)

Az önálló kémiai munkák és tankönyvrészletek időszaka

1842–1858

1842

Csécsi N. Imre: Földünk s néhány nevezetesebb ásvány rövid természetrajza, különös tekintettel a felsőbb polgári s közép tudós iskolák szükségeire. Debreczenben 1842. Ny. Tóth Lajos. 160 p.

2. jav. kiad.: Kecskeméten 1843. Ny. Szilády Károly. VIII, 148 p., 1 t.

Fördők gyógy erejéről s használatárol. Értekezés Przemyslei Lengyel Dániel gyógytudortol. Budán 1842. 65 p. Nyomatott Gyurián és Bagó betűivel.

Orvos-gyógyszerészi vegytan. A magy. kir. t. egyetem Orvosi Karának helybenhagytával. Irá Mannó Alajos hites gyógyszerész és a természettani társulat rendes taga. Pesten 1842. Esztergami Beimel Jósef sajátja s áruja. XXII, 293 p.

A természettani társulat a K. M. Természettudományi Társulat volt, amely 1841-ben alakult.

Vegytani gyógyszerisme (Pharmacognosis), melyet a t. orvosi kar helybenhagyásával az orvosok és gyógyszerészek használatukra készített és kiadott Mannó Alajos. Pesten 1842. Beimel Jósef. VIII, 96 p.

Természettörténet műtudományi jegyzékekkel. A tanuló ifjúság használatára alkalmazá Peregriny Elek. Kiadta Olmicher József. Budán 1842. Ny. Gyurián és Bagó betűivel. 109, 3 p.

2. kiad.: Pest, 1844. Nyom. Landerer és Heckenastnál. 109, 3 p.

Egésséget nem rontó szépitőszerek. Orvos tudorrá avattatása ünnepélyére írta Török József. Budán, 1842. Nyomatott Gyurián és Bagó betűivel. 34 p.

Természettan a protestáns felső reál- és gymnasiális iskolák számára. Írta Warga János prof. Pesten 1842. Eggenberger József és fia könyvárusok tulajdona. VI, 176 p.

2. kiad.: Pesten 1850. uo. 234 p.

3. kiad. Pesten 1852.

Fekete Ignácz: A csucsordékról (Solamina) és a Halvsavas hamélegről (Chloras kali). Pesten 1842. Ny. Beimel Jósef. 10 p. (Gyógyszeres értekezések)

1843

Bugát Pál: Taxa Medicamentorum pro Regno Hungariae et Partibus eidem adnexis. Gyógyszerek árszabása Magyar ország és hozzá kapcsolt tartományaihoz alakalmazva. Arzneyen Taxe für das Königreich Ungarn und die demselben einverleibten Provinzien. Budae, 1843. Typis Typographiae Regiae Universitatis Hungaricae. 90 p.

Természettudományi szóhalmaz. Összegyüjté, és szószármaztatási elvekkel vegyité Bugát Pál… Budán 1843. A Magyar Királyi Egyetem betűivel. [4] p., [I–IV.] has., V–XIV. has., [XV–XVI.] has., 1–488. has.

Deutsch Ferencz József: Buziás. A Magyar orvosok és természetvizsgálók negyedik nagygyülésének emlékeül. Temesvár, 1843. Ny. Beichel József. IV, 44 p.

Illés László: A budai hévvizek. Különösen a Császárfürdő s gyógyintézetei. Pesten, 1843. Heckenast Gusztáv. VI, 48 p.

A vegytan alapvonalai mindennemű ifjúság számára szerzé és iskolai könyvül használja Dr. Sadebeck Móricz boroszlói tanító. Magyarra fordítá és vegyműszótárral s több jegyzetekkel bővíté K. S. [Károlyi Sámuel]. Pesten 1843. Ny. Trattner-Károlyi. VIII, 228 p.

A jegecz-isme elemei. Rose Gusztáv után Mihálka Antal. 13 kőmetszettel. Pesten 1843. Emich Gusztáv bet. XII, 120 p.

Népszerű természettan. Tanulni szerető gazdák, mesteremberek s iskolatanítók számára, a földművelésre és a nép közt uralkodó babonákra különös tekintettel, írta Tarczy Lajos.

1–4. füz. Pápán 1843. Ny. a ref. főiskola bet. 218 p.

5. füz. Pápán 1844. Ny. a ref. főiskola bet. 219-261 p.

Tarczy Lajos: Természettan. 1–2. köt. Pápán 1843. Ny. a ref. főiskola bet.

1. köt.: A természettan történetét, a szilárd, csepegő és légnemű testek áll-, moz- és hullámtanát, végre a hangtudományt magában foglaló. 2 lev., 220 p., 2 t.

2. köt.: A természeti hatványok tanát, u. m. fény-, hő-, delej- és villámtant magában foglaló. 270 p., 2 t.

Az 1838-as kiadás átdolgozott s javított változata.

Tognio Lajos: Nehány szó Magyarhon ásványvizeiről. Pesten 1843. Emich Gusztáv bizatmánya. 2 lev., 5–38 p.

Fáklya András: Az alszénsavas húgyagról (Subcarbonas ammoniae) és a Higanykettedkékletről (Bicyanidum hidrargyri). Pesten 1843. Ny. Trattner és Károlyi. 22 p. (Gyógyszeres értekezések)

1844

Fodor András: Mehádia, vagy a Herkules fürdők. És utazás Hunyadmegyén keresztül a mehadiai fürdőkre, onnan Drenkovára; a mehádiai fürdők tulajdonságaik s hasznok, némelly nevezetességeinek leírásával Schwarzott szerint. 5 képpel. Kolozsvárt, 1844. Ifj. Tilsch János. VIII, 191 p.

Az életműtlen Műipari vegytannak alapismeretei. Mesteremberek, iparűzők, mindennemü vegyészek és tudomány kedvelők számára irta és az Iparegyesületi felolvasásokhoz alkalmazta Nendtvich Károly. Pesten 1844. Nyomatott Trattner-Károlyinál. (Kiadja Hartleben Konrad Adolf.) XVI p., 1 lev., 409 p.

2. kiad.: 1845.

Reischer Endre: Mezei gazdát érdeklő növény-, állati vegytan és elemtan. Sprengel Károly nyomán. Pesten 1844. Ny. Landerer & Heckenast. 1 lev., 149 p.

Az elméleti s tapasztalati természettan alaprajza, melyet közhasználatra készitett Schirkhuber Móricz. 1–2. köt. Pesten 1844. Ny. Beimel József.

1. köt.: A súlyos anyagokról. 118 idommal. VIII, 230 p.

2. köt.: A súlytalanokrul és a nagyban mutatkozó tüneményekrül. 298 idommal. IV, 356, XXIV p., 7 t.

2. kiad.: 1–2. köt. Pesten 1851. Ny. Kozma Vazul. 596 p., 7 t.

3. kiad.: A felsőbb osztályú tanulók használatára. 1–2. köt. Pesten 1852. Ny. Lukács László. VIII, 264 p.; IV, 360 p., 7 t.

Tarczy Lajos: Természettan elemei. Kézikönyv nép- s középiskolák számára. A népkönyvkiadó egyesület által jutalmazott „Népszerű természettan" nyomán. Pápán 1844. A ref. főiskola bet. 110 p.

Wagner Dániel: Magyarországnak közgazdaságilag nevezetes termékeiről. Első rangú pályamunka. [Kiad.: a Magyar tudós társaság]. Budán 1844. A magy. kir. egyetem bet. VI p., 1 lev., 96 p. (Természettudományi pályamunkák III.)

Koharitsch János: Dissertatio inauguralis medica de nuce vomica. – Az ebvészmagról. Pestini 1844. Beimel. 16 p. (Orvosdoktori értekezés)

Kémiai vonatkozásokkal.

Korbuly Sándor: Értekezés a gyógyszerek összetételéről vegytani szempontból. Pesten 1844. Trattner-Károlyi nyomt. 23, 1 p. (Gyógyszeres értekezések)

Müller Károly: A pülnai keserűviz rövid ismertetése. Bécsben 1844. Ny. Sollinger J. P. IV, 23 p. (Gyógyszeres értekezések)

Szép József: A kén vasatsról (Sulfuretum ferrosum) és az öt kénes Hamélegről (Pentasulfuretum kali). Budán 1844. Ny. az egyetem bet. 16 p. (Vegytani értekezések)

1845

Természettan elemei. Felső gymnasium tanulóinak használatára. Írta Fuchs Albert az eperjesi ker. főtanodának a mathesis és természettan rendes oktatója. 4 kőmetszett táblával. Kassán 1845. Nyomtatta Werfer Károly. VIII, 252, 2 p.

Fizikájának függelékében foglalkozik a kémiával.

2. jav. kiad.: Pesten 1854. Kilián György. IV, 277, 1 p.

Háromnyelvü fejtö – természethon, titoktan, orvostudomány – műszótára… Szerzé Kováts Mihály… 8 rész. Budán 1845–47. Nyomatott Gyurián és Bagó betűikkel.

Az egyes részek ezen cím alatt:

I. rész: Növényészés szavai vagy termini phytologici. Vulgo terminologia botanica, h. e. Phytologia propaedeutica. 1845. X, 1–115 p.

II. rész: Növénybőlcsesség avagy háromnyelvü fejtő növénynév műszótár. Az az phytosophia vel botanosophia aut philosophia botanica seu botanica pura. 1845. VI, 117–472 p.

III. rész: Háromnyelvű fejtő ásványnév műszótár. Vagy is onomatologia mineralogica triglotta hermeneutica. 1846. 1 lev., 473–537 p.

IV. rész: Háromnyelvű fejtő titoktan műszótár. Az az onomatologia chemica triglotta etymologica. 1846. 539–590 p. [Titoktan = kémia]

V. rész: Háromnyelvű fejtő szernév műszótár. Avagy onomatologia pharmaceutica philologica. 1846. 591–683 p.

VI. rész: Háromnyelvű fejtő állatnév műszótár. Vagy glossarium zoologicum triglottum etymologicum. 1846. 685–830 p.

VII. rész: Háromnyelvű fejtő ember bontzolás műszótár. Vagy glossae anatomicae triglottae hermeneuticae. 1846. 831–1062 p.

VIII. rész: Háromnyelvű fejtő orvostudomány műszótár. Az az jatrica triglotta exegetica. 1847. 1063–1302 p.

1846

Keszler Károly: A kézműtan elemei az ifjúság számára. Budán, 1846. A m. k. egyetemi nyomda bet. 173 p.

Morócz István: Az alkalmazott vegytan történet vázlata. Pesten 1846. Ny. Beimel Jósef. 42 p.

Az első önálló magyar kémiatörténet.

A püllnai keserű víz, hatása s alkalmazása módjáról azon betegek számára, kik véle élni kivánnak. Vázolá egy berlini gyakorló orvos. Pesten, 1846. Ny. Landerer és Heckenast. 22 p.

Kis természettan. Tanuló gyermekek s olvasni kivánó köznép számára készitette Tatay András, a kecskeméti ref. főiskolában természet- és mértan ny. r. professora. Első darab. Kecskeméten 1846. Nyomtatott Szilády Károly betűivel. IV, 191 p.

A második kötet 1848-ban jelenik meg.

Patkovics Josef: A harkányi hévviz és gyógyereje. Felolvastatott a magyar orvosok és természetvizsgálók 1846. évi aug. hó 14-én Harkányban folytatva tartatott VI. nagygyülésében. Pécsett 1846. Ny. a lyceum könyvnyomd. 39 p. (Gyógyszeres értekezések)

Saarosy József: Czigelka ásványos vize, természettani és orvosi tekintetben. Eperjesen 1846. Ny. Redlitz Mihály. X, 32 p. (Gyógyszeres értekezések)

1847

A vegytan elemei Irinyi Jánostól. Első füzet. A szerző sajátja. Nagyváradon [1847]. Tichy Alajos betüivel. [4], 195 p. (Unicus)

Kósa Mózes: A vizaknai kamarai iblanyos sós források. Vegy- és gyógy-tani tekintetben össze hasonlitva a’ külhon e’ nemű jeles sósforrásaival. N. Szebenben 1847. Closius György betűivel. 2 lev., VI, 22 p.

A kénégenygőz hatása, különösen seborvosi tekintetből; tapasztalati adatokra építve s tudományosan felvilágositva. Irta Rosenfeld [Rózsay] József. Egy kőre metszett táblával. Pesten 1847. Heckenast Gusztáv. 4 lev., 57, 1 p.

Természetrajz és természettan. Bajor forrás után írta Soltész Dániel, a szegedi királyi képezde tanára. Szegeden 1847. Grünn János nyomdájában. 35 p.

Elemi vegytan kezdő orvosok, és gyógyszerészek használatára segéd kézi könyvül készitette Szennert Ker. János gyógyszerész s a k. m. termész. t. r. tagja. Budán, 1847. Ny. Gyurián és Bagó bet. XXI p., 1 lev., 330, XII p., 1 lev.

1848

Horváth Bálint: A füredi savanyúviz s Balaton környéke. Kézikönyvül a savanyúvizi s Balatongőzösi minden karu s rendű tisztes vendégeknek. Magyar-Óvárott, 1848. Ny. Czéh Sándor. 115 p.

Természettan alaprajza. Az ifjúság használatára készítette Lutter Ferdinánd kegyesrendi tag. Pesten [1848]. [Kiad.: Hartleben K. A. ]. Ny. a m. k. egyetem bet. 202 p., 1 t.

2. jav. és bőv. kiad.: Pesten 1853. Hartleben K. A. 204 p.

3. kiad.: 1862., 4. kiad.: 1866., 5. kiad.: 1870.

A két magyar haza első rangú gyógyvizei és fürdő-intézetei. Természet- vegy- ’s gyógytani sajátságaikban előterjesztve. A’ M. Tudós Társaság által koszorúzott pályamunka. Irta Török József… Kiadta a’ Magyar Irodalomterjesztő Társulat. Pesten, 1848. Nyomatott Beimel Jósefnél. IV, 190 p.

2. átdolg., bőv. kiad.: Debreczenben 1859. Nyomatott a város könyvnyomdájában. XVI, 288 p.

Kis természettan. Tanuló gyermekek s olvasni kivánó köznép számára készitette Tatay András, a kecskeméti ref. főiskolában természet- és mértan ny. r. professora. Második darab. Kecskeméten 1848. Nyomtatott Szilády Károly betűivel. IV, 284 p.

Az első kötet 1846-ban jelent meg.

A’ természettudományok elhanyagolásának káros következményei hazánkra nézve. A debreczeni ref. főiskolában a’ vegytan és természetrajz tanszékébe igtatása alkalmával fejtegeté Török József. Debreczenben 1848. Nyomatott a város könyvnyomdájában.

1849

A chemia oskolája. Magány és iskolai használatra irta Stöckhardt. Forditotta Berde Áron. Kolosvártt 1849. A ref. főiskola nyomdája. 293 p.

1850

Sulyos testek természettana. Irta Jedlik Ányos István… Pesten 1850. A szerző sajátja. Nyomatott Eisenfels’ könyvnyomdájában. Emich Gusztáv’ bizománya. XVI, 543, [1] p. (Természettan elemei [1.]) (Unicus)

Az első magyar nyelvű egyetemi fizikatankönyv, részletes kémiai fejezetekkel.

1851

Földmivelési vegytan, földisme és trágyatudomány katekizmusa. Hasznos kézikönyv mezei gazdák, tanítók és iskolák számára. Dr. Hamm Vilmos után Bajnok Antal. Pesten 1851. Emich Gusztáv. 2 lev., 73 p.

Vegytani készítmények. Schulek Sándor orvostudor után magyarra fordította, némely készítményekkel és vegytani szótárral bővítette Donogány Jakab orvosnövendék. Pesten 1851. Magyar Mihál. II, 170 p.

Grynaeus Alajos: Tankönyv a városi és falusi elemi iskolák használatára. 12 különféle reáltanulmánnyal. Pesten, 1851. Müller Emil. 166 p.

Több, bővített kiadásban is megjelent.

Nendtvich Károly: Magyarország legjelesebb kőszéntelepei. Pesten 1851. Ny. Lukács L. XVI, 99 p.

1853

Erdey Pál: Parádi gyógyvizek. Egy képpel. Pesten 1853. Ny. Müller Emil. 100 p.

Lég-tünemények. Alsóbb tanulók számára. Röviden kivonta, és versformáju érthető sorokban kiadta Guthy Károly tanár. Pesten, 1853. Müller Emil könyvny. 35 p.

2. kiad.: Pest, 1853; 3. kiad.: Pest, 1857.

Lengyel Dániel: Przemysl’i. Fürdői-zsebkönyv. Magyar-, Erdély-, Horvát-Tótország, a Szerb-vajdaság, s Temesi-bánság, nemkülönben a Határőrvidék ásványvizei s fürdőintézetei ismertetését tárgyalva. Pest, 1853. A szerző sajátja. Bizományban Emich Gusztáv könyvkeresked. XXIII, 394, 1 p.

A’ természet könyve, magában foglaló: természettant, csillagászatot, vegy-, ásvány-, föld-, életmű-, növény- és állattanokat. A’ természet-ismeret minden barátainak, különösen a’ gymnasiumok ’s feltanodák növendékeinek ajánlva. Dr. Schoedler Frigyes által. A’ 6. kiadás után magyarra tették Jánosi Ferencz, Mentovich Ferencz és ifj. Szász Károly. Számos, a szövegbe nyomott ábrákkal, csillag-abroszszal s színezett kőnyomatú földtani ábrával. Pesten 1853. (Geibel Ármin sajátja.) Nyomás, papír és fametszetek Vieweg Fridrik és fia által Braunschweigban. XII, 714 p., 1 lev., 3 t.

A korszak egyik legnívósabb tudományos ismeretterjesztő munkája. A mű magyar előszava 1852 decemberében íródott Nagykőrösön, a kötet 1853-ban került az olvasók kezébe.

Szabó József: Jegyzetek az ásvány- és vegyipar köréből. Pesten 1853. Ny. Lukács László. IV, 160 p.

Thüringer Ambró: Elméleti és tapasztalati természettan, mellyet felsőbb tanosztályok számára s magán használatra az uj tantervezet terve szerint készített. Szöveg közé nyomatott számos fa-metszvényekkel. Pesten 1853. Heckenast Gusztáv. XVI, 628 p.

2. kiad.: Pesten 1854. uo. XVI, 664 p.

1854

Könnye Alajos: Népszerű ásványtan, kapcsolatban a gaszdászat s iparüzlettel. Az uj tanszervezet nyomán algymnasiumok, népiskolák s iparos tanocszok használatára. Kolozsvár, 1854. Burián Pál. IV, 106 p.

Mihálka Antal: Ásványtan. Középtanodák használatára. Első rész. Ásványisme (Oryktognosie). Pesten, 1854. Heckenast Gusztáv. IV, 118, 2 p.

2. kiad.: Pesten, 1854. uo. 2 lev., 108 p.

3. kiad.: Pest, 1857. uo. IV, 112 p.

Vezérkönyv az állat-, növény- és ásványtan oktatásában. Népiskolák használatára irta Minikus Vincze. Kiadta Majer István. Pest, 1854. Ny. Landerer és Heckenast. 223 p.

Párhuzamos magyar és német szöveggel.

Ua. csak magyar szöveggel: Pest, 1854. Eggenberger Ferdinánd. 108 p.

2. kiad.: Pest, 1860. Eggenberger Ferdinánd. 195 p.

A vegytan elemei. Regnault Victor eredeti munkája nyomán írta Nendtvich Károly orvostudor a cs. k. pesti József ipartanodában a vegytan tanára, a magyar tudós társaság lev. tagja… Pesten 1854. Kilián György. XXIV, 600 p.

Értekezés az Erzsébet császárné budai keserűvízforrásról, hatása s alkalmazása módjáról. Buda, 1854. Ny. Bagó Márton. 16 p.

1855

Eleméry Ferencz: Értekezés keserű vizekről általánosan, különösen pedig az Alsó- Alapiról, és első évi jelentés ezen viz használatáról. Pesten 1855. Müller Emil. 31 p.

Könnyen érthető alapelemei a természettanak alsó real- és gymnasiumi iskolák használatára Schabus Jakabtól. Németből forditá Hollósy Jusztinián. Sopronban 1855. Seyring & Hennicke. IV, 202, 1 p.

2. jav. kiad.: Sopronban 1856. uo. IV, 202 p., 1 lev.

1856

Fischer, Joseph: Természettan, tekintettel a vegytanra, az alsó reál- és népiskolai, valamint öntanulási használatára. Németül és egyszersmind magyarítva Schirkhuber Móricz által. – Naturlehre, mit Berücksichtigung der Chemie für die unteren Real- und Voksschulen, sowie zur Selbstbelehrung. Pesten 1856. Heckenast Gusztáv. 256 p.

Gyürky Antal: Vinczellérek könyve, avagy a szőlőművelés s borkezelésnek legalaposabb módja, A növény- és vegytan szabályai szerint gyakorlatilag előadva. I. köt. Pesten 1856. Ny. Emich Gusztáv. 136 p.

Stocker József: Ásványtan algymnasiumok számára. Sárospatak, 1856. A ref. főiskola bet. 100, 2 p.

Szilágyi Miklós: A hidegfürdőkről általánosan és Borszékről különösen. Pest, 1856. Ny. Emich Gusztáv. XXI, 212 p.

1857

Vegytani képek a közéletből. Johnston nyomán kiadja Csengery Antal. 1–2. köt. Pest, 1857. Pfeifer Ferdinand tulajdona. VI, 281 p.; VIII, 324 p.

Gyurits Antal: Növendékek könyvtára, tanodai és magánhasználatra. 1–4. köt. 5 részben. Pest, 1856–57. Lauffer és Stolp.

4. köt.: Természettan. 1–2. rész. 1857. 4 lev., 111 p., 2 t.; 2 lev., 127 p., 1 t.

A szervényi vegytan rövid kézikönyve. Dr. Strecker Adolf után magyarította dr. Oroszhegyi Józsa. 42 fametszvénynyel. Pesten 1857. Ny. Müller Emil. 28, 407 p.

Stocker József: Szemléleti ásványtan. A cs. k. algymnasiumok számára átdolgozta Szabó József. Pest, 1857. Heckenast Gusztáv. 96 p.

1858

Boros Antal: Harkányi fürdő [Baranyában]. Pest, 1858. Ny. Beimel J. és Kozma Vazul. 112 p.

Bula Theophil: A természettan alapvonalai. Baumgartner Endre után. 1–2 füz. Bécsben [1858]. Cs. oskolai könyváruló int. 144, 140 p.

Csabai Imre: Népiskolai természettan. Kézikönyvül a népiskolák IV. osztálya számára Crüger János után. Kecskemét, 1858. Gallia Fülöp. 38 p.

2. kiad.: Kecskemét, 1859. uo. 93 p.

Dorner József: Az ásványtan elemei algymnasiumok és alrealiskolák számára Pest, 1858. Osterlamm Károly. VIII, 75 p.

Grosz Lipót: Az erdöbényei fürdő, helytörténetrajzi és orvosi szempontból, a vele kapcsolatban lévö savó- és szöllögyógymódok leírásával orvosok és betegek számára. Pest, 1858. Ny. Müller Emil. VI, 55 p.

Gyürky Antal: Borászati vegytan röviden s népszerűen előadva. Nevendék borászok által tankönyvül használható. Pesten 1858. Ny. Emich Gusztáv. 2 lev., VI p., 7–100 p., 3 lev.

Néhány szó a gazdászati vegytanról. Dr. Stöckhardt „Chemiesche Feldpredigten” czímű munkája után magyarázta Vasváry Lajos. I. köt. Pesten 1858. Ny. Trattner-Károlyinál. (Hartleben bizománya.) 4 lev., 104 p.



[1]          Lásd: Dörnyei Sándor: Gyógyszeres értekezések. Gyógyszerészek nyomtatott vizsgadolgozatai 1827–1844. Az előszót írta: Grabarits István. Bp., 2010. Magyar Gyógyszerészettörténeti Társaság. 232 p. – Összeállításunkban egy-két olyan értekezés is helyet kapott, amely nem került be a fenti munkába, ennek az is lehet az oka, hogy szerzőik azokat vegytani értekezésként nyújtották be. 

[2]          Lásd a következő kötetben: Beck Mihály: Than Károly élete és munkássága. Sajtó alá rendezte és a bibliográfiai függeléket szerkesztette: Gazda István. Piliscsaba, 2008. MATI. 206 p. (Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára 69.)

[3]          Lásd erről bővebben: A magyar kémiai szaknyelv történetéből. A vegyészeti kifejezések történeti szótárával. A művet összeállította és bevezette: Paczolay Gyula. A könyvészeti fejezetet összeállította és a művet sajtó alá rendezte: Gazda István. A történeti szótár Batta István (1882–1926) 1921-ben íródott kéziratának felhasználásával készült. Piliscsaba, 2006. [2007]. MATI. 292 p. (Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára 50.)

[4]          A reformkor időszakában az Akadémia gondozásában megjelent művekről lásd bibliográfiai összeállításunkat: Gazda István: A Magyar Tudományos Akadémia reformkori kiadványai 1831–1848. Piliscsaba, 1999. MATI. 170, 22 p. (Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára 13.) – A Bach-korszakban, kémiai fejezeteket is tartalmazó középiskolai fizikakönyvekről pedig lásd: Gazda István: A gimnáziumok és a fizika a Bach-korszak Magyarországán. In: Németh G. Béla (szerk.): Forradalom után – kiegyezés előtt. A magyar polgárosodás az abszolutizmus korában. Bp., 1988. Gondolat Kiadó. pp. 538–560.