Művelődés-, Tudomány- és Orvostörténeti Kiadványok
Folyóirat: 2020/21
Cím: ERASMUS 2021-2027 – az Európai Unió új, oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogramja

Title: ERASMUS 2021-2027 – the new Union programme for education, training, youth and sport
[Letöltés]
Szerző(k): Szitáné dr. Kazai Ágnes, tanácsadó - Semmelweis Egyetem, Innovációs Központ
Rovat: Biográfiák, Kutatás fejlesztés
Kötet: 2020/21
DOI: 10.17107/KH.2020.21.242-263
Kulcsszavak:
Erasmus, mobilitás, oktatás és képzés, ifjúság, kulcsakciók
Keywords:
Erasmus, mobility, education and training, youth, key action
Abstract:

In May 2018, the European Commission released its proposal for the next Erasmus programme with a doubling of the budget to 30 billion euros for the period 2021-2027.
The new programme will ensure the continuation of the Erasmus+ programme for education, training, youth and sport.
The Erasmus programme 2021-2027 will focus on inclusiveness and reaching more young people from disadvantaged backgrounds.
The next programme will maintain the same basic structure as the previous one with 3 key actions (KA):
- KA1 will cater for learning mobility;
- KA2 will focus on cooperation among organisations and institutions;
- KA3 will support policy development and cooperation.
The objectives will also be pursued through Jean Monnet actions..


1.    Előzmények

Az Erasmus+ az Európai Unió 2014 és 2020 között megvalósuló programja, amely egyesíti az oktatást, a képzést, az ifjúsági területet és a sportot is magában foglaló, korábbi támogatásokat. Az Erasmus+ és elődei a legsikeresebb uniós támogatások közé tartoznak, amelyek 1987. óta nyújtanak lehetőséget a külföldi tapasztalatszerzésre alapvetően az ifjúság számára. A jelenlegi program keretében az Unióban élő fiatalok közel 4%-a folytathat tanulmányokat, vehet részt képzésben, vállalhat munkát vagy végezhet önkéntes tevékenységet más országban. Az Erasmus+hoz csatlakozott államok száma az 1987. évi 11-ről mára már 34-re emelkedett (az EU tagállamai mellett kiterjed Izlandra, Liechtensteinre, Norvégiára, Észak-Macedóniára, Szerbiára és Törökországra is). A program emellett nyitva áll más partnerországok számára is.

Az Erasmus+ program tehát magában foglalja valamennyi, korábbi uniós oktatás-, szakképzés- és ifjúságtámogatási rendszert, így az egész életen át tartó tanulás programját (Erasmus, Leonardo da Vinci, Comenius, Grundtvig), a Fiatalok lendületben elnevezésű, valamint öt, másik, nemzetközi, együttműködési programot (Erasmus Mundus, Tempus, Alfa, Edulink és az iparosodott országokkal folytatott kooperáció). A jelenlegi program keretében először nyílik lehetőség a sport támogatására is.

A korábbi támogatások integrációjának eredményeként a pályázók jobban átláthatják a rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségeket, és az egyszerűsített rendszerben könnyebben tudnak forrásokhoz jutni.

Az Erasmus+ keretében összesen mintegy 14,7 Mrd € áll rendelkezésre, az alábbi célokra:

A)   Az egyének tanulási célú mobilitása

A diákok, gyakornokok, tanárok és egyéb oktatói személyzet, valamint a csereprogramban részt vevő fiatalok, ifjúsági vezetők és önkéntesek mobilitási lehetőségeinek ösztönzése.

B)   Együttműködés az innováció és a helyes gyakorlatok cseréje terén

Az oktatási, képzési és ifjúságpolitikai intézmények, szervezetek és a munka világa közötti partnerségi kapcsolatok kialakítása és fejlesztése.

C)   A szakpolitikai reform támogatása

Az oktatási, képzési és ifjúságpolitikai reformhoz szükséges szakpolitikai párbeszéd és adatgyűjtésfinanszírozása.

D)   Sport

A sport területén való együttműködés céljait az alábbi, országokon átívelő tevékenységek révén valósítják meg:

a)    Az együttműködési partnerségek finanszírozása;

b)    Több ország részvételével megrendezett európai nonprofit sportesemények támogatása;

c)    A szakpolitikák kidolgozását segítő adatok összegyűjtése;

d)    Párbeszéd az érdekelt európai felekkel.

Az Európai Bizottság fontosnak tartotta, hogy a jelenlegi programot az érintettek a korábban már megismert, „erős márkanévvel” társítsák, ezért javasolta az Erasmus+ fogalom használatát a részprogramok esetében, a következők szerint:

  

1. ábra.    Az Erasmus+ (2014-2020) alprogramjai

*     Erasmus+ Comenius: az iskolai oktatás területével kapcsolatos tevékenységek;

*     Erasmus+ Erasmus: a felsőoktatás területére irányuló beavatkozások;

*     Erasmus+ Erasmus Mundus: közös mesterképzéseket elősegítő intézkedések;

*     Erasmus+ Leonardo da Vinci: a szakképzés területét érintő tevékenységek;

*     Erasmus+ Grundtvig: a felnőttképzést erősítő támogatások;

*     Erasmus+Cselekvő ifjúság: az ifjúság formális és informális tanulását segítő intézkedések;

*     Erasmus+ Jean Monnet: az európai uniós tanulmányokhoz kapcsolódó tevékenységek;

*     Erasmus+ Sport: a sport területével összefüggő támogatások.[1]

Az egyetemek és más, képzési intézmények mellett 2014-től az új, innovatív partnerségek is támogatásban részesülhetnek: az ún. tudásfejlesztési és az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek az oktatás és a munka világa közötti együttműködések kiépítésére szolgálnak azáltal, hogy a felsőoktatási intézmények, a képzést nyújtó szolgáltatók és a vállalkozások számára lehetővé teszik az innováció és a vállalkozási készség előmozdítását, valamint új tantervek és képesítések kidolgozását a készségek terén mutatkozó hiányosságok kezelésére.

A sport területén olyan, transznacionális projektek állnak a középpontban, amelyek a közösségi, szervezett sporttevékenység támogatására, a határokon átnyúló kihívások (pl. a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolása, a dopping, az erőszak és a rasszizmus) kezelésére, valamint a jó kormányzás, a nemek közötti egyenlőség, a társadalmi befogadás és az életkortól független testmozgás ösztönzésére irányulnak.

2.    Az Erasmus 2021-2027 program célkitűzései

Az Európai Bizottság 2018 májusában terjesztette elő az új, a korábbinál ambiciózusabb Erasmus programról szóló javaslatát.[2] A Bizottság várakozása szerint a következő 7 éves tervezési időszakra szóló program a korábbiaknál befogadóbbá, nemzetközibbé és a legkülönbözőbb háttérrel rendelkező személyek számára is hozzáférhetőbbé válik majd.[3],[4]

  

2. ábra.    Az Erasmus 2021-2027 jellemzői

A hivatkozott rendelettervezet megállapítja a program általános és egyedi célkitűzéseit, a 2021–2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós támogatás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

3. ábra.    Az Erasmus 2021-2027 általánoscélkitűzései

  

4. ábra.     Az Erasmus 2021-2027 egyedicélkitűzései

3.    Az Erasmus 2021-2027 program tervezett felépítése és fő intézkedései

Az Erasmus program általános szerkezete alapvetően nem változik; a bizottsági javaslat a korábbiakhoz képest néhány módosítást és kiegészítést kíván bevezetni. A program 3 fő intézkedést (kulcsakciót) foglal magában az alábbiak szerint.

5. ábra.   Az Erasmus 2021-2027 kulcsakciói

Az egyes kulcsakciók keretében támogatható intézkedések a következők.[5]

  

6. ábra.    Az elsőkulcsakció (KA1) intézkedései

  

7. ábra.    A második kulcsakció (KA2) intézkedései

 8. ábra.    A harmadik kulcsakció (KA3) intézkedései

9. ábra.    Jean Monnet akciók

*     az Európai Egyetemi Intézet (Firenze, beleértve annak transznacionális kormányzással foglalkozó tagozatát is);

*     az Európa Tanulmányok Szakkollégiuma (Brugge és Natolin);

*     az Európai Közigazgatási Intézet (Maastricht);

*     az Európai Jogi Akadémia (Trier);

*     az Európai Ügynökség a Sajátos Nevelési Igényű Tanulókért és az Inkluzív Oktatásért (Odense);

*     az Európa-tanulmányok Nemzetközi Központja (Nizza).

4.    Az Erasmus 2021-2027 program javasolt költségvetése[6]

A 2018 májusában közzétett rendelettervezet értelmében, a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó uniós költségvetésben megkétszereződik az Erasmus büdzséje. A Bizottság a következő javaslatot tette a 30 Mrd € összértékű keret indikatív felosztására[7]:

       *     24,94 €-t az oktatás és képzés terén végrehajtandó tevékenységekre kell fordítani, amely  összegből juttatni kell

*     legalább 8,64 Mrd €-t a felsőoktatási tevékenységekre;

*     legalább 5,23 Mrd €-t a szakképzési tevékenységekre;

*     legalább 3,79 Mrd €-t iskolai oktatási tevékenységekre;

*     legalább 1,19 Mrd €-t felnőttoktatási tevékenységekre;

*     0,45 Mrd €-t Jean Monnet akciókra;

      *     3,1 Mrd €-t az ifjúságpolitika terén végrehajtandó tevékenységekre;

      *     0,55 Mrd €-t a sport terén végrehajtandó tevékenységekre és

      *     legalább 0,96 Mrd €-t a nemzeti irodák működési költségeihez való hozzájárulásként

kell elkülöníteni.

A fenti összegek nem adják ki a 30 Mrd €-t, de ez nem jelent számszaki hibát, hiszen a javaslatban több tevékenység esetében is a jelzett értéknél a „legalább” megjegyzés szerepel, azaz nincs akadálya annak, hogy a végleges támogatások meghaladják majd ezeket a minimumokat. A program költségvetésének tervezett felosztását a következő ábra szemlélteti.

10. ábra.Az Erasmus 2021-2027 program javasolt költségvetése

Az Erasmus sikerét és fontosságát jelzi az a tény, hogy – mint ahogy már a korábbiakban szó volt róla – az Európai Bizottság a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklusban megduplázni javasolta a program finanszírozását. (Az Európai Parlament eredetileg ennél nagyobb arányban – 45 Mrd €-ra kívánta növelni a költségvetést.)

A büdzsé emelésével párhuzamosan, a Bizottság a kedvezményezettek körét is bővítené, így – a várakozások szerint – 12 millió személy támogatása válna lehetővé 2021 es 2027 között, ami a jelenlegi ciklusban regisztrált résztvevők számának háromszorosát jelentené.

E lehetőség a diákok mellett a gyakornokok, az oktatók, a trénerek, az ifjúságsegítők, a sportedzők és a szakképzésben résztvevők előtt is nyitott lesz. Újdonság, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok növekvő számban vehetnének részt a csereprogramban. Emellett utazási tapasztalatokkal is erősítenék az európai identitást a DiscoverEU elnevezésű új kezdeményezés révén.

Az 1. táblázat összehasonlítja, a 10. ábra pedig szemlélteti a jelenlegi és a jövőbeni program fő területei közötti elosztást.

1. táblázat  Az Erasmus+ és az Erasmus 2021-2027 programok
költségvetésének összehasonlítása[8]

*A bizottsági javaslat a Jean Monnet akciókat a program oktatás és képzés szektorához rendeli, viszont a Diákhitelgarancia-eszközt nem támogatja a jövőben. E körülmények miatt a két időszak költségvetési allokációja nem hasonlítható össze teljes mértékben.

**A bizottsági javaslat 14. cikke nem mondja ki egyértelműen, hogy 450 M €-t az adminisztratív kiadásokra kell fordítani, de a javaslatot kísérő Legislative Financial Statement ezt tartalmazza.

 

11. ábra    Az Erasmus+ és az Erasmus 2021-2027 programok
költségvetésének összehasonlítása

A fenti összehasonlítás alapján megállapítható, hogy döntően nem változik a finanszírozás egyes szektorok közötti megoszlása. A költségvetés több mint 83%-át az oktatásra és képzésre (E&T) kell majd fordítani; ez az arány valamelyest nagyobb, mint a megelőző programban.

Az ifjúsági programokra tervezett büdzsé súlya csak kis mértékben emelkedik, ugyanakkor az abszolút összegek nagyobb növekedésnek felelnek meg. Az emelkedés már csak azért is jelentősebb, mert a jelenlegi programban az ifjúsági szektor forrásai magukban foglalják az Európai Önkéntes Szolgálat (European Voluntary Service, EVC) támogatását. Ugyanakkor, a bizottsági javaslat szerint, az EVC jelenlegi formájában megszűnik, és feladatait Európai Szolidaritási Testület (European Solidarity Corps, ESC) veszi át. Az ESC önálló program lesz, amely külön, 1,26 Mrd € összegű költségvetéssel gazdálkodik majd.

A sportterülete részesedése minimális mértékben növekszik (1,8%-ról 1,83%-ra).

Az E&T szektor 4 különálló területet fed le:

*     a felsőoktatást;

*     a szakoktatást, szakképzést (VET);

*      iskolai oktatást és

*     a felnőttképzést.

Az előző programozási időszakhoz hasonlóan, a bizottsági javaslat 14. cikke minimális előirányzatokat állapít meg az E&T szektoron belüli tevékenységekre, vagyis olyan összegeket, amelyeket az adott területnek biztosítani kell. A minimumok meghatározása egyben rugalmasságot is jelent a program végrehajtása során. A 2. táblázat összehasonlítja, a 12. és a 13. ábra pedig szemlélteti az E&T 4 területének minimális előirányzatait a jelenlegi és a jövőbeni programban, az E&T, valamint a teljes költségvetés százalékában.

2. táblázat   Az Erasmus+ és az Erasmus 2021-2027 programok
minimális előirányzatai az E&T szektorban[9]

* A bizottsági javaslat a Jean Monnet akciókat az E&T-hez sorolja, viszont a Diákhitelgarancia-eszközt nem támogatja a jövőben. Mivel mindkét tevékenység az E&T-hez kapcsolódik, a két időszak összehasonlíthatósága érdekében a jelzett adat tartalmazza e két terület támogatását.

** A jelölt adat magában foglalja a Diákhitelgarancia-eszköz támogatására fordított összeget, mivel annak felhasználására teljes mértékben a felsőoktatásban került sor.

12. ábra.      Az E&T szektor minimális előirányzatainak összehasonlítása a teljes költségvetés százalékában az Erasmus+ és az Erasmus 2021-2027 programokban

A felnőtt- és a szakképzés, valamint a Jean Monnet akciók részaránya lényegesen nem változik a teljes költségvetés egészére vonatkoztatva, az utóbbi mutat enyhe csökkenést. Az iskolai oktatás súlyának növekedése 1%-os. A legszembetűnőbb változás a felsőoktatás esetében figyelhető meg; a csökkenés 8%-os.

  

13. ábra  Az E&T részterületek minimális előirányzatainak összehasonlítása a teljes E&T szektor százalékában az Erasmus+ és az Erasmus 2021-2027 programokban

A felnőtt- és szakképzés, valamint az iskolai oktatás E&T szektoron belüli részarányai jelentősen nem változtak, miközben a felsőoktatás „vesztesége” e tekintetben is jelentős, több mint 8%-os. Ugyanakkor, az egyik terület számára sem kiosztott (minimum) költségvetés aránya a 2014-2020 közötti 15% -ról a következő programozási periódusban 22,6%-ra nő, ami nagyobb rugalmasságot biztosít a Bizottság számára a végrehajtásban, miközben csökken más döntéshozók befolyása a tevékenységek közötti megoszlásra.

5.    Harmadik országok részvétele az Erasmus 2021-2027 programban

A javaslat 16. cikke rögzíti, hogy a harmadik országok milyen feltételek és kötelezettségek mellett vehetnek részt – társult tagként – a programban. Az ún. harmadik országok csoportjába a következők tartoznak:

      *     az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) azon országai, amelyek tagjai az Európai Gazdasági Térségnek (EGT) is;

      *     a vonatkozó keret-megállapodásokban, társulási tanácsi határozatokban vagy más megállapodásokban meghatározott alapelvekkel, általános és egyedi feltételekkel összhangban

*     azUnióhoz csatlakozó;

*     a tagjelölt;

*     a potenciális tagjelölt, valamint

*     az európai szomszédságpolitika hatálya alá tartozó országok;

      *     további, harmadik országok egyedi megállapodásokban meghatározott feltételekkel összhangban, feltéve, hogy e megállapodások

*     méltányos egyensúlyt biztosítanak a részt vevő ország hozzájárulásai és a neki biztosított juttatások tekintetében;

*     meghatározzák a programban való részvétel feltételeit, így a pénzügyi hozzájárulások számítási módját és az adminisztratív kiadásokat;

*     nem adnak a programra vonatkozó döntéshozatali jogkört az érintett ország számára;

*     biztosítják az Unió jogáta megfelelő pénzgazdálkodáshoz és pénzügyi érdekeinek védelméhez.

6.    Új és megszűnő intézkedések kulcsakciók szerint[10],[11],[12]

6.1.        Tanulási célú mobilitás (KA1)

Az első kulcsakció keretében eddig támogatott tevékenységek alapvetően megmaradnak, sőt kiegészülnek az iskolai tanulók egyéni jellegű mobilitásával is. E mobilitási típus ösztönzésére az eddigiekben csak korlátozott mértékben volt lehetőség, mégpedig az iskolai partnerségek (korábbi KA2) keretében. Mindez azt is jelenti, hogy valamennyi mobilitási tevékenység a KA1 „ernyője” alá került.

A jövőben – az „európai dimenzió” fejlesztése érdekében – az első kulcsakció támogatni fogja

*     a rövid távú diákcsere-programokat és

*     a tanulók hosszú távú egyéni mobilitását.

Mint a korábbiakban már szó volt róla, a bizottsági javaslat nem támogatja a jövőben Diákhitelgarancia-eszközt. A döntést több tényező is indokolta. Az érdekelt felekkel folytatott előzetes egyeztetések hangsúlyozták, hogy az eszköz alkalmazása az előző programidőszakban csak korlátozott hozzáadott értékkel bírt, problémák jelentkeztek a felvétellel kapcsolatban, vagyis összességében nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az eszköz korábbi, elkülönített költségvetése megjelenik a felsőoktatás büdzséjében.

A DiscoverEU[13]  tevékenységek célja, hogy lehetővé tegyék az éppen 18 éves személyek számára, hogy egyénileg vagy csoportos formában az EU egy vagy több tagországába utazzanak. E fellépés olyan, informális oktatási tevékenységet jelent, amely révén a fiatalok magukévá teszik az Unióhoz való tartozás érzését, és felfedezik annak kulturális sokszínűségét. A sikeres pályázók utazási utalványt kapnak, amellyel – leginkább vasúton – eljuthatnak a kontinens legkülönbözőbb pontjaira. A program keretében a hátrányos helyzetű fiatalokat prioritásként kezelik, és a fogyatékossággal élők sincsenek kizárva az utazásokból: számukra személyre szóló segítségek nyújtanak a szervezők. Az Európai diákigazolvány[14] az Európai Bizottság egyik, az Európai Oktatási Térség megteremtésére irányuló kezdeményezése, amelynek célja egy online, egyablakos ügyintézési rendszer kialakítása, amelyen keresztül a diákok a mobilitási időszakuk alatt felmerülő, valamennyi adminisztratív teendőjűket el tudják majd intézni. A rendszer mobilalkalmazással fog működni, és a tervek szerint 2021-ben valósul meg. A részt vevő felsőoktatási intézmények az „Erasmus papírok nélkül” hálózaton keresztül osztják majd meg a hallgatói mobilitással kapcsolatos adatokat.

6.2.        Szervezetek és intézmények közötti együttműködés (KA2)

A második kulcsakció keretében a jövőben lehetőség nyílik az együttműködést és a gyakorlatok cseréjét célzó, kisléptékű partnerségek támogatására. Mindez újdonságnak számít, hiszen a bizottsági javaslat megjelenése előtt e terv – másokkal ellentétben – nem volt ismert a közvélemény számára. E partnerségek a programhoz való hozzáférés szélesítését célozzák, a csökkenő adminisztratív előírások lehetővé teszik új, kisebb szervezetek részvételét ezekben az akciókban. A KA2 nemzeti tevékenységeket is finanszíroz majd, amitől a hátrányos helyzetű csoportok erőteljesebb bevonását várják.

Mint már korábban szó volt róla, a KA2 támogatja majd a kiválósági, valamint az innovációs partnerségeket. A bizottsági javaslat a kiválósági partnerségek között említi

*     az európai egyetemek hálózatát;

*     a szakképzési kiválósági központokat és

*     a közös mesterképzéseket.

  

14. ábra  Az európai egyetemek koncepciója[15]

A szakmai kiválósági központok (Centres of Vocational Excellence, CoVEs) az EU szakképzési (VET) politikájának fontos elemei. A KA2 a következő programozási időszakban támogatni fogja a nemzeti szakképzési kiválósági központok transznacionális platformjainak fejlesztését, szorosan integrálva ezeket a helyi és regionális növekedési, innovációs és versenyképességi stratégiákba. E platformok összehozzák majd a gazdaságért és a fejlesztésért felelős ügynökségeket, önkormányzatokat az oktatási és szakképzési tevékenységeket szolgáltatókkal.

Az Erasmus Mundus Közös Mesterképzések (Erasmus Mundus Joint Master Degrees) keretében az európai felsőoktatási intézmények kimagasló színvonalú – közös, kettős vagy többes diplomához vezető – mesterképzéseket nyújtanak a világ minden tájáról érkező hallgatók számára. E támogatás célja, hogy elősegítse a kiválóság és a felsőoktatás nemzetközivé válását az oktatási intézmények közösen végrehajtott tanulmányi programjain keresztül.

Az innovációs partnerségek Európa innovációs kapacitásának erősítését szolgálják, támaszkodva a jelenlegi programidőszakban létrejött tudás- és ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségekre. A tudásszövetségeket támogató intézkedések arra hivatottak, hogy elősegítsék a stratégiai együttműködést a kulcsszereplők között az oktatás és szakképzés, az üzleti vállalkozások és a kutatás – azaz a tudásháromszög – területén az innováció, valamint az oktatási és képzési rendszerek korszerűsítésének elősegítésére. Az ágazati szakképzettség-fejlesztési szövetségek egy adott ágazat egy vagy több foglalkozási területén segítik felszámolni a szakképzett munkaerő iránti hiányt a szükségletek és a készségek felmérésével, a keresleti és a kínálati oldal közötti összhang megteremtésével.

Az előretekintést célzó projektek finanszírozása az innováció, a kreativitás és az e-részvétel, valamint a társadalmi vállalkozói készség előmozdítását célozza az oktatás, képzés, az ifjúság és a sport különböző területein.

6.3.        A szakpolitikai fejlesztés és együttműködés támogatása (KA3)

A 3. kulcsakció esetében nincsenek alapvető változások az Erasmus + programhoz képest. A KA3 az Unió szintjén folytatott politikai együttműködést finanszírozza majd, és hozzájárul az új, a modernizációt és reformokat eredményező politikák kidolgozásához az oktatás, képzés, az ifjúság és a sport területén. A tervezett intézkedések támogatást nyújtanak

*     az európai politika fejlesztéséhez;

*     az olyan uniós eszközökhöz és intézkedésekhez, amelyek a minőséget, az átláthatóságot, a képességek, készségek és képesítések elismerését erősítik, valamint

*     a kulcsfontosságú, illetve nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködésekhez.

A bizottsági javaslat nagy hangsúlyt fektet az átláthatóság és a képességek, készségek és képesítések kölcsönös elismerésének erősítésére, megjegyezve, hogy leginkább a következő eszközök, eljárások és intézmények segítik e folyamatot:

*     a képesítések és a szakmai alkalmasság átláthatóságának egységes uniós kerete;

*     az európai képesítési keretrendszer;

*     a szakképzés európai minőségbiztosítási referenciakerete;

*     az európai szakképzési kreditrendszer;

*     az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszer;

*     az európai felsőoktatási minőségbiztosítási nyilvántartás;

*     az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetség;

*     az Információs Központok Európai Hálózata;

*     a Felsőfokú Tanulmányok és Oklevelek Elismerésével Foglalkozó Nemzeti Információs Központok, valamint

*     az Euroguidance hálózatok.

Az Európai Tanácsnak a felsőfokú és a felső középfokú képesítések, valamint a külföldi tanulmányi időszakok eredményei automatikus, kölcsönös elismerésének ösztönzéséről szóló ajánlása részletesen leírja a fenti eszközök és intézmények szerepét, továbbá javaslatokat fogalmaz meg a tagállamok számára a 2025-ig megvalósítani tervezett intézkedések tartalmára.[16] E kezdeményezés – a várakozások szerint – szintén hozzájárul majd az Európai Oktatási Térség megteremtéséhez.

6.4.        Jean Monnet akciók

Ahogy már korábban szó volt róla, a Jean Monnet tevékenységeket a bizottsági  javaslat az oktatási és képzési szektorhoz rendeli, és azokat a felsőoktatáson túlmutató, más oktatási és képzési területekre is bevezeti. E tevékenységek hatóköre a jövőben is kiterjed az egész világra, miközben egyes akciók korlátozódhatnak a tagállamokra, illetve a társult országokra. A cél továbbra is az EU oktatási rendszerének, az Unió integrációs törekvéseinek minél szélesebb körben történő megismertetése, tudatosítása, továbbá a tartalom- és oktatásieszköz-fejlesztés.

7.    Összegzés

Az Európai Bizottságnak a teljesség igénye nélkül ismertetett javaslata a folytonosság fenntartásán alapuló változásnak tekinthető, hiszen a megelőző program, az Erasmus+ keretében létrehozott struktúrát, kulcsintézkedéseket, akciókat folytatja, illetve kiterjeszti (pl. a sport területére). Az újdonságok közül kiemelhetjük a tanulók egyéni mobilitásának ösztönzését, a hátrányos helyzetű személyek bevonásának bővítését, a kisléptékű partnerségek támogatását és az egyszerűbb adminisztratív eljárásokat. Utóbbiak célja egyértelműen a helyi és regionális sajátosságok figyelembevétele, a program megnyitása minél több résztvevő számára. Az Erasmus 2021-2027 nagy lépés lehet az Európai Oktatási Térség további erősítése és fejlesztése irányában. A folyamatosságot a javaslatban szereplő döntéshozatali eljárások is tükrözik, hiszen az éves munkaprogramokat végrehajtási aktusok keretében fogadják el. A következő 7 éves program tehát, ahogy a bizottsági tisztviselők gyakran hangoztatják:

  

A fentiekben leírtak az Európai Bizottság javaslatát ismertetik, amelyet azóta megtárgyalt az Európai Tanács és a Parlament is. A koronavírus-járványt megelőző időszakban a Tanács és a Parlament egyaránt hangsúlyozta a program fontosságát és a költségvetés növelésének igényét. A világjárvány és a vele járó gazdasági visszaesés azonban átalakította a korábbi elképzeléseket. Mint ismeretes, az uniós állam- és kormányfők a 2020. júliusi csúcstalálkozó utolsó napján – maratoni ülés után – megállapodtak az új, 7 évre szóló uniós költségvetésről, valamint a 750 Mrd € összegű gazdasági helyreállítási alapról. A döntés „áldozatul esett” néhány, kiemelt terület finanszírozása, így a klímavédelemé, a kutatás-fejlesztésé és az Erasmus programé is.

Az Európai Parlament elnöke a megállapodást követően jelezte, hogy a Parlament nem ért egyet az érintett tevékenységekre fordítható összegek csökkentésével, hiszen az EU csak ezek segítségével készülhet fel a jövő kihívásaira. Az Európai Parlament végső döntését és az uniós költségvetés végleges számait jelen kézirat leadását követően fogjuk csak megismerni.

Irodalom

[1]Erasmus+ Programme Guide, az Erasmus+ program – Európai Bizottság által közzétett –útmutatója

[2]Javaslat az Európai Parlament és a Tanács rendeletére az „Erasmus” elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról és az 1288/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről. (EGT-vonatkozású szöveg) Brüsszel, 2018.5.30. COM(2018) 367 final 2018/0191(COD)
Letöltés: 2020.08.19.

URL https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:52018PC0367&from=EN

[3]Erasmus+ and its predecessors: a life-changing experience for 10 million young Europeans. Az Európai Bizottság sajtóközleménye, 2020.01.28., Brüsszel
Letöltés: 2020.08.19.
URL https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/ip_20_115

[4]Befektetés az emberekbe: még jobbá válik az Erasmus program. Az Európai Bizottság kiadványa, 2018.05.

Letöltés: 2020.08.19.
URL https://ec.europa.eu/commission/sites/beta-political/files/budget-may2018-erasmusplus_hu.pdf

[5]Erasmus 2021-2027 Infonote. A Lifelong Learning Platform (European Civil Society for Education) összefoglalója
Letöltés: 2020.08.19.
URL http://lllplatform.eu/lll/wp-content/uploads/2019/02/Infonote_new-Erasmus-proposal-2018.pdf

[6]A költségvetéssel összefüggésben leírtak a hivatkozott bizottsági javaslatban foglaltak alapján készültek. A cikk írásakor még nem született végleges egyetértés, illetve döntés a többéves pénzügyi keretről, amely alapjaiban meghatározza majd az egyes területekre, akciókra fordítható összegeket.

[7]Javaslat az Európai Parlament és a Tanács rendeletére az „Erasmus” elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról és az 1288/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről. (EGT-vonatkozású szöveg) Brüsszel, 2018.5.30. COM(2018) 367 final 2018/0191(COD): 14. cikk

Letöltés: 2020.08.19.
URL https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:52018PC0367 &from=EN

[8]Franke, M.: Commission’s proposal for Erasmus 2021-2027 – internal note. 2018.07.
Letöltés: 2020.08.19.

URL https://research4committees.blog/2018/07/20/commissions-proposal-for-erasmus-2021-2027-internal-note/

[9]Franke, M.: Commission’s proposal for Erasmus 2021-2027 – internal note. 2018.07.
Letöltés: 2020.08.19.

URL https://research4committees.blog/2018/07/20/commissions-proposal-for-erasmus-2021-2027-internal-note/

[10]Erasmus 2021-2027 Infonote. A Lifelong Learning Platform (European Civil Society for Education) összefoglalója

Letöltés: 2020.08.19.

URL http://lllplatform.eu/lll/wp-content/uploads/2019/02/Infonote_new-Erasmus-proposal-2018.pdf

[11]Franke, M.: Commission’s proposal for Erasmus 2021-2027 – internal note. 2018.07.

Letöltés: 2020.08.19.

URL https://research4committees.blog/2018/07/20/commissions-proposal-for-erasmus-2021-2027-internal-note/

[12]Commission staff working document: Main actions implementing the Erasmus Programme; Accompanying the document Proposal for a Regulation of the European Parliament and of the Council establishing 'Erasmus': the Union programme for education, training, youth and sport and repealing Regulation (EU) 1288/2013; Brussels, 30.5.2018 SWD(2018) 276 final
Letöltés: 2020.08.19.

URL https://ec.europa.eu/commission/sites/beta-political/files/budget-may2018-actions-erasmus-programme-swd_en.pdfn

[13]DiscoverEU. Az Európai Ifjúsági Portál ismertetése a DiscoverEU kezdeményezésről. Letöltés: 2020.08.19.
URL https://europa.eu/youth/discovereu_hu

[14]European Student Card Initiative, az Európai Bizottság ismertetése az Európai diákigazolvány kezdeményezésről. Education in the EU. Az Európai Bizottság hivatalos honlapja az oktatás területén
Letöltés: 2020.08.19.

URL https://ec.europa.eu/education/education-in-the-eu/european-student-card-initiative_en

[15]Erasmus+ Programme Guide, az Erasmus+ program – Európai Bizottság által közzétett –útmutatója
Letöltés: 2020.08.19.
URL https://ec.europa.eu/programmes/erasmus-plus/programme-guide/part-b/three-key-actions/key-action-2/european-universities_hu

[16]Council Recommendation of 26 November 2018 on promoting automatic mutual recognition of higher education and upper secondary education and training qualifications and the outcomes of learning periods abroad. (2018/C 444/01). 2018.12.10.
Letöltés: 2020.08.19.
URL https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX:32018H1210(01)