Művelődés-, Tudomány- és Orvostörténeti Folyóirat
2017/14           ISSN: 2062-2597
Cím: ÉLET-TUDOMÁNY-TÖRTÉNET: TUDOMÁNYOK HATÁRAIN: MÓDSZERTANI PERSPEKTÍVÁK
Geográfiai adalékok a jelenkori népvándorlás kérdéséhez


Title: LIFE-SCIENCE-HISTORY
Geographical aspects of the recent „Great Migration”

[Letöltés]
Szerző(k): dr. habil. Izsák Éva PhD - ELTE TTK Földrajz-, és Földtudományi Intézet
Rovat: Élettudományok története
Kötet: 2016/13
DOI: 10.17107/KH.2016.13.393-399
Kulcsszavak:
népvándorlás, földrajzi lépték, földrajzi környezet, tér-tudás változása, kihívások
Keywords:
geographical scale, environment, changing space-knowledge, challenges.
Abstract:

Nowadays we witness worldwide very serious and important social changes. Millions are leaving their homes and searching new territories. Migration became intercontinental while mixing up cultures and nations this way. Meanwhile politics actuate or could actuate its economic background. Representatives of different sciences are searching answers and proposing possible solutions. This study tries to shed light to the geographical background of the recent „Great Migration”. Challenges are pointed out we have to face and to answer by viable solutions. It is important to underline, that the process does necessarily not require political analysis, so the answers are of non-political natureKeywords: „Great Migration”, geographical scale, environment, changing space-knowledge, challenges.


Napjaink egyik komoly és jelentős változása az a folyamat, amely a társadalom egy részének helyváltoztató és helyzetváltoztató mozgását jelenti. Milliós tömegek hagyják el szülőhazájukat új életteret keresve. Kontinensek közötti migráció történik, kultúrák keveredése és embercsoportok jelentős mozgása zajlik. S mindeközben ennek gazdasági hátterét mozgatja, mozgathatja a politika. Tudományterületek képviselői keresik a válaszokat és lehetséges megoldásokat javasolnak. Alábbi tanulmányban a jelenkori népvándorlás földrajzi hátterét szeretném megvilágítani, hangsúlyozva azokat a kihívásokat is, amelyekkel szembenézve azokra megoldási javaslatokat kell tennünk. A folyamat hangsúlyozottan nem politikai elemzést igényel, így annak megoldása, a felmerülő kérdésekre adott válaszok sem politikai jellegűek.

ldrajzi környezet – földrajzi lépték

A Föld felszínének 29 %-a szárazföld, Az ENSZ Népesedési Osztályának adatai szerint jelenleg 7 455 260 000 ember él itt (2016. 10. 08), s ez a szám percekét 3 fővel emelkedik. Az ember által lakott területeknek mind vertikálisan, mind horizontálisan határokat szab a globális méretekben jelentősen eltérő természeti környezet. A tengerszint feletti magassággal valamint a napsugárzás beesési szögével és annak erejével módosulnak a létfeltételek, az emberi élet lehetséges terei.

Emberek mozgása, lakhelyük elhagyás és új élettér keresése komoly és jelentős átalakulásokat, változásokat okoz a globális, regionális (kontinentális) és lokális területi struktúrában. A folyamatok területi keretben történő problematikája eltéréseket mutat. Nemcsak a változások sebessége és azok időbeli átalakulása miatt, hanem az erre adott válaszok különbözősége okán is. A folyamat fogalmi minősítésén túllépve (népvándorlás,  migráció, invázió, bevándorlás, menekült hullám stb.) előszőr fontosnak tartom azok  területi  vonatkozásait,  léptékek szerinti áttekintését.

A földrajzi léptékek a hagyományos módszertani megközelítés szerint hierarchikus módon épülnek egymásra, azaz a globális, regionális és lokális lépték az egyes lokalitások (pl. települések, háztartások, családok) különböző területi szinteken aggregált átlaga. Mivel az értékek mögött jelentős egyenlőtlenségek húzódnak meg, a valós viszonyokból sokat elfednek, elfedhetnek. Általában annál többet, minél nagyobb léptékű az adott vizsgálat. Így a földrajzi lépték ebben az értelmezésben megismerési szintként jelenik meg, s a legtöbb esetben társadalmi jelenségek és folyamatok aggregációs szintjét jelöli. Sok kutató szerint így átláthatatlanná (Harrison 2010) válik a folyamat. A gyorsan változó globális folyamatok „hatására” Peter Taylor és Neil Smith geográfusok foglalkoztak a földrajzi lépték problémakörével. Míg Taylor (1982) megkülönböztette a valóságot (világgazdaság), államot és nemzetet (ideológiai lépték) valamint a várost (megtapasztalás léptéke), addig Smith  (1984) az egyenetlen fejlődés alakulásába  a városi, a regionális, országos és globális léptékek hierarchiáját tartotta fontosnak.

A jelenkori népvándorlás hátterében nemcsak politikai és gazdasági tényezők vannak. Környezeti kérdések mellett olyan komplex földrajzi megközelítést igényelnek, amelyek figyelembe veszik a fenti tényezők mellett a természeti és a társadalmi környezet változásait is együttesen. Ez az újszerű gondolkodás egyben paradigmaváltást (Kuhn 1984) is jelent, amely transzdiszciplináris megközelítést igényel. Túllépve az egyes tudományágak vizsgálati területein összefüggéseket kell keresnünk a környezet és társadalom rendszereinek működésében, viszonyaikban valamint az oda-, és visszahatások tekintetében is.

A jelenkori népvándorlás okait vizsgálva kiemelten fontos annak földrajzi hátterét elemezni.

Összevetve a mennyiségi és minőségi elemzéseket, olyan alternatív megoldási javaslatokat tehetünk, amelyek hozzájárulnak a szükséges paradigmaváltáshoz. Mindaddig, amíg „csak” politikai és gazdasági háttér-magyarázatokat keresünk, elmaradhat vagy késhet az a paradigmaváltás, amely szükséges keretek közé tereli a kérdés megválaszolását.

Globális migráció nemzetközi áramlása

A népesség áramlásának különböző irányú változásait azok az ellentétek okozzák, amelyek időben és térben eltérő módon jönnek létre (Rédei 2014). A hiány-többlet kialakulása mind gazdasági, mind lakosságszám arányát tekintve folyamatosan jelen van a világban. Az emberiség történelme jellemzően leírható ezen koncentrációk területi  átrendeződésével.

A globális migráció mennyiségi jellegét flow (áramlás) jelzővel illették a Wittgenstein Intézet munkatársai. A Science folyóiratban megjelent tanulmányukban (Abel – Sander 2014) ábrázolták a népesség mozgásának változását, átalakulását. Jelezve a forrás és befogadó területeket valamint ezek térbeli változásait. A mennyiségi elemzés mutatja azt is, hogy a világ népességének áramlása folyamatos, időben nem, csak területileg változik. Azaz az állandó nemzetközi népességáramlásnak különböző célterületei, eltérő irányai vannak. A változások hátterének bemutatása nem célja a tanulmánynak. Annyit szeretnénk itt jelezni, hogy a globális földrajzi léptékkel mérhető népességmozgás nem újszerű jelenség. Annak azonban iránya megváltozott s ennek okait, magyarázatát más léptékű vizsgálatok mutatják meg.

Regionális (kontinentális) vándorlás földrajzi háttere

A jelenkori népvándorlás három kontinenst érint. A kibocsátó kontinensek Afrika és Ázsia, míg a célállomás Európa, alapvetően az Európai Unió országai.  A téma relevanciája megkérdőjelezhetetlen, mégis kevés szakirodalom született a XXI. század második évtizedében egyre gyorsabbá és jelentősebbé váló folyamatokról. Annál erőteljesebb a politikai megoldások keresése.  A geográfia tudománya, annak képviselői nem tehetnek mást, mint a kihívás hátterének tudományos okait keresik.

Napjaink eseményei nem egyedülállóak az emberiség történetében. A XIX. század második felében már H. Mackinder brit földrajztudós felhívta a figyelmet arra az általa kulcsövezetnek (Pivot area) nevezett területre, amely a globális hatalmi egyensúly záloga. A világot zárt, egyensúlyon alapuló, de állandó mozgásban levő rendszernek tekintette (Mackinder 1904). Mint írja, a századfordulón a tradicionális az intenzív, gyors felbomlás és változás szakaszába lépett. Új népvándorlással felérő migrációs mozgalom bontakozott ki. Az új történelmi korszakban a technikai–technológiai fejlődés következtében megváltozott a tér és az idő egymáshoz való viszonya (Mackinder 1904).

Európa és Ázsia eltérő társadalomfejlődése valamint az éghajlatváltozásból adódó népvándorlás kérdését E. Huntington (1907) Ázsia lüktetésének nevezte. Könyvében leírja azokat a történeti léptékű éghajlatváltozásokat, amelyek nagyobb népességmozgáshoz, Ázsiából Európa felé történő népvándorláshoz vezettek. A második világháborút követően H. H. Lamb (1982) brit klimatológus és munkatársai történeti korok éghajlatának rekonstrukcióját végezték el. Kutatásaik során bizonyították, hogy az éghajlat, a történelem és a modern világ változásai között szoros kapcsolat van.

A XX. század második felében egyre több olyan kutatás indult, amely bizonyította azokat az összefüggéseket, amelyek természet és társadalom, éghajlatváltozás és társadalmi mozgások között van. Ezek sorában – témánk szempontjából különösen – kiemelendő S.P. Huntington (1998) elemzése. Munkájában arra hívja fel a figyelmet, hogy a fenti éghajlatváltozások során fellépő népességmozgások civilizációk, eltérő kultúrák mozgását is jelenti. Ez egyben nemcsak az élhetőbb környezetért vívott küzdelmet jelenti, hanem ezzel együtt a különböző civilizációk háborúját is.

A továbbiakban bemutatom röviden azokat a regionális, kontinentális kihívásokat, amelyek erősítik az előbb ismertetett kontinentális népességmozgásokat. Azokra a földrajzi változásokra tér ki a tanulmány, amelyek egyrészt néhány évtizeden belül várhatóan bekövetkeznek, másrészt erősíteni fogják azokat a társadalmi, civilizációs hatásokat, amelyek várhatóan komoly népességmozgáshoz vezetnek.

a.) Ökológiai lábnyom

Az ökológiai lábnyom becsült és számított érték. Segítségével kiszámítható a természet forrásainak használati értéke, azaz érthetőbbé válnak azok a folyamatok, amelyek az ember (társadalom) önfenntartásához szükségesek. A kifejezés két kanadai ökológustól származik (William Rees és Mathis Wackernagel), segítségével kiszámítható, hogy az emberi társadalomnak, társadalmi csoportoknak vagy egyénnek adott technológiai fejlettség mellett milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez. Az érték megbecsüli a fogyasztást és a fenntartáshoz szükséges természeti erőforrás nagyságát.  A földi népességszámot alapul véve 1961-ben az érték átlagosan  0,88 hektár volt, napjainkban  már eléri a 2,6 hektárt[1]. A Földön minden emberre csak 1,8  hektár  jut, tehát ez az érték is mutatja, hogy több erőforrást használunk, mint azt a fenntarthatóság értelmében tehetnénk. Az ökológiai lábnyom méretének eloszlása rendkívül egyenlőtlen a Földön.  Szélsőségesen magas értke van az Egyesült Államok ökológiai lábnyomának, míg a legalacsonyabb értéket Bangladesben találjuk (Ecological footprint of nations 2004). Megállapítható, hogy napjainkban már csak Afrika használ kevesebb területet, erőforrást, mint ami a rendelkezésére áll. Az ökológiai lábnyom értékének területi egyenlőtlenségei növelni fogják az egyes társadalmi csoportok küzdelmét a felhasználható erőforrásokért, a civilizációk fennmaradásáért.

b.) Matuzsálem összeesküvés

A közeljövő évtizedekben Európában nemzedékek háborúja, szellemi válság fenyeget – írja Frank Schirrmacher (2004) német újságíró könyvében.  A műben részletesen olvashatunk – többek között – az európai társadalom elöregedéséről is.

Kontinentális összevetésben látható, hogy míg Afrika és Ázsia egyes országaiban demográfiai robbanás várható, addig Európában egyre inkább idősödő korosztályokkal kell számolni. Népességszám előrejelzések szerint – jelenlegi rátákkal, valamint a szülőképes korosztályokkal számolva – 2050-ben Európában 706,8 millió fő, Afrikában 2,5 milliárd fő fog élni (Wittgenstein Centre for Demography and Global Human Capital). Mindez nemcsak a szükségletek, természeti erőforrások használatának várható változási irányait jelzi.  Megmutatja számunkra azokat a kihívásokat is, amelyek kontinensek közötti területi eltéréseket okozhatnak.

c.) Himalája kihívás

Kontinensek közötti regionális léptékű kihívást jelez John D. – Catherine T. MacArthur Foundation (2016) Himalája kihívás című anyaga. Ázsia egyes országainak növekvő népességszáma, a gyorsan fejlődő ipari területek egyre nagyobb vízigényt jelentenek Kínában a Sárga folyó és a Jangce, Indiában a Gangesz, és a Brahmaputra folyók jelentős népességszámú, gyorsan iparosodó, komoly vízigényű területeket „látnak el” főként a Himalája-hegység glaciális területeinek vízéből.  A jelentés szerint ma még nem tudható pontosan, nem jelezhető előre, hogy az éghajlati változások valamint a gyorsan átalakuló társadalmi és gazdasági szerkezet vízigényét miképpen elégíti ki a Himalája hegység, s mindez mekkora kihívást jelent majd a szomszédos országok vagy Európa számára. Alapos vizsgálatok és kutatások hiányára, az előremutató elemzések hiányára hívja fel a figyelmet a jelentés. A nemzetek és kontinensek közötti vándorlási folyamatok várható irányai is jelzik számunkra a kihívás megoldásának fontosságát.

d.) Környezet migráció

A fenn jelzett regionális léptékű, kontinentális kihívások mellett számolni kell az erőteljes és komoly éghajlatváltozás következtében fellépő környezeti migrációval is (Brown 2004). A „környezeti menekültek” megjelenése új, az eddigiektől eltérő kihívást jelent nemcsak kontinensek között, de kontinensen belül is.

A regionális és lokális lépték hatásmechanizmusait, a visszahatások formáját ma még nem ismerjük pontosan. Kontinensek feletti, politikától és nemzeti akaratoktól független paradigmákra volna szükség. Ezek kialakítása globális méretű összefogást igényel.

Lokális lépték  és kihívások

A népesség területi mozgása olyan társadalmi kísérőjelenségekkel járhat együtt, amelyek nemcsak konfliktusokat eredményeznek, de a népességmozgásra adott válaszok is eltérőek lehetnek. Akár nemzeti, akár kontinentális, akár egyéni szinten.  A tudomány feladata a folyamatok várható előrejelzés, megoldások keresése, javaslattétel ezek – politikai érdekektől független – vizsgálatára. Fontos és szükséges elemezni a földrajzi környezet birtoklásának feed back mechanizmusait is.

A posztmodern városkutatás fókuszpontjában a társadalom áll. A migrációs helyzet manifesztálódott és manifesztálódik a városokban, ezért a lokális lépték jelen esetben a befogadó nemzetek városainak lakóit, társadalmát, viselkedéskultúráját és a jelenségre adott válaszokat jellemezheti. Mint korábban írtam, az események nem egyedülállóak a történelemben. A gazdasági, politikai és társadalmi keretek változtak. A jelenleg is zajló klímaváltozás szűkíti, átalakítja a földrajzi környezet élhető tereit, s ehhez járulnak azok a politikai, háborús események, amelyek jelentős vándorlási hullámot eredményeznek.

Európa, mint kontinens valamint az Európai Unió, mint gazdasági egység az elmúlt néhány évtizedben többször került olyan migrációs kihívással szembe, amikor tíz-, és százezrek menekültek, új hazát keresve otthonukból. Akár a bipoláris világrend összeomlása következtében fellépő menekülthullám, akár a kontinensen belül zajló háborúk, tízezrek befogadását, ellátását és ennek logisztikai feladatait jelentette. 2015-2016-ban más kontinensekről érkező, más kultúrájú civilizációk tagjai indultak Európa felé. Lokális léptékben ez főként az európai városok egy részének terheit növelte. Magyarországon Budapest lakói „kapták” ezt a feladatot. A városi térben zajlott kérdőíves felmérésünk eredményei (Izsák – Csébi – Vanyúr 2016) mutatták meg, hogy a városi társadalom jelentős része nem, vagy rosszul  felkészült és hiányos ismeretekkel rendelkezik. A lokális terekben, városokban jelentkező kihívások megválaszolása és megoldása visszahat mind a regionális (kontinentális), mind a globális földrajzi terekre.

Összegzés

E rövid tanulmány geográfiai adalékokkal egészítette ki a jelenkori népvándorlás okait. A földrajzi megközelítés globális, regionális és lokális terekben elemezte a jelenség hátterét. Fontos tény az, hogy az emberiség történetében ismert az ehhez hasonló népességmozgás. Kiváltó okait és következményeit ismerjük. Felmérések, vizsgálatok elemzik a mai társadalom válaszreakcióit. Mindezek ismeretében felkészülten várhatjuk az elkövetkező évek, évtizedek földrajzi léptékben bekövetkező változásait.

Irodalom

ABEL, G.J. – Sander, N.: Quantifying Global  International Migrations Flows. Science Vol. 343, Is. 6178 (2014): 1520-1522. http://dx.doi.org/10.1126/science.1248676

BROWN, Lester R.: Troubling New Flows of Environmental Refugees, on January 28, 2004. URL http://www.earth-policy.org/plan_b_updates/2004/update33

Ecological footprint of nations, 2004.

URL http://www.youthxchange.net/main/b139_ecological-footprint-g.asp

HARRISON, J.: Scale, social production. InWarf, B. (ed.): Encyclopedia of Geograohy. 2507-2510. Loughborough: Sage publications Ltd., 2010

HUNTINGTON, E.: The Pulse of Asia. A journey in Central Asia illustrating the geographic basis of history. Boston, New York, Houghton Mifflin and Co., 1907, 415.

HUNTINGTON, S.P.: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Budapest, Európa könyvkiadó, 1998, 650.

IZSÁK É. – CSÉBI M. – VANYÚR B.: A migránskrízis vizsgálata a budapesti városi térben és a déli országrész virtuális terében. InBerghauer S. és mtsa.-i (szerk.): Társadalmi kihívások és adekvát válaszlehetőségek a XXI. század Kelet-Közép Európájában: Nemzetközi Földrajzi Konferencia, 2016, 335-341.

JOHN D. and Catherine T. MacArthur Foundation: The Himalayan Challenge. Water Security in Emerging Asia. Mumbai, Strategic Foresight Group, 2010, 158.

KUHN, T.S.: A tudományos forradalmak szerkezete. Budapest, Gondolat könyvkiadó, 1984, 322.

LAMB, H.H.: Climate, History and the Modern World. London, Methuen, 1982, 387. http://dx.doi.org/10.4324/9780203433652

MACKINDER, H.J.: The geographical Pivot of History.  Geographical Journal Vol. 23 (1904): 421-437. http://dx.doi.org/10.2307/1775498 Magyar nyelven: A földrajz mint a történelem kulcsa. Geopolitikai szöveggyűjtemény Budapest, 1999. fordította Pásztor Andrea

RÉDEI M.: A nemzetközi migráció demográfiai és geográfiai aspektusai. In Tarrósy I. – Giled V. – Vörös Z. (szerk.): Migrációs tendenciák napjainkban. 29-45. Pécs: Publikon Kiadó, 2014

SCHIRRMACHER, F.: Das Methusalem - Komplott. München, Karls Blessing Verlag GmbH, 2004, 220.

SMITH, N.: Uneven development. Nature, capital and the production of space. Oxford, Basil Blackwell, 1984, 344.

TAYLOR, P.: A materialist framework for political geography. Transactions of the Institute of British Geographers 7,1. (1982): 15-34. http://dx.doi.org/10.2307/621909

Wittgenstein Centre for Demography and global Human Capital www.oeaw.ac.at/vid/wittgenstein-centre

 

 

 

 

 

 

 

 



[1]    Magyarországon 3,7 hektár