Művelődés-, Tudomány- és Orvostörténeti Folyóirat
2017/14           ISSN: 2062-2597
Cím: Gyermekcséknek való orvosságok anno 1500 Váradi Lencsés György (1530-1593), Egész orvosságról való könyv azaz Ars medica rekonstrukciója nyomán

Title: Transylvanian Hungarian pediatry anno 1500 based on the digital reconstruction of the monograph written by G. Váradi Lencsés (1530-1593) under the title „Six Books about the Entire Medicine – Ars medica”.
[Letöltés]
Szerző(k): Szabó T. Attila Prof.Dr. - Nyugat-Magyarországi Egyetem Szegedi Tudományegyetem Tóth Kálmán dr.
Rovat: A középkori medicinától a romantikus medicináig
Kötet: 2016/12
DOI: 10.17107/KH.2016.12.1-33
Kulcsszavak:
korai magyar gyermekgyógyászat, Ars medica, Lencsés György, Löwy Károly, Erdély
Keywords:
History of Hungarian paediatry, Ars medica, Lencsés György, Löwy Károly, Transylvania
Abstract:

This paper has been compiled for the 90th birthday of Dr. LÖWY /DÁNIEL/ Károly – a legendary paediatrician of Kolozsvár /Cluj-Napoca, Romania/ (Löwy D. ed., 2015), and commemorate in the same time the 485th birthday of the author of first known Transylvanian Hungarian medical monograph, VÁRADY LENCSÉS György, as well (Szabó and Tóth 2015).Based on a database built from the digital reconstruction of the Lencsés manuscripts „Six Books about the Entire Medicine that is  Ars medica” (Szabó and Biró 2000) the data regarding 16th century Hungarian children’s care practices haw been compiled using the trunkated search word  „gyermekcs*”, i.e. „small child”. Round 340 such paediatric records have been found. These record were analized in following tables:

The distribution of the paediatric record according to different parts of the body (Tab.1.).; the same, but more detailed for different organs(Tab. 2.); The plants recommended for childrenThe plants recommended for children’s cure and care listed slfsbetically (scientific and vernacular plant names). (Tab. 3.); The alphabetical list of the medicinal plant genera used in paediatry and cited int he book(Tab. 4.); The alphabetical list of the Hungarian names of thr medicinal plants used in paediatry, including the number of mentioned uses.(Tab. 5). 


Bevezető

              Lőwy Károly – írói nevén Dániel Károly – (sz. 1925.nov.24.), Kolozsvár legendás gyermekorvosa becsülte a gyakorlatban bevált népi gyógyászati tapasztalatokat. Ennek a közlésnek az első szerzője élénken emlékszik arra, amikor Kolozsvárott kislányának forró, már-már delíriumot súroló lázát kellett volna sürgősen levinni valamilyen erős gyógyszerrel. Lőwy doktor – a maga sajátos modorában – hümmögött egy kicsit, majd lényegét tekintve a következőket mondta. „Ne kezdjük mégse ezzel. Anyuka hámozzon meg néhány krumplit, reszelje meg durva reszelővel, tegye azt egy zacskóba és kösse az egészet a gyermek talpára. Aztán holnap majd meglátjuk…”

A „gyógyszer” hatott, a láz lement. Nyugodt volt az éjszakánk.

Cél

             Közlésünk egyetlen célját belefogalmaztuk a címbe. Célunk  konkrét példákkal, receptekkel bemutatni a félezer éves erdélyi gyermekgyógyászatot. Az erdélyi magyar gyermekgyógyászat kezdeteit  jelentő gyermekgyógyászati adatokat legjobb tudomásunk szerint elsőként ez a közlemény rendszerezi a magyar orvoslás történetében.  A cél érdekében egyikünk – a biológus –  az adatokat szerkesztette egybe, másikunk – a gyermekorvos – arra tett kísérletet, hogy mai szemmel értelmezze és értékelje az egykori leírásokat.

Anyag

              A bemutatására Váradi  Lencsés György (1530-1593), Egész orvosságról való könyv azaz Ars medica (Gyulafehérvár) eredeti nyomdai kéziratát, illetve a hiányos eredeti és az ugyancsak hiányos, de egymást kiegészítő másolatok  alapján készült kézirat-rekonstrukció, pontosabban az ebből épített elektronikus adatbázis szolgált.  

A félezer éves  adatok (harmadlagos) forrása tehát az Ars Medica Electronica címen készült és mindeddig csak CD-formában közölt elektronikus adatbázis (Szabó és Biró 2000).

              Lencsés György kéziratával sokan foglalkoztak, két elektronikus feldolgozása is készült. Ezekre a munkákra, illetve Lencsésnek a korabeli szász és magyar orvosláshoz való viszonyára az irodalomjegyzékben, illetve az ott hivatkozott irodalmak irodalomjegyzékeiben talál eligazítás az, aki a részletek iránt is érdeklődik (  Melius 1578, Varjas 1943, Farczády és Szabó sen. 1961, Spielman és mts. 1976,  Jakab és Bölcskei 1988, Szabó 1978/79, 2001, 2002, 2013 stb. ). Aki a korabeli erdélyi gyógyitás történetébe szeretne bepillantani, annak itt most elsősorban Robert Offner két újabb magyar nyelvű munkájára szeretnők felhívni a figyelmet (Offner 2014, 2015). A magyar orvosi nyelv fejlődéstörténetében Lencsés György monografikus munkája a szó legszorosabb értelmében vett alapmű (Bősze és Szabó, szerk. 2013). 

Módszer

              Az adatbázisban elsőként a „gyermek” szóra kerestünk rá, csonkoltan (gyermek*). Az eredmény közel 650 adat volt a következő szerkezetben:

Gyermekcse, gyermekcsék, gyermekcsékben, gyermekcséken, gyermekcséket, gyermekcséknek, gyermekcsének, gyermekcsét, gyermekcsével,

Gyermek, gyermekből, gyermekded, gyermekdi, gyermeke, gyermekek, gyermekekben, gyermekeken, gyermekeket, gyermekeknek, gyermeken, gyermekestül, gyermeket, gyermeki, gyermeknek, gyermekre, gyermekségből, gyermektől,

Gyermekfogadásban, gyermekfogantatásban,

Gyermekhordozástól, gyermekhozó,

Gyermekszülésben, gyermekszülésnek, gyermekszülő,

Gyermektartó, gyermektartók, gyermektartónak, gyermektartót, gyermektartóval,

Gyermekvesztés, gyermekvesztésben, gyermekvesztések, gyermekvesztésnek, gyermekvesztésről, gyermekvesztéstől

              Mivel ez az adatmennyiség terjedelmi korlátok és határidők miatt is kezelhetetlennek bizonyult,  jelen közlésben  csak a kimondottan kisgyermekekre, gyermekcsékre vonatkozó gyógyászati javallatok bemutatására, és lényegében csak adatközlésre szorítkozunk. Az adatok alapos értelmezése egy következő tanulmány feladata.

Az itt feldolgozott adatbázisban 339 rekordban szerepel a „gyermekcse” a fentebb már jelzett 9 ragozott formában: gyermekcse, gyermekcsék, gyermekcsékben, gyermekcséken, gyermekcséket, gyermekcséknek, gyermekcsének, gyermekcsét, gyermekcsével.

              Az AMED adatbázisban egy rekord a kézirat egy információs egysége (mondata), úgy, ahogy ezeket az egységeket közel félezer esztendeje kb. 1550 és 1593 között maga a szerző, Váradi Lencsés György strukturálta. Pontosabban szólva Lencsés (egy csillagos receptek) és követői (több csillagos receptek – de ilyenek a „gyermekcsék”-kel kapcsolatban nincsenek) strukturálták a XVI-XVIII. században.

               A 2000-ben közölt és itt bemutatott „gyermekcse” adatok teljes szerkezete a következő:

Kötet cím – pl. EMBERI TESTNEK BETEGSÉGIRŐL VALÓ ORVOSSÁGOK

Fejezetcím   – pl. AZ FŐRŐL

Magyar alfejezet címe – pl.  AGYVELŐRŐL

Magyar témacím – pl.  [MOZGÁSNAK ÉS ÉRZÉKENYSÉGNEK BETEGSÉGÉRőL]

Magyar betegségnév – pl. Kórságütésről és -törésről

Latin betegségnév – pl.  Epilepsia, Sacer morb[us], Hercule, Comtialis

Szélcím – pl /betegségnek/ Jelei

Csoportcím: Gyermekcséknek

Receptszám: *4246

Recept /v. leírás/ helye a munkában – pl. V.21a azaz az ötödik kötet 21. lapjának rectoja

              A jelen közlésben a minden adat esetében ismétlődő csoportcímet (Gyermekcséknek ) terjedelmi okokból töröltük, az együvé tartozó (ugyan abban a kötetben, fejezetben, alfejezetben stb.) lévő adatok pedig a legalacsonyabb rangú közös cím alatt és kivastagított sorszámokkal szerepelnek.                   

Eredmények

A monográfia első, az „Emberi testnek betegségeiről való orvosságok” címet viselő kötetében a „Gyermekcséknek …” csoportcím alatt szereplő, tehát kimondottan gyermekgyógyászati adatok szerkezete és mennyisége a következő képet mutatja (1. és 2. Táblázat)

  1. Táblázat

A „gyermekcse*” kulcsszó alatt felbukkanó gyermekgyógyászati adatok megoszlása Váradi Lencsés György (1577k) írt „Egész orvosságról való könyv azaz Ars medica” c, monografikus munkájában  testrészek szerint összesítve

Kötet

Fejezet

Alfejezet

Adatszám

I.

A fő

 

173

 

 

Agyvelő

47

 

 

Szem

17

 

 

Fül

13

 

 

Orr

49

 

 

Száj

15

 

 

Fog

14

 

 

Nyelv

5

 

 

Torok

3

 

/Test/

 

132

 

 

Tüdő

17

 

 

Szív

6

 

 

Gyomor

66

 

 

Bél

6

 

 

Alfél

/végbélnyílás/

2

 

 

Vesék

5

 

 

Bél kürül való

hártyák

6

 

 

Köldök

1

 

 

/Víz/hólyag

8

 

 

Szeméremtest

15

 

/Végtag/

 

8

 

 

Izek /izületek/

4

 

 

Kéz, láb, köröm

4

II.

Test

ékesítése

 

17

 

 

Korpa, var, kosz

2

 

 

Tetű, serke

1

 

 

Orca /arc/

8

 

 

Ajak

6

III.

Forróságok,

Hideglelés

 

1

 

 

Forróbetegség,

hideglelés

1

V.

Dagadások

Törések. Sebek

 

5

 

 

Dagadások

1

 

 

Csontok, Sebek

4

 

Mindösszesen

 

336

  1. Táblázat
    A „gyermekcse*” kulcsszó alatt felbukkanó gyermekgyógyászati adatok mennyiségi megoszlása Váradi Lencsés György (1577k) írt „Egész orvosságról való könyv azaz Ars medica” c, munografikus munkájának digitális rekonstrukciójában, testrészek szerint, részletezve.

 

Kötet

Fejezet.

Alfejezet

Téma

Korabeli betegségnevek

(magyar és latin)

Adatszám

Megjegyzés

I.

A fő

 

 

 

 

 

Agyvelő

 

 

47

 

 

 

Főnek fájásáról

 

4

 

 

 

 

Hévségből való

főfájás

4

 

 

 

Álomról

 

12

 

 

 

 

Álomserkentő

7

 

 

 

 

Ha retteg álmában

3

 

 

 

 

Ha igen ásít

1

 

 

 

 

Hogy ne sírjon

1

 

 

 

Mozgásnak

betegsége

 

30

 

 

 

 

Epilepsia

1

 

 

 

 

Nyáltól

29

 

 

 

Gutaütés

(Apoplexia)

 

1

 

 

 

 

Egy tagnak gutaütése

Paraplexia

1

 

 

Szem

 

 

17

 

 

 

Szemnek fájása

Kecskehályog

Aegilops

17

 

 

Fül

 

 

13

 

 

 

Fül mellett való

kelevény

Parotides

13

 

 

Orr

 

 

49

 

 

 

Orrvérzés

 

4

 

 

 

Orrdugulás

 

4

 

 

 

Nátha

Koryza, Granedo

36

 

 

 

Püsszögés

Sternutatio

5

 

 

Száj

 

 

15

 

 

 

Szájban való hév

fakadozás

Aphtae, Alcola

14

 

 

 

Szájban való apró

fakadozás

 

1

 

 

Fog

 

 

14

 

 

 

Fogfájás

Odontalgia

Dentium dolor

2

 

 

 

Foga hogy keljen

Odontophia,

Dentatio

2

 

 

 

Fog iny megkelése

Phlegmon, Parulis

10

 

 

Nyelv

 

 

5

 

 

 

Dagadása

Parasinanche

5

 

 

Torok

 

 

3

 

 

 

Dagadása

Parasinanche

3

 

 

Tüdő

 

 

17

 

 

 

Hurut (Horut)

Tussis

15

 

 

 

Fulladozás, lebegés

Sphyma

2

 

 

Szív

 

 

 

 

 

 

Szívreszketés,

Dobogás, nyilallás

Tremor, Palpitatio,

Punctio

5

 

 

/Csöcs/

Gyermekcse vizelet

 

1

Gyermekgyógy?

 

Gyomor

 

 

66

 

 

 

Székrekedés, hasmenés

Colica

 

 

 

 

  Bántása, csuklása

Ligmos, Singultus

5

 

 

 

  Émelygés, okádás

Nausea, Vomitus

8

 

 

 

Has menése

 

 

 

 

 

   Székrekedés

Dejectio tarda

16

 

 

 

   Hasrágás

Ileus, Torsio, Volvulus

5

 

 

 

   Hasfájás

 

10

Öregeknek is!

 

 

   Hasnak menése

      Fosás; Olvadás

Diarrhoea,

 Alui profluvium

5

 

 

 

   Véres hasmenés

 

8

 

 

 

Erőtlenségről

    Has nyálas menése

 

Tenesmon, Tensio

9

 

 

Bél

Giliszta belekben

 

 

 

 

 

    Apróféle giliszta

    (gömbolyű)

Ascarides

6

 

 

Alfél

/végbélnyílás/

 

 

2

 

 

 

Alfélben való süly

 

2

 

 

Vesék

 

 

5

 

 

 

Kő /homok/

Arena, Calculus

5

 

 

Bél kürül való

hártyák

 

 

6

 

 

 

Megszakadása

Peritonium siphae

6

 

 

Köldök

 

 

1

 

 

 

Dagadása

Tumor ventris

1

 

 

/Víz/hólyag

 

 

8

 

 

 

 

1

 

 

 

Vizelet

 

 

 

 

 

   Nehezen menése

Dissuria, Angustia, Difficultas

7

 

 

Szeméremtest

 

 

15

 

 

 

Tüzesülése

Inflamatio

15

 

 

Izek /izületek/

 

 

4

 

 

 

Csipő

 

4

 

 

Kéz, láb, köröm

 

 

4

 

 

Korpa, var, kosz

 

 

2

 

 

Tetű, serke

 

 

1

 

 

Orca /arc/

 

 

8

 

 

 

Hogy fényes legyen

 

3

 

 

 

Fakadéka, megrútulása

Ulcera, Morphaea

5

 

 

Ajak

 

 

6

 

 

 

Repedezése

 

6

 

 

Forróbetegség,

hideglelés

 

Febris

1

 

 

 

Mindenféle hideglelés (gyermeki)

Hectica puerorum

1

 

 

Dagadások

 

 

1

 

 

 

Gelyva dagadása

Pokolvar

Carbunculus anthrax, Ignis persicus, Struma

1

 

 

Csontok

 

 

4

 

 

 

Izből való kiesése

Exarthrima, Exarticulatio

1

 

 

 

  Nyakcsont kiesése

  Spondilia

3

 

 

ÖSSZESEN

 

 

336

 


Gyermekcséknek való erdélyi orvosságok anno 1500

 – egy erdélyi gyermekgyógyász szemével anno 2000

Csak megilletődve lehet 2015-ben olvasni Váradi Lencsés Györgynek (1530-1593) az Egész orvosságról való könyv azaz Ars medica című 1575 táján Erdélyben  véglegesített  munkáját, hiszen minden bizonnyal ez a legelső magyar nyelvű orvosi könyv, melyben a leírt betegségek és kezelésük kapcsán folyamatos utalások történnek a "gyermekcsékre", a megbetegedések gyermekkori sajátosságaira.

Mai tudásunk szerint ez az első magyar nyelvű gyermekgyógyászat, az első olyan könyv, amelyik – Lencsés szóhasználatát követve – a „gyermeki betegségekkel” külön is foglalkozik. 

Megtisztelő, hogy ezzel a tanulmánnyal a 90 éves Dr.Lőwy Károlyt , szülővárosunk köztiszteletben álló és nagy szeretetnek örvendő gyermekorvosát köszönthetjük. Löwy doktor a jelen tanulmány egyik (gyermekorvos) társszerzőjének is gyermekorvosa volt az 50-es évek végén, a 60-as évek elején, a kolozsvári Mócok útján lévő körzeti orvosi rendelőben;  már nem is olyan fiatal orvosként kezelte a kamasz „nagyfiút”.... sok dolga nem volt vele. Egyszer, amikor a jelen sorok írója otthon betegen feküdt – eléggé alélt állapotban – teljesen váratlanul megtelt a szoba 8-10  orvostanhallgatóval, élükön Lőwy doktor úrral. Jól megvizsgálták. mert hát a kanyaró már akkor se volt mindennapos betegség, de látni és tudni kellett azért ezt akkor minden orvostanhallgatónak. A vizsgálat után áhítattal hallgatták a Doktor Úr magyarázatát. Így voltunk mi akkor, mai gyermekorvosok betegként egyetemi demonstrációs alanyok is.

Alig telt el egy fél évszázad és ma már kanyarót aligha lát tanulmányai alatt egy orvostanhallgató.

Mi mindent láthattak volna egy fél évezreddel ezelőtt?

* * *

Lencsés György is sokat látott bizonyosan. Nem volt ugyan diplomás orvos, de sejtjük róla, hogy kora legjobb magyar orvostától, Vesalius Padovai Iskoláját is megjárt Kőrösi Fraxinus Gáspártól is tanulhatott és munkájában a korabeli Európa egyik legjobb orvosát, a párizsi Jean Fernelt követte (Szabó 2013). Nem kétséges, hogy – munkáját tekintve – minden mai orvos legalábbis egyenrangú kollegája volt. Igaz „ csak Gyakorlati Gyógyító”. Itt idézett munkájából a korabeli orvoslás mikéntjére, gyógyszereire és módszereire látunk rá, a betegségek gyakoriságára és az akkori orvostudomány szintjére is következtethetünk.

Lencsés könyvében a betegségeket anatómiai régiók szerint osztályozza, fentről lefele, a fejtől a végtagok felé haladva (nemhiába volt Vesalius kortársa és közvetve tanítványa is). Kezdi „Az Fő”-vel: agyvelő, szem, fül, orr száj, fogak, íny; folytatja a nyakkal ("Az Torokról") és hald lefele a testen (Tüdőről, Derékról, Szívről, Mellről, Gyomorról, Májról Lépről, Belekről, Vesék betegségeiről, Az bél körül való hártyának (hashártya) megszakadásáról, Az köldökről (dagadás), Az hólyagról és abban lévő kőről, A vizeletről és annak nehezen menéséről, Az szeméremtestnek tökiről, Az szeméremtestnek tüzesüléséről, Az ízekről, A köszvénynek különbségeiről, A csípőiről az gyermekcséknek stb.

Külön tárgyalja a végtagokat (kéz, láb, köröm, inak) és a „gyermeki betegségek”-et, de kitér a gyermekek "testének ékesítésére való orvosságok"-ra is; beszél a hajról, szőrről, az orcán lévő fakadékokról, az orca bőrének megrútulásáról, arról, hogy mit kell tenni, hogy a gyermekcse arca „fényes legyen”, vagy ha ajakai megrepednek.

Leírásokat és recepteket ad a gyermekek lázas állapotának („forróságok” „hideglelés”) kezelésére, a „dagadások” és sebek (pl. a”pokolvar”) ellátására, a mainál bizonyára sokkal gyakrabban előforduló „golyvának dagadására”(struma). Végül kézikönyvének a ,Fegyver avagy egyéb mia/tt/ lett sebekről és csontbeli nyavalyákról” írott V. könyvben a gyermekek esetében is gyakran előforduló ficamok (csontnak az ízből kiesése, exarticulatio), és a „nyakcsont helyéből kiesés”-e (spondilia) esetén alkalmazandó gyógymódok is szóba kerülnek. .

Sejthető, hogy a betegségek ilyen bő és teljesnek tűnő felsorolása egyrészt az akkori szükségletet elégítette ki, másrészt a korántsem elhanyagolható tudásszintet is tükrözi.

Lencsés gyakran próbálja magyarázni a betegség keletkezésének okát-módját – mai szóval a kóreredetét, etiológiáját is. Ezen a téren azonban nagyon nehéz dolga van, hiszen akkortájt a tágabban vett kórokozókról (baktériumok, vírusok, gombák, anyagcserét érintő, hormonális és immunológiai zavarok)  – tehát a betegségek valódi okairól – még semmit sem tudtak. Ezért magyarázatai mai szemmel gyakran megmosolyogtatóak … de vannak ma is meglepően időszerű vélekedései is.

Általában elmondható, hogy a betegségeket jellemzően tünetileg kezelte és nem etiológiailag – hiszen a kóreredet többségében ismeretlen volt. Egyébként a beteget meg az orvost akkor is elsősorban a panaszok és a  tünetek megszüntetése – a "gyógyítás" – érdekelte (és érdekli ma is). Ez volt a cél. Erre viszont meglepően nagy gyógyszerkészletet ismertet Lencsés. Ez a „patika” főleg gyógynövényekből áll, de sok van benne élelmiszerekből – anyatej, különböző állatok tejei, méz, tojás, zsír, szalonna, ecet, bor, különböző gabonamagvak és korpáik, főzeteik, ázalékuk – de van itt agyag , gyanta (mastix), különböző állatok szervei, ürüléke, vizelete (akár "férfi gyermekcse" vizelete is), melyeknek gyógyhatást tulajdonítottak.

A "gyógyszerformák", és alkalmazási módozataik is változatosak voltak: főzetek, zúzalékok, vizes borogatások, kenőcsök,   szájon át adagolt teák, (de használták ezeket borogatások formájában is),összegyúrt bogyócskák, labdacsok (nagyságuk a gyermek méretéhez igazítva általában „bagolyborsónyi”). Ezeket szájon keresztül, és külsőleg adagolták kenőcsök, borogatások, flastromok formájában (a flastromok leginkább a mai párakötések megfelelői). De voltak csapok is, melyek megfelelnek a mai végbélkúpoknak, stb.

Figyelemre méltóak az életmódra vonatkozó, a gyógyítást elősegítő, vagy betegségmegelőző tanácsok (mai szóval élve életvezetési útmutatók). Ídézzünk néhányat ízelítőül:

 „Az álomról és álmatlanságról”: „Az gyermekcsének rettegése álmában attól vagyon, hogyha sok hitvány tejet szopott, mert annak az füsti megyen föl az agya velejére és az rettegteti, azért az gyermeket föl kell venni ágyából és széjjel kell hordozni, hogy az tej alászálljon az gyomrából.Azután végy fél kalán mézet igen tisztát, és add meg az gyermeknek enni, mert ez alányomja az tejet az gyomrából.Csapot is csinálj mézből az alfelébe, mert az alávonza az hitvány tejet.” Gyermeket ma is meg lehet nyugtatni anyával, mézzel!

Vagy egy másik példát „Az ízekről....köszvénynek különbségiről....csípőiről gyermekcsének:.....”:  „Kisgyermeknek gyakorta megsebesedik csípője és tompora bőre is elhámol az vizeletitől és ganéjától, mivelhogy pólyába vagyon betakarva. Azért először azt szépen meg kell tisztítani, ha valami rútság rajta, azután csak rózsavizzel avagy rózsaolajjal, avagy tejjel kell kenni és mosni.”

Tudjuk, hogy a rózsavíz antiszeptikus, gyulladáscsökkentő, hidratáló és bőrnyugtató hatású, antioxidáns, flavonoid, cink, B3, C, D, E vitamin tartalmának köszönhetően. Az sem elhanyagolható, hogy a szennyezett testrészt ezzel mosni, tisztítani kell.

És végezetül álljon itt egy harmadik példa a „Nyáltól” való /megfázásos, meghűlés/ betegségek kapcsán: „Ha az gyermekeken ez nyavalya vagyon, nem szükség mindjárt orvoslani, mert az természet őbennök naponként az melegséget és szárazságot öregbítvén és az ételben mértékletesben élvén, gyakorta az nyavalya megszűnik......”

A gyakorló gyermekorvos sokszor ma sem adhatna jobb tanácsot!

Azért szükség, hogy az dajka jó eledelekkel éljen, ha az gyermek az csecstől még el nem választatott. Étel előtt penig dolgot tegyen az dajka /azaz ürítse ki a székletét!/, férfiúval való közösüléstől távol legyen, mert attól az teje megvész és savóssá leszen és havivérfolyást indít. Éljen ezért oly étkekkel, az ki melegít és száraszt, hogy az teje meleg és vékony  legyen.” Ez egy mai értelembe vett életviteli tanács, minden szoptató asszony számára. És ne feledjük: Lencsés György udvari ember volt, főurak asszonyainak, gyermekeinek egészségére viselt gondot – ebben a körben pedig általában dajkák szoptattak.

Az „Egész orvosságról való könyv azaz Ars medica” gyermekgyógyászati vonatkozásainak részletes tartalmi és nyelvi elemzése messze meghaladja egy ilyen adatközlés kereteit; további tanulmányokat igényel majd. De az itt közölt  számszerű adatok (1. táblázat), a részletezett adatok magyar és latin betegségnevei (2. táblázat), és főként az „Adatközlés” rész leírásai és receptjei vélhetőleg minden olvasót meggyőzhetnek arról, hogy:

  1. Az 1500-as évek erdélyi magyar gyermekgyógyászata a maga korában meglepően gazdag és korszerű volt;
  2. Uralkodóan ésszerű is – babonás elemeket csak elvétve találunk a javallatok között … ami távolról sem volt jellemző az ebben a korban született hasonló más nyelvű művekre;
  3. A helyesírási sajátosságoktól és hangjelölési sajátosságoktól eltekintve (melyeket az adatközlés másodlagos forrásául használt digitális rekonstrukció „kisimított”, egységesített) nyelvezetében meglepően kiforrott és szinte teljesen érthető a mai olvasó számára. Sokkal érthetőbb, mint egy angol vagy német számára a hasonló korú „orvosi szakszövegek”.

Gyermekcséknek való erdélyi gyógynövények anno 1500

– egy erdélyi botanikus szemével anno 2000

            A 3-6. táblázatokban összefoglaltuk a Lencsés György és követői által az „Egész orvosságról való könyv azaz Ars medica” (1577k.) digitális rekonstrukciójában (Ars medica electronica 2000) a gyermekek gyógyítására javallott növények receptekben való gyakoriságát a botanikai nemzetségnevek és XVI. századi magyar nevek feltüntetésével. (Itt a vastagon szedett nevek ma is elismert gyógynövényeket, az aláhúzottal mérgező növényeket jeleznek. 3. tab.); közöljük a a gyermekek gyógyítására javallott növények mai latin nemzetségneveinek és  betűrendes jegyzékét (4. tab.) és végül ezeket az adatokat a  korabeli magyar növénynevek betűrendjében is megadjuk, ugyancsak a korabeli felhasználás gyakoriságának feltüntetésével.

            Ezekhez a táblázatokhoz itt most nem fűzünk jegyzeteket, magyarázatokat, kommentárokat, hiszen a nevek és a számok beszélnek a XVI. századi, európai fejlődésének horizontján lévő Erdély gazdag gyógynövény-ismeretéről.

3. táblázat

            Lencsés György és követői által az „Egész orvosságról való könyv azaz Ars medica” (1577k.) digitális rekonstrukciójában (Ars medica electronica 2000) a gyermekek gyógyítására javallott növények receptekben való gyakoriságát a botanikai nemzetségnevek és XVI. századi magyar nevek feltüntetésével. A vastagon szedett nevek ma is elismert gyógynövényeket, az aláhúzottak mérgező növényeket jeleznek. A kérdőjel az adattal kapcsolatos bizonytalanságok lehetőségére utal.


38 Rosa Rózsa

23 Vitis Bor

16 Vicia faba Bab

15 Matricaria cham. Székfű

14 Carum Kömény

14 Amygdalus Mondola

13 Crocus Sáfrán/y

11 Mentha Menta

10 Plantago Útifű

9 Commiphora Tömjén

9 Cinnamomum cam. Kámfor

9 Artemisia Üröm

8 Viola Viola

8 Anethum Kapor

7 Saccharum Nádméz

7 Malva Málva

7 Linum usit. Len

6 Ruta grav. Ruta

5 Triticum Búza/liszt/olaj

5 Parietaria Kőrontófű

5 Papaver somn. Mák

5 Melilotus ?Sárkerep

5 Hordeum Árpa

5 Cucurbita Tök

5 Commiphora Mirha

4 Verbascum? Ökörfark

4 Laurus Babér

4 Lactuca Saláta

4 Hedera Borostyán  

4 Gossypium Gyapot

4 Ficus Füge              

4 Allium Hagyma

3 Zingiber Gyömbér

3 Satureja Csombor

3 Papaver Opium

3 Origanum vulg   F.gyopár

3 Eryngium? Macskatövis

3 Cicer Bagolyborsó

2 Valeriana Bécsifű

2 Stachys Bakfű

2 Sinapis Mustár

2 Sempervivum? Fülbeeresztő

2 Saxifraga vö. kőrontófű

2 Rubus Szeder

2 Quercus Cserfa

2 Prunus Kökény

2 Petroselinum Petrezselyem

2 Paeonia Basarózsa

2 Origanum mai. Majoranna

2 Nuphar Vízitök

2 Lens Lencse

2 Hyssopus Isóp/izsóp

2 Helleborus ? Polyg.? Hunyor

2 Glyceria Isten kásája

2 Ephedra Tengeriszőlő

2 Delphinium? Szarkaláb

2 Citrus Citrom, citvart

2 Cheiranthus Sárgaviola

2 Ballota? Peszerce/kis/fekete

2 Avena Zab

2 Artemisia Fejérüröm

2 Aloe Aloes

2 Allium cep. Vöröshagyma

1 receptben fordultak elő:

 Viscum Cserefagyöngy

 Vicia? Keserű bab

 Viburnum Galna

 Verbena off. Szaporafű

 Tussilago Martilapu  

 Trigonella Fenum grecum

 Tilia Hársfa   

 Thymus Kakukkfű   

 Tanacetum Varadics

 Sylibum? Fejértövis  

 Stellaria Tikhúr

 Stachys ? Tisztesfű

 Secale Rozs

 Sambucus Bodza/fái

 Salvia of.  Zsálya

 Ruscus? Ökörnyelv  

 Ruscus hyp.  Lónyelvüfű

 Raphanus Retek

Punica Pomagránát

 Polypodium? Páprád

 Polygonum pers. Bolhafű

 Pisum Borsószem *

 Picea+Pinus Fenyőfa/enyve

 Oenanthe? Apiom

 Ocimum Bazsalikom

 Nigella Szerecsenkömény

 Myristica frag. Szerecsendió

 Morus Fáieper

 Momordica Momordica

 Mathiola Kékviola

 Malus Alma*

 Lithospermum? Madárköles

 Lavandula Spicanard

 Lavandula Levendula

 Iris Kékliliom/olaj

 Inula Örvény/levél

 Glycirrhiza Liquiricia

 Dictamnus Ezerjófű 

 Dianthus Szekfű

 Cydonia Birsalma

 Cyclamen? Disznókenyér

 Convolvulus Folyófű/fehérvirágú

 Convallaria Gyöngyvirág

 Conium Bürök

 Citrus aur. Narancs

 Cinnamomum arom. C. cas. Fahéj

 Centaurium? Földepéje

 Carthamus Vadsáfrán

 Cannabis Kender

 Brassica ol. Vöröskáposzta  

 Borrago Borízűfű

 Beta vulg. Vöröscékla

 Artemisia abrot. Istenfája

 Arctium Keserűlapu

 Allium sat Foghagyma (!)

 Agrostemma Konkoly          

 Adiantus Venusz-asszony haja

 Acacia Gumi arabicum

4. táblázat

            Lencsés György és követői által az „Egész orvosságról való könyv azaz Ars medica” (1577k.) digitális rekonstrukciójában (Ars medica electronica 2000) a gyermekek gyógyítására javallott növények mai latin nemzetségneveinek és XVI. századi magyar neveinek betűrendes jegyzéke:
 

Acacia Gumi arabicum 1

Mathiola Kékviola 1

Adiantus Venusz-asszony haja 1

Matricaria cham. Székfű 15

Agrostemma Konkoly 1

Melilotus ?Sárkerep 5

Allium cep. Vöröshagyma 2

Mentha Menta 11

Allium Hagyma 4

Momordica Momordica 1

Allium sat Foghagyma (!) 1

Morus Fáieper 1

Aloe Aloes 2

Myristica frag. Szerecsendió 1

Amygdalus Mondola 14

Nigella Szerecsenkömény 1

Anethum Kapor 8

Nuphar Vízitök 2

Arctium Keserűlapu 1

Ocimum Bazsalikom 1

Artemisia abrot. Istenfája/víz 1

Oenanthe? Apiom/vizi 1

Artemisia Fejérüröm  2

Origanum vulg Feketegyopár 3

Artemisia Üröm/fejér/fekete 9

Paeonia Basarózsa, /bazsa~/ 2

Avena Zab/szalma/liszt 2

Papaver Opium 3

Ballota? Peszrce/kis/fekete 2

Papaver somn. Mák 5

Beta vulg. Vöröscékla 1

Parietaria Kőrontófű v. parietária 5

Borrago Borízűfű 1

Petroselinum Petrezselyem  2

Brassica ol. Vöröskáposzta 1

Picea, Pinus Fenyőfa/enyve 1

Cannabis Kender/mag 1

Pisum Borsószem *  1

Carthamus Sáfrán/vad 1

Plantago Útifű 10

Carthamus Vadsáfrán 1

Polygonum pers. Bolhafű 1

Carum Kömény/mag/gyökér/víz 14

Polypodium? Páprád/gyökér 1

Centaurium? Földepéje/fű 1

Prunus Kökény/virág,gyökér 2

Cheiranthus Sárgaviola          2

Punica Pomagránát/héjja 1

Cicer Bagolyborsó  3*

Quercus Cserfa  2

Cinnamomum arom. C. cas. Fahéj  1

Raphanus Retek 1

Cinnamomum camf. Kámfor 9

Rosa Rózsa 38

Citrus aur. Narancs/héj 1

Rubus Szeder 2

Citrus Citrom, citvart  2

Ruscus? Lónyelvüfű 1

Commiphora Mirha 5

Ruscus? Ökörnyelv 1

Commiphora Tömjén  9

Ruta grav. Ruta  6

Conium Bürök 1

Saccharum Nádméz 7

Convallaria Gyöngyvirág 1

Salvia Zsálya/víz 1

Convolvulus Folyófű/fehérvirágú 1

Sambucus Bodza/fái  1

Crocus Sáfrán/y 13

Satureja Csombor  3

Cucurbita Tök/víz/olaj 5

Saxifraga vö. kőrontófű 2

Cyclamen? Disznókenyérfű 1

Secale Rozs/liszt 1

Cydonia Birsalma/felső héjja 1

Sempervivum? Fülbe/n/eresztőfű 2

Delphinium? Szarkaláb/víz 2

Sinapis Mustár 2

Dianthus Szekfű 1

Stachys ? Tisztesfű 1

Dictamnus Ezerjófű 1

Stachys Bakfű 2

Ephedra Tengeriszőlő 2

Stellaria Tikhúr/vize 1

Eryngium? Macskatövis 3

Sylibum? Fejértövis 1

Ficus Füge  4

Tanacetum Varadics 1

Glyceria Isten kásája 2

Thymus Kakukkfű 1

Glycirrhiza Liquiricia  1

Tilia Hársfa 1

Gossypium Gyapot 4

Trigonella Fenum grecum/liszt 1

Hedera Borostyán  4

Triticum Búza/liszt/olaj 5

Helleborus ? Hunyor  2

Tussilago Martilapu 1

Hordeum Árpa 5

Valeriana Bécsifű 2

Hyssopus Isóp/izsóp 2

Verbascum? Ökörfark 4

Inula Örvény/levél 1

Verbena off. Szaporafű 1

Iris Kékliliom/olaj 1

Viburnum Galna  1

Lactuca Saláta 4

Vicia faba Bab 16

Laurus Babér vö. laurus 4

Vicia? Keserű bab 1

Lavandula Levendula/viz 1

Viola Viola 8

Lavandula Spicanard 3

Viscum Cserefagyöngy 1

Lens Lencse 2

Vitis Bor 23

Linum usit. Len 7

Zingiber Gyömbér 3

Lithospermum? Madárköles 1

? Apiom/vad/ kakastaréj 1

Maiorana Majoranna 2

? Kostövis  2

Malus Alma* 1

? Szamáruborka 1

Malva Málva, mályva 7

?Erdeiuborka 1

5. táblázat

            Lencsés György és követői által a gyermekek gyógyítására javallott növények és növényi termékek jegyzéke az „Egész orvosságról való könyv azaz Ars medica” (1577k.) digitális rekonstrukciójában (Ars medica electronica 2000) a  korabeli magyar növénynevek betűrendjében, a gyakoriságuk feltüntetésével

Alma*

1

Lencse

2

Aloes

2

   Lencse/liszt

1

Apiom/vad/ kakastaréj

1

Levendula/viz

1

Apiom/vizi

1

Liquiricia

1

Árpa

5

Liszt

39

  Árpa/hántolt

1

   Liszt/árpa

1

  Árpa/víz/liszt

4

  Liszt/bab

5

   Árpaliszt

1

   Liszt/fenugrec.

1

Bab

16

   Liszt/lencse

1

Babliszt

5

   Lisztlang

1

Bab/keserű

1

 Lómenta 1

Babér vö. laurus

1

Lónyelvüfű

1

Bagolyborsó

3*

Macskamézelke

1

   Bagolyborsó/fejér

1

Macskatövis

3

Bakfű

2

Madárköles

1

Basarózsa, /bazsa~/

2

Majoranna

2

  Basarózsa víz

1

Mák

5

  Basarózsamag

1

   Mákolaj

2

Bazsalikom

1

Málva, mályva

7

Bécsifű

2

Mandula, mondola

14

Birsalma/felső héjja

1

Martilapu

1

Bodza/fái zöld héjja

1

Menta

11

Bolhafű

1

   Fodormenta

Bor

23

   Lómenta

Borízűfű

1

   Mocsári menta

Borostyán

4

   Vízi menta

Borostyán

4

Méz

38

Borsószem *

1

Mirha

5

Búza/liszt/olaj

5

Mithridatum

2

  Búzakenyér

1

Mocsári menta

1

Bürök

1

Momordica

1

Citrom

1

Must

3

Citvart

1

Mustár

2

Cserefagyöngy

1

Nádméz

7

Cserfa

2

   Sucharum

   Cserfa/héjja

1

Narancs/héj

1

Csombor

3

Opium

3

Disznókenyérfű

1

Ökörfark

4

Ecet

23

Ökörnyelv

1

   Égetett bor

3

Örvény/levél

1

   Enyv/fenyőfa

1

Páprád/gyökér

1

   Eper/fái

1

Parietária l. kőrontó

5

Erdeiuborka

1

Peszrce/kis/fekete

2

Ezerjófű

1

Petrezselyem

2

Fahéj

1

Pomagránát/héjja

1

   Fái bodza

1

Retek

1

Fáieper

1

Rozs/liszt

1

Faolaj

9

Rózsa

38

   Fejérbor

3

Rózsa/fehér

2

   Fejérhunyor

1

Rózsa/vörös

3

   Fejérmák

3

  Rózsaecet

1

   Fejérmálva

2

Rózsaméz

1

Fejérmenta

3

  Rózsavíz

5

Fejértövis

1

Ruta

6

Fejérüröm

2

  Sáfrán/vad

1

Feketegyopár

3

Sáfrán/y

13

Fenum grecum/liszt

1

Saifraga vö. kőrontófű

2

Fenyőfa/enyve

1

Saláta

4

Fodormenta

2

  Salátavíz

1

Foghagyma

1

 Sárgaviola

2

Folyófű/fehérvirágú

1

Sárgaviola

1

Földepéje/fű

1

Sárkerep

5

Füge

4

Spicanard

3

Fülbe/n/eresztőfű

2

Sucharum candidum

4

Galles

3

Szamáruborka

1

Galna

1

Szaporafű

1

Gumi arabicum

1

Szarkaláb/víz

2

Gyapot

4

Szeder

2

Gyömbér

3

Szekfű

1

Gyöngyvirág/víz

1

Székfű

15

Hagyma

4

Szerecsendió

1

Hársfa

1

Szerecsenkömény

1

Hunyor

2

Tengeriszőlő

2

Isóp/izsóp

2

Terpentina

6

Isten kásája

2

Tikhúr/vize

1

Istenfája/víz

1

Tisztesfű

1

Kakukkfű

1

Tök/víz/olaj

5

Kámfor

9

Tömjén

9

Kapor

8

   Tövis/fejér

1

   Kaporolaj

4

  Uborka/erdei

1

Kékliliom/olaj

1

Uborka/szamár/erdei

2

Kékviola

1

Útifű

10

Kender/mag

1

  Útifűvíz

2

Kenyér

4

Üröm/fejér/fekete

9

Kenyér/bél

1

Vadsáfrán

1

Kenyérmorzsa

1

Varadics

1

Keserű bab

1

Venusz-aszony haja

1

Keserűlapu

1

Viola

8

Konkoly

1

  Violaolaj

4

Korpa

6

  Violavíz

2

   Korpa/búzaliszt

1

Vízi menta

2

Kostövis

2

Vízitök

2

Kökény/virág,gyökér

2

   Vörösbor

2

Kömény/mag/gyökér/víz

14

Vöröscékla

1

Kőrontófű v. parietária

5

Vöröshagyma

2

Laurus l. még babér

Vöröskáposzta

1

Laurus/olaj/mag

3

  Vörösrózsa

1

Len

7

Zab/szalma/liszt

2

 Lencsöpű

1

Zsálya/víz

 

 Lenmag

6

 

 

ADATTÁRI RÉSZ

A részletes gyermekgyógyászati („gyermekcséknek való”) adatok Lencsés György (1577k.) „Egész orvosságról való könyv azaz Ars medica” c. kézikönyvének nyomdai kéziratából és annak másolataiból

              Az adatok forrása: Szabó T. Attila (szöveg) és Biró Zsolt (program),   2000,Ars Medica Electronica. (röv. AMED adatbázis)  BioTár Electronic, Gramma sorozat (CD-ROM). Budapest-Kolozsvár-Szombathely-Veszprém.

Keresés:AMED Adatbázis, BTE Gramma (3. lemez), Ars Medica Electronica 2015.09.17. 13:24:47

Keresett szavak: gyermekcse, gyermekcsék, gyermekcsékben, gyermekcséken, gyermekcséket, gyermekcséknek, gyermekcsének, gyermekcsét, gyermekcsével

Keresősor: gyermekcs*

Rekordok száma, amelyekben ezek a szavak előfordulnak: 339

Az adattári rész rövidítéseinek feloldása (a mértékegységek kivételével:

Aa = egyenlő mértékben; RSz: * = A Lencsés munkájának digitális rekonstrukciója során adott receptszámok.

1.-4.

Kötet címe: EMBERI TESTNEK BETEGSÉGIRŐL VALÓ ORVOSSÁGOK

Fejezetcím:AZ FŐRŐL

Magyar alfejezet: AGYVELŐRŐL

Magyar témacím: [A FŐNEK FÁJÁSÁRÓL]

Magyar betegségnév: Hévségből való főfájásról

Latin betegségnév: ...usis

Csoportcím: Gyermekcsének

RSz: *40

Az gyermekcsének mikor feje fáj, jól meg kell látni, s ha az széki megállott, csappal meg kell indítani, azután tejbe márts ruhát, és azt tedd az homlokára. (I. 4a)

2. RSz: *41 Rózsavizet, 2 U, kámfort, sáfránt, 1/2 D, márts ruhát ebbe, tedd az fejére. (I. 4a)

3. RSz: *42 Violaolajat, 1 U, ecetet, 1/2 U, kámfort 2 D, elegyíts jól öszve, tedd az főre. (I. 4a)

4. RSz: *43 Tökvizet, rózsavizet, 3 U, violavizet, vízitöknek vizét, 2 U, ezeket rózsaolajjal és tikmony fejérével elegyítsd öszve, egy kevés ecet is legyen közte, habard jól öszve, márts ruhát bele, tedd az homlokára. (I. 4b)

5.-11.

Magyar témacím: [AZ ÁLOMRÓL ÉS ÁLMATLANSÁGRÓL]

Magyar betegségnév: /Álom/Serkentő orvosság

Csoportcím: Gyermekcséknek

RSz: *111

Fejérmáknak az héját vegyed, törd jól meg, és tejjel, rózsavízzel, az mennyi ahhoz elég, elegyítsd öszve, kend be az homlokát, vakszemét és elöl az fejének is felét fönn. (I. 16b)

6. RSz: *112 Salátának olaját végy egy latot, kend azzal vakszemét, homlokát és az fejének elöl az felét. (I. 16b)

7. RSz: *113 Egy lat mákolajjal kend be fejét, vakszemeit és az homlokát. (I. 16b)

8. RSz: *114 Mákolajt, salátaolajt, aa. 1 U, fejérmáknak az héját törd meg és elegyítsd jól öszve, kösd reá homlokára, vakszemeire és az fejének első részére. (I. 16b)

9. RSz: *115 Rózsaolajt asszonyállat tejével elegyíts öszve, márts ruhát bele, és tedd az főre. (I. 16b)

10. RSz: *116 Fejérmákot törj meg, elegyíts öszve asszonyállat tejével és tikmony fejérével, tedd az vakszemekre. (I. 16b)

11. RSz: *117 Salátavizet és útifűvizet avagy ezeknek kifacsart levét violaolajjal elegyíts öszve, márts ruhát bele, tedd az homlokára, vakszemeire és fejére. (I. 16b)

12-14.

Csoportcím: Gyermekcséknek Ha retteg álmában

RSz: *118

Az kisgyermeknek rettegése álmában attól vagyon, hogyha sok hitvány tejet szopott, mert annak az füsti megyen föl az agya velejére és az rettegteti, azért az gyermeket föl kell venni ágyából és széjjel kell hordozni, hogy az tej alászálljon az gyomrából. (I. 16b) /RSz: *118/ Azután végy fél kalán mézet igen tisztát, és add meg az gyermeknek enni, mert ez alányomja az tejet az gyomrából. (I. 17a) /RSz: *118/ Csapot is csinálj mézből az alfelébe, mert az alávonza az hitvány tejet. (I. 17a)

15.

Csoportcím: Gyermekcséknek Ha igen ásít, mikor aluszik

RSz: *119

Lenmagot törj porrá, ebből végy fél nehezéket, tégy ehhez egy kevés tiszta mézet, kit azelőtt jól megfőztél és tajtékát elhánytad, elegyíts öszve ebben fél kalánnyit egy kevés asszonyember tejével, s hadd nyalja ezt az gyermekcse. (I. 17a)

16.

Csoportcím: Gyermekcséknek Hogy ne sírjon sokat

RSz: *120

Szarvas csontjának az velejével kenjed az kisgyermeknek két vakszemit, s megszűnik. (I. 17a)

17.

Magyar témacím: [MOZGÁSNAK ÉS ÉRZÉKENYSÉGNEK BETEGSÉGÉRőL]

Magyar betegségnév: Kórságütésről és -törésről

Latin betegségnév: Epilepsia, Sacer morb[us], Hercule, Comtialis

Szélcím: Jelei

Efféle kórságtörés penig inkább vagyon az apró gyermekcsékben, mert igen nedves agyvelővel vannak, azért neveztetik ez betegség gyermeki betegségnek. (I. 28b)

18.-37.

Magyar betegségnév: Nyáltól

Ha az gyermekeken az nyavalya vagyon, nem szükség mindjárást orvoslani, mert az természet őbennök naponként az melegséget és szárazságot öregbítvén és az ételben mértékletesben élvén, gyakorta az nyavalya megszűnik. (I. 32a)

Szélcím: Tanulság RSz: *193 Szükséges azért, hogy az dajkának legyen eledelére gondviselés, az mellett az gyermekre is. (I. 32b) RSz: *193 Azért szükség, hogy az dajka jó eledelekkel éljen, ha az gyermek az csecstől még el nem választatott. (I. 32b) Szélcím: Tanulság RSz: *193 Étel előtt penig dolgot tegyen az dajka, férfiúval való közösüléstől távol legyen, mert attól az teje megvesz és savóssá leszen és havivérfolyást indít. (I. 32b) RSz: *193 Éljen azért oly étkekkel, az ki melegít és száraszt, hogy az teje meleg és vékony legyen. (I. 32b)

23. RSz: *194 Az gyermekcsének penig fejét gyakorta kaporolajjal avagy kékliliomolajjal, kiben Venus asszony hajának az porát kell, avagy majorannát vetni -, szükséges megkenni. (I. 32b)

24. RSz: *195 Soha penig az gyermeket se magát, se fejét, se semmi részét akár meleg, akár hideg vízzel ne értessed, annál inkább meg ne fürösszed. (I. 32b)

25. RSz: *196 Igen jó mézet nyalatni az gyermekcsével, olyat, kinek az tajtékát elhánytad. (I. 32b)

26. RSz: *197 Édes mondolából is csinálj olyat, és ahhoz tégy igen jó nádmézet, elegyítsd öszve, és ezt adjad nyalni. (I. 32b)

27. RSz: *198 Hársfa virágának az vizét, Isten kásájának vizét, elegyítsd öszve ezeket, és ezt adjad innia. (I. 32b)

28. RSz: *199 Végy velencei mithridatumot, 1 U, szerecsendiót, basarózsamagot, aa. 1 S, ezeket elegyítsd valami kevés rózsamézbe, az mennyi ehhez elég. (I. 32b)

29.-30 RSz: *199 S ha szoptatós az gyermek, az szájába tégy ebből egy bagolyborsószemnyit, az anyja vagy az dajkája adjon csöcsöt mindjárást neki rea, hogy elnyelje. (I. 32b)  RSz: *199 Ez orvosság igen sokszor megpróbáltatott. (I. 32b)

31. RSz: *200 Egy babszemnyi mithridatumot elegyíts levendulavízbe, add meginnia. (I. 32b)

32. RSz: *201 Gyöngyvirágvizet, basarózsavizet, kökényvirágnak az vizét add meginnia. (I. 33a)

33. RSz: *202 Rutát törj öszve ecettel, tedd az orra likába. (I. 33a)

34.-35.  RSz: *203 Tiszta fejérborban kétszer-háromszor is napjában adj jóféle pézsmát innia, ha annyi idős az gyermek, hogy meg lehet, meggyógyul. (I. 33a) RSz: *203 Próbált dolog. (I. 33a)

36. RSz: *204 Martilapunak az vizébe márts lepedőt, takard bele az gyermeket, és tedd az ágyra. (I. 33a) 37.RSz: *205 Cserfagyöngyöt ha hétesztendős gyermek eszi gyakorta, azt soha kórság nem töri. (I. 33a)

38.

Magyar témacím: Gutaütésről

Latin témacím: Apoplexia, Morb[us] attonitus

Magyar betegségnév: Egy tagnak gutaütéséről

Latin betegségnév: Paraplexia

RSz: *229 Méhkosárból végy mézet, 4 U, armoraciumot, 1 U, szekfűnek az virágát, anisumnak virágát, aa. 4 U, szurkot, akivel az hajókat csinálják, 1 U, terpentinát, az mennyi ehhez elég, csinálj flastromot, ragaszd az gutaütött tagjára az kisgyermeknek. (I. 37a)

39.-56

Magyar alfejezet: Az szemről

Magyar témacím: [SZEMNEK FÁJÁSÁRÓL]

Magyar betegségnév: Szemnek kecskehályogáról

Latin betegségnév: Aegilops

Csoportcím: Gyermekcsének szemének nyavalyájáról

RSz: *409

Tikmonnak az fejérét habard meg, bocsásd az szembe, hévségét és gyakdosását az szemnek elveszi. (I. 58b)

40.  RSz: *410 Tikmonnak az székit rózsavízben főzd meg, avagy rózsaolajjal habard öszve, kend az szemre, az fájását elveszi róla. (I. 58b)

41.  RSz: *411 Rózsát tégy egy szakcsóba, forrald jól meg, tedd az szemre, dagadását, fájdalmát elveszi. (I. 58b)

42.RSz: *412 Bakfűnek az levelét, köménynek az gyökerét főzd meg vízben, azzal mossad az könnyező szemet, elszárasztja. (I. 58b)

43-44. RSz: *413 Bolhafüvet tégy tiszta vízbe. (I. 58b). Egy éjjel álljon benne, ezzel akár kívül mossad az szemet, akár belebocsáss belőle, az szemnek viszketését és könnyezését meggyógyítja. (I. 58b)

45. RSz: *414 Tikmony székit rózsavízzel és liszttel és asszonyember tejével elegyítsd öszve, kend rea, és hátraveszi az szemről az könnyezést. (I. 58b)

46. RSz: *415 Szarkalábvizet ha kisgyermeknek az szemébe öntik, mindenféle nyavalyáról használ. (I. 59b)

47. RSz: *416 Szaporafüvet törj öszve tikmon fejérével, kösd rea éjjel, az nedvességet elveszi. (I. 59b)

48. RSz: *417 Babot tisztíts meg az héjától, törd porrá, elegyítsd öszve tikmon fejérével, kösd az két vakszemekre, megtartóztatja az nedvességeket, és nem bocsátja az szemre. (I. 59b)

49. RSz: *418 Folyóvízben fogott halnak, akármicsoda halnak az kövérit, olvaszd öszve faolajjal, és azt aztán elegyítsd egybe mézzel, szemet igen világosít, ha éjjelre reakötöd az szem héjára. (I. 59b)

50.  RSz: *419 Kékviolavizet avagy rózsavizet ha szemébe cseppentesz az gyermekcsének, szeme világát építi. (I. 59b)

51.RSz: *420 Kámfort rózsavízzel elegyíts öszve, márts gyapotot bele, tedd az szemre, fájását elveszi. (I. 59b)

52. RSz: *421 Jó sáfrányt tikmony székivel elegyíts öszve, kösd az szemre, fájását elveszi. (I. 59b)

53. RSz: *422 Opiumot rózsavízben timporálj öszve, ezt csepegtesd az szembe, igen fájását elveszi az szemnek, hévségét eloltja, és dagadását is meggyógyítja. (I. 59b)

54. RSz: *423 Laurusolajt, tikmonnak az székit, rózsaolajt, terpentinát, mastixot, aa. 1/2 U, törd porrá, az ki arra való, elegyíts az laurus- és rózsaolajhoz viaszt, 2 D, timporáld öszve tűznél az porokkal, vedd ki, hűtsd meg, ezzel kenjed az kisgyermeknek szeme héját, ha megdagadott. (I. 59b)

55.-56. RSz: *424 Mastixot törj meg tikmonyfejérrel, elegyítsd öszve, ezzel kenjed be az szeme héját. (I. 59b)

RSz: *424 Sőt ha az álla dagadna is, használ mind ez két orvosság róla. (I. 59b)

57.-64.

Magyar alfejezet: Az fülről

Magyar témacím: Fül mellett való kelevényről

Latin témacím: Parotides

Csoportcím: Gyermekcséknek fülök nyavalyájáról

RSz: *581 Fejér timsót, 2 D, sáfrányt egy pénz nyomatnyit, törd porrá ezeket, mézet, 1 1/2 U, az mennyi ehhez elég, vörösborral elegyíts öszve, ez szerszámból melegen két cseppet cseppents az fülbe, ugyanezen szerszámba gyapotot avagy ruhamohát márts, és dugd be az fület, csorgó fülét az gyermeknek ez meggyógyítja. (I. 70b)

58. RSz: *582 Keserűmondola-olajt, 1/2 U, rutaolajt, 1/2 U, az fölül megírt szerszámot elegyítsd ezzel öszve, és az mint megírtuk, úgy cselekedjél. (I. 71a)

59. RSz: *583 Vöröshagymát vájj ki, tégy rutaolajt bele, ismét megtörött köménynek porát tégy egy pénz nyomatnyit bele, süsd meg meleg parázs hamuban, de befedjed az hagymának tetejét valamivel, abból bocsáss két vagy három cseppet melegen az fülbe. (I. 71a) Fájása elmúlik. (I. 71a)

61.-62.  RSz: *584 Keserűmondola-olajt, 1/2 U, fejérliliom-olajt, 1/2 U, elegyíts öszve, s két vagy három cseppet cseppents az fülbe melegen, dugd be az fület egy kevéssé, elmúlik fájása az fülnek. (I. 71a)  RSz: *585 De így, hogy mindjárást azután székfüvet, majorannát, bécsifüvet, feketegyopárt, lómentát végy mindenikből fél-fél marokkal, ezeket borban és vízben forrald meg úgy, hogy fele elapadjon. (I. 71a) Ebbe márts spongyát, facsard ki, az mennyire illik, ez spongyát tedd az füle körül az gyermeknek napjában kétszer, háromszor is. (I. 71a)

64. RSz: *586 Sárkerepet egy marokkal melegíts meg víz nélkül, és kösd az fül körül, elmúlik fájása. (I. 71a)

65.-69.

Magyar alfejezet: Az orról

Magyar témacím: Orrnak vére elindításáról

Csoportcím: Gyermekcséknek orrabeli nyavalyáiról

RSz: *644 Agyagot törj meg, elegyíts öszve rózsavízzel és ecettel, ha orra vére csorog, csinálj flastromot ebből az homlokára. (I. 76a)

66. RSz: *645 Szarvasnak szarvát, avagy az ökörnek, égesd meg, törd porrá és elegyítsd öszve ecettel, kösd az homlokára, avagy szítasd föl az orrába, megállatja az orrvérjárást. (I. 76a)

67. RSz: *645 Az rózsának az pora is avagy az tömjénnek szinte olyan hasznos. (I. 76a)

68.-69.  RSz: *646 Útifűnek facsard ki az levét, nyúlnak megégetett szőrét törd porrá, elegyítsd öszve, és flastrom módjára kösd az homlokra. (I. 76a) Ez igen megállatja. (I. 76a)

70.-73.

Csoportcím: Gyermekcséknek orrabeli nyavalyáiról Orra kis gyermeknek ha bereked

RSz: *647 Salátának kifacsart levét és megtört fügének az levét elegyítsd öszve, tölts az orrába. (I. 76b)

71. RSz: *648 Ecetet melegíts meg, és annak az páráját bocsássad az orra likába. (I. 76b)

72. RSz: *649 Bécsifüvet főzz meg vízben, annak az páráját bocsásd az orra likába. (I. 76b)

73. RSz: *650 Fejérliliom-olajt olvasztott vajjal elegyíts öszve, azzal kenjed az orra likát belöl. (I. 76b)

74.-108.

Magyar betegségnév: Orrba csorgó nátháról

Latin betegségnév: Koryza, Grau[n]edo

Csoportcím: Gyermekcséknek orrabeli nyavalyáiról

Szélcím: Oka

Jóllehet oda följebb bőséggel írtunk az főből való lecsorgásról, kit magyarul náthának hínak, de itt is méltó emlékezni róla. (I. 76b). Ez lecsorgásnak azért oka az agyvelő, mely az hidegségtől meghűl, ki megtörténik azokon, valakik kinyitott fővel hirtelenséggel az hidegre mennek. (I. 76b). Az hidegség aztán az nedvességeket, kik az agyvelőben vannak, megszorítja (miképpen az ember keze az vízzel tele spongyát mikor megszorítja), és úgy bocsátja alá az alsó részekre. (I. 76b). Továbbá valamik az fejet fölöttébb megtöltik, mind az olyanok nedvességnek alászármazását szerzik. (I. 76b). Mint fölötte sok megitt bornak emésztetlensége és hév vízzel főnek sokáig való mosása, jelesben ha anélkül is meleg természetű az fő. (I. 76b). Az étel is, amely az hasban nyersen sokáig áll és az széken ki nem megyen, és affélék is mind, az melyek az főben fölpárolkodnak. (I. 76b). Az napnak penig hévségéből az agy veleje megmelegedik és megtelik. (I. 76b). Jelei ezeknek: az kinek hévségből vagyon az nátha rajta, annak az feje meghevül, és vékony csipkedő nedvesség foly ki avagy az orrból, avagy az száján. (I. 77a) Az orcája megvörösödik, az orra is, és ez ilyent leginkább betegség követi. (I. 77a) Az kiknek penig hidegségből vagyon, annak feje és homloka mindenfele kiterül úgymint, és az orr cimpájában levő csatornák berekednek annyira, hogy még az szózat sem jöhet alá az orrára. (I. 77a) Ez ilyennek nyál és temérdek nedvesség csorog ki az orrából. (I. 77a)

Szélcím: Magatartása

Efféle betegségben levők eltávoztassák az igen meleg vagy igen hideg eget, jelesben fürdő után, déli szeleket és fölszeleket, és mindent afféléket, valamik az nedvességeket az agyvelőben megbővítik. (I. 77a) Könnyen emésztő eledellel éljenek, és jóízűekkel. (I. 77a) Eltávoztassanak vöröshagymát, fokhagymát, mustárt, reket és minden melegítő szagokat, vacsorán kevesebbet egyenek, mint ebéden. (I. 77a) Italok mézes víz legyen, avagy árpavíz, melyben egy kis fahéjat megfőztenek. (I. 77a) Délben ne aludjanak. (I. 77a) Éjjel is hanyatta ne feküdjenek. (I. 77a)

Szélcím: Eledele

RSz: *652

Vöröskáposztának levét facsard ki, töltsd az orrba, az fejet megtisztítja, és az fájdalmat elveszi. (I. 77a)

RSz: *653

Vöröscéklának gyökeréből facsarj annyi levet ki, mint egy kalánba férne, annak harmadrészényit, ahhoz elegyíts egy kalán mézet, tölcs úgy az orrába, hogy jól bemenjen, minden turha nátha leszáll s kicsorog, ez megpróbáltatott. (I. 77a) /RSz: *653/ S ha mikor akarod, hogy ismét megszűnjék, faolajt adj az szájába. (I. 77a)

RSz: *654

Konkolyt és kékliliomot törj meg, az levét ezeknek elegyítsd öszve mézzel, töltsd föl az orrba. (I. 77a)

RSz: *655

Tisztesfüvet főzz meg vízben, töltsd jó melegen medencébe, borítsd be az fejedet és hajolj alá az medencére, hogy annak párája szájadon és orrodon bemenjen. (I. 77b) /RSz: *655/ S mindaddig úgy tartsad, míg az víz csak alig leszen meleg. (I. 77b) /RSz: *655/ Azután az vízzel mosd meg az fejedet, és tedd jó helyre azt a vizet. (I. 77b) /RSz: *655/ Meglátod másnap, hogy az víz rakva leszen fölül megaludt nedvességgel. (I. 77b) /RSz: *655/ Másodnapon ismét úgy cselekedjél. (I. 77b) /RSz: *655/ Harmadnapon aztán hogy ismét megmosod, meglátod, hogy azt az vizet tisztábbnak találod, mert az sok nedvesség megtisztult leszen az fejedből. (I. 77b). /RSz: *655/ Ez orvosságot én, Lencsés György megpróbáltam, és igen igaznak találtatott. (I. 77b)

RSz: *656

Végy édes mustot, főzd annyira azt, hogy csak harmadrésze maradjon, abba egy kötés isopot, egy kötés feketegyopárt tégy, és harmadnapig benne tartsad, azután szűrd meg és csináld valami edénybe. (I. 77b) /RSz: *656/ És ezzel esztendő által minden hónapban három-három napon melegen az torkodat mossad. (I. 77b)RSz: *656 Ha ezt minden hónapban megcselekeded, nemcsak fejedben leszel egészséges az náthától, de az melled és az gyomrod is épül. (I. 77b)

RSz: *657

Borostyánnak az levét facsard ki, az acélt mikor megtüzesítik, az vízbe mártják, arról marad az vízben valami apró, mint egy kölesszem. (I. 77b) /RSz: *657/ Acélnak az virágának híják, törd meg azt, és elegyítsd öszve az borostyán levével, és rózsaolajt is elegyíts közé, ezt töltsd az náthás orrba, ez erősen megtisztítja, avagy még jobb, hogyha az acél virágával megelegyített borostyánlevet először az orrba töltöd, hogy aztán az enni kezdi az orrot, azután töltsd az rózsaolajt az orrba. (I. 78a)

RSz: *657a

Az ki gyakorta püsszent és semmit sem vethet, semmi bűzt nem érez, hogy feljőne, ha ez sokáig tart, és hozzá nem lát magához, hirtelen halállal hal meg. (I. 78a)

108.-113

Magyar témacím: Püsszögés

Latin témacím: Sternutatio

Csoportcím: Gyermekcséknek orrabeli nyavalyáiról

RSz: *658  Ha ki püsszögést akar indítani, bazsalikomnak az levét facsard ki, avagy az magvát törd meg, és töltsd avagy fúdd föl az orrba. (I. 78a)

109. RSz: *659 Vad apiomot, kit kakastaréjnak is hínak, aszald meg, törd meg, és fúdd az orrba. (I. 78a)

110. RSz: *660 Fenyérhunyort törj meg, és fúdd föl az orrba. (I. 78a)

111. RSz: *661 Mustármagot törj meg, és fúdd az orrba. (I. 78a)

112.-113. RSz: *662 Ha az kisgyermek igen püsszög, tölts az fejére avagy az orra likába rózsa avagy tökolajt és afféle hűvösítő olajt, akármi félét. (I. 78a) Megállatja. (I. 78a)

114.-129

Magyar alfejezet: Az szájról

Magyar témacím: Szájban való hév fakadozásról

Latin témacím: Apthae, Alcola

Csoportcím: Gyermekcséknek való

Szélcím: Okai

Ez leginkább az gyermekcséket bántja, de az öreg embereken is megleszen az meleg lélegzettől, mely jő fel az májnak és az sárnak forróságából. (I. 79b)

Szélcím /receptek/

115.- RSz: *698 Csecsszopó gyermekeknek is gyakorta az szájok megfakadoz, leszen penig gyakorta attól, hogy az dajka teje hitvány, avagy penig hogy az gyermek jól meg nem emésztheti az tejet. (I. 80b)

116. RSz: *698  Háromszínű penig az efféle fakadozás. (I. 80b)

117. RSz: *698 Vörös, fejér és fekete. (I. 80b)

118. : *698 Ha azért vörös leszen, legelőször könnyű szerszámmal kell mosni, ollyal, az ki meghűvösíti és szorítja, tudni[illik], vörös rózsa vízével kell mosni, útifűnek vizével avagy sóskavízzel. (I. 80b)

119. RSz: *698 Ha penig megfejéredik, szárasztó szerszámmal kell vele bánni. (I. 80b)

120. RSz: *698 Tudniillik tömjénnel, mastixszal, mirhával. (I. 80b)

121. RSz: *698 Ha aztán megfeketedik s meg is evesedik, ollyal kell gyógyítani, az kik eloszlatják és semmivé teszik, úgymint sárkerep, székfű, kapor, bakszarvúfű és mind effélék. (I. 80b)

122. RSz: *698 De azért ugyan ehhez is hozzá kell azt az szerszámot elegyíteni, az ki szorítja. (I. 80b)

123. RSz: *699 El végre aztán ha látod, hogy az fakadások rothadni kezdnek, akár gyermeknek, akár penig öregnek, gallest törj meg, vízben főzd meg, tégy ahhoz megannyi megszűrt tiszta mézet azután, hogy immár az gallest megfőzted. (I. 81a)

124. RSz: *699 Ismét másodszor is főzd meg, hogy az galles az mézzel öszveelegyedjék. (I. 81a)

125. RSz: *699 Ezzel úgy élj, mint fő orvossággal. (I. 81a)

126. RSz: *699 Végy az ujjadra ebből, és sokáig kenjed vele az fakadozást, avagy végy egy foltocska bársonyt, arra végy belőle, és azzal töröljed. (I. 81a)

127. RSz: *700 Földepéje füvet aszald meg, törd meg, ez port elegyítsd öszve mézzel, ezzel kenjed, elállatja az rothadást. (I. 81a)

128. RSz: *701 Aloest, 2 D, mirhát, 6 D, sáfránt, 4 D, bort és mézet az mennyi ehhez elég, csináld öszve ezeket, rothadó szájnak igen jó orvosság. (I. 81a)

129. Efféle fakadékot az gyermekcséken nádmézzel, kit kámforral megelegyítettél, kell hinteni. (I. 82a)

130.-131

Kötet címe: EMBERI TESTNEK BETEGSÉGIRŐL VALÓ ORVOSSÁGOK

Fejezetcím    :AZ FŐRŐL

Magyar alfejezet: Az fogról

Magyar témacím: FOGNAK BÁNTÁSIRÓL

Magyar betegségnév: Fognak fájásáról

Latin betegségnév: Odontalgia, Dentium dolor

RSz: *773 Kámfort vess ecetbe, tűznél forrasd öszve, kevéssé tartsad azt az fájó fogon. (I. 86a)

131.RSz: *774 Opiumot tikmony székivel habarj öszve, főzd öszve igen kevéssé, azt kösd kívül reája. (I. 86a)

132.-199.

Csoportcím: Gyermekcsének foga hogy hamar keljen Odontophia, Dentatio

RSz: *775  Kecsketejjel és nyúlnak agya velejével ha az kicsiny gyermeknek ínyét törlöd, fájdalom nélkül kineveli az fogat. (I. 86a)

RSz: *775a  Vajat mézzel elegyíts öszve, és az kisgyermek ínyét azzal kenjed. (I. 86a)

134.-143

Magyar témacím: Fognak húsán való kelevényről, azaz ínynek megkeléséről

Latin témacím: Phlegmon, Parulis

Csoportcím: Gyermekcséknek foga húsa nyavalyájáról

RSz: *834

Faolajt elegyíts öszve viasszal, és olvaszd meg, ezzel kenjed az gyermek ínyét, mikor fáj és viszket neki. (I. 90a)

135. RSz: *835

Fái epernek fájának héjának az levét elegyítsd öszve útifűnek kifacsart levével, azzal mossad az kisgyermek ínyét, ha fáj és viszket. (I. 90a)

136. RSz: *836 Lencsét héjalj meg négy latot, törd meg erősen, és tedd az gyermek ínyére, nem hagyja felfakadozni. (I. 90a)

137. RSz: *837 Fejértövisnek gyökerét főzd meg, azzal mossad az kisgyermek ínyét, ha fakadoz az ínye. (I. 90a)

138. RSz: *838 Kökénynek gyökerének fölső héját tisztítsd meg, mosd meg vízben, faragd le azután és főzd meg vízben, elegyíts rózsa- vagy violamézet ahhoz, azzal mossad, ha immár az ínye megfakadozott. (I. 90a)

139. RSz: *839 Mikor az kisgyermek foga ki akarna hasadni, végy egy marok székfüvet, egy marok sárkerepet, egy marok kaprot, forrald meg ezeket vízben, hogy harmadrésze elapadjon. (I. 90a)

140. RSz: *839 Ezzel ez vízzel harmatozzad az kisgyermek fejét, mikor az foga ki akarna kelni. (I. 90a)

141.RSz: *840 Ha az gyermeknek ínye megdagad, amikor az foga ki akarna kelni, és ugyan meg is evesedik, nyomd ki lassan az evet belőle, azután kend meg tikhájjal. (I. 90a)

142. RSz: *850 Avagy végy székfűolajt egy latot, mézet megannyit, elegyítsd öszve, ezzel kenjed az dagadás vagy az seb helyét. (I. 90a)

143. RSz: *851 Avagy végy másfél lat terpentinát, megannyi mézet, elegyítsd öszve, és ezzel kenjed. (I. 90a)

144.-148.

Magyar alfejezet: Az nyelvről

Magyar témacím: NYELVNEK DAGADÁSÁRÓL

RSz: *858 Galnának és citromnak facsard ki az levét, elegyítsd öszve, és azzal mossad az nyelvet. (I. 90b)

145. RSz: *859 Zsályavizet két részt, rózsaecetet egy részt elegyíts öszve, ezzel mossad. (I. 90b)

146. RSz: *860 Isopot főzz meg ecetben, ezzel mossad az nyelvet. (I. 90b)

147. RSz: *860 Az isopnak virágát törd meg, és az mosás után hintsd az nyelvre, megszáll az dagadása. (I. 90b)

148. RSz: *861 Fejérürömnek facsard ki az levét, azzal mossad. (I. 90b)

149.-151.

Fejezetcím: AZ TOROKRÓL

Magyar témacím: [TOROK DAGADÁSÁRÓL]

Magyar betegségnév: Torokdagadásról

Latin betegségnév: Parasinanche

RSz: *958 Viola virágának vizét, aszú violát főzz meg vízben, azt adjad innia. (I. 98b)

150. RSz: *959 Szedernek vízében fonnyassz meg aszú figéket, avagy ugyan főzd meg, varas torkát kisgyermeknek ezzel mossad. (I. 98b)

151. RSz: *960 Ökörnyelv vizével elegyíts sucarum candidumot, kisgyermek megsebesült torkát azzal mossad. (I. 98b)

152.-165

Fejezetcím: [Tüdőről, derékról, szívről és mellről]

Magyar alfejezet: Az tüdőről

Magyar témacím: Hurutról (Horutról)

Latin témacím: Tussis

RSz: *1035 Ha szoptatós az kisgyermek, újonnat fejt kecske tejébe elegyíts egy kis vizet, add meginnia. (I. 104b)

153. RSz: *1035a Zabszalmában kell füröszteni. (I. 104b)

154. RSz: *1036 Tengeriszőlőt tisztítson meg az dajka, azt rágja igen erősen meg, adja az gyermeknek; mondola is jó azon módon. (I. 104b)

155. RSz: *1037 Mastixot, tömjént, aszú fügét törj öszve, az mely kis gyermekcse náthától hurut, ezt fönn az fejére kössed. (I. 104b)

156. RSz: *1038 Tejbe vess sucharum candidumot, liquiricia gyökerének egy kis levét, adj ebből innia. (I. 104b)

157. RSz: *1039 Köményvízbe vess sucharum candidumot, ha az nincsen, csak nádmézet, ebből adj innia. (I. 104b) 158. RSz: *1039 Próbált orvosság ez. (I. 104b)

159. RSz: *1040 Kendermagot törj meg, annak levébe tégy sucharum candidumot vagy nádmézet, add azt innia. (I. 104b)

160. RSz: *1041 Tehén tejében forrald föl az kostöviset, és add azt innia. (I. 104b)

161. RSz: *1042 Köményt mind gyökerestül egy marokkal főzd meg úgy, hogy két része bor, harmadik része méz legyen, liquiricia gyökerének kifacsart levéből tégy egy nehezéket hozza, reggel és estve melegen adjad ezt innia. (I. 104b)

162. RSz: *1043 Petrezselyemnek és köménynek facsard ki az levét, elegyítsd öszve asszonyember tejével, ezt adjad innia. (I. 104b)

163. RSz: *1044 Irós vajjal kenjed az kisgyermek mellét, azután köménynek megtörött porával hintsd be, azután meleg gyapottal vagy meleg ruhával jól befedjed és takarjad, mind reggel s mind estve ezt cselekedjed. (I. 105a)

164. RSz: *1045 Lenmagot, bakszarvúfűnek magvát forrald meg folyóvízben, azután szűrd jól ki, tégy ehhez valami kevés vajat, melegen ezzel kenjed mellét reggel és estve az kis gyermekcsének. (I. 105a)

165. RSz: *1046 Tikhájat, lúdhájat, récehájat, új vrecept, aa. 3 D, fejérliliom-olajt, mondolaolajt, székfűolajt, aa. 3 D, borjú csontjának velejét, 2 D, ehhez az mennyi viasz illendő, csinálj kenőíret, melegen estve és reggel az mellét, hasát, oldalát ezzel kenjed. (I. 105a)

166.-167.

Magyar témacím: [Fulladozás és lebegés]

Magyar betegségnév: [Lebegés]

Latin betegségnév: Sphyma

Csoportcím: Gyermekcsének

RSz: *1070 Mondolaolajt, 2 1/2 U, só nélkül való új vajat, 1 U, törött sáfránt, 3 G, tégy ehhez egy kis viaszt, ezzel kenjed az kisgyermek mellét. (I. 107b)

167. RSz: *1070 Az füle tövét penig faolajjal kenjed alá. (I. 107b)

168.-174.

Magyar alfejezet: Az szívről

Magyar témacím: Szívnek reszketéséről, dobogásáról és nyilallásáról

Latin témacím: Tremor, Palpitatio, Punctio

RSz: *1242 Mondolaolajt, vajat, kappanhájat, olvaszd öszve ezeket, ezzel kenjed az gyermek szívét. (I. 126b)

169. RSz: *1243 Fejérliliom-olajt, székfűolajt, vajat elegyíts öszve, és ezzel kenjed az szívet. (I. 126b)

170. RSz: *1244 Szarkalábnak az vizében olvassz nádmézet el, de [ha] lehetséges, az sucharum candidum legyen, adj abból innia. (I. 126b) 171. RSz: *1244 Ez orvossággal hétesztendős gyermek gyógyult meg. (I. 126b). 172. RSz: *1244 Próbált. (I. 126b)

173. RSz: *1245 Macskamézelkének vizét, bakfűnek, vadzsályának, fekete peszercének kisebbiknek, feketegyopárnak, rózsának, végy mindenikből keveset-keveset, elegyíts ezekbe kámfort, hat pénz nyomónyit, sáfrányt, két pénz nyomónyit, egy kicsiny terjéket is, elegyítsd jól öszve, márts ruhát ebbe, melegen tedd rea az szívre. (I. 126b)

174. RSz: *1246 Tikhájat, lúdhájat, récehájat, új vajat, aa. 4 D, székfűolajt, fejérliliom-olajt, aa. 3 D, borjú csontjának velejét, 2 D, ehhez tégy, az mennyi tiszta viasz elég, csinálj kenőíret belőle, ezzel az szívet, mellet és az oldalait melegen reggel és estve kenjed. (I. 126b)

176.

Magyar alfejezet: Az csöcsről

Magyar témacím: Csöcsnek tüzesüléséről

Latin témacím: Inflammatio

RSz: *1257

Babot törj porrá, egyítsd össze egy fazékban férfi gyermekcsének vizeletével, főzd jól össze, tégy mézet ehhez, tedd az csöcsre flastrom módjára. (I. 127b)

177.-181.

Fejezetcím : [Gyomor, máj, lép, belek]

Magyar alfejezet: Az gyomorról

Magyar témacím: Gyomornak bántásiról

Magyar betegségnév: Gyomornak csuklásáról

Latin betegségnév: Ligmos, Singultus

RSz: *1368 Kapormagot, köménymagot, kakukkfüvet, fodormentát, rutának magvát, csombort, fejér ürmöt, mindenikből végy keveset, főzd meg, és csinálj lágy flastromot, kösd az kisgyermek gyomrára, megáll az csuklás. (I. 138a)

178. RSz: *1369 Víziapiomot törj öszve kenyérbéllel, csinálj lágy flastromot, kösd az iha fejére. (I. 138a)

179. RSz: *1370 Mastixot tikmonnyfejérrel és ecettel csinálj öszve, kösd az iha fejére. (I. 138a)

180. RSz: *1371 Tömjént törj porrá, mentának kifacsart levével és egy kis ecettel forrald öszve, csinálj flastromot, kösd az iha fejére. (I. 138a)

181. RSz: *1372 Mastixot, köményt, babérmagot, aa. 2 U, törd öszve ezeket rutának kifacsart levével, kend csepűre, és tedd az gyomrára, csoda dolgot látsz, mely hamar elállatja az kisgyermek csuklását. (I. 138b)

182.-199.

Magyar betegségnév: Gyomornak émelygéséről, okádásáról

Latin betegségnév: Nausea, Vomitus

RSz: *1407a Rózsát, cserfának héját főzd meg ecet ben, ebbe márts lágy gyapotat, tedd az kisgyermek gyomrára és köldökére melegen. (I. 141a)

183. RSz: *1408 Tikmonyat süss meg, vedd ki az székit, mastixot és tömjént törj porrá, mentának facsard ki az levét, tégy ahhoz egy kis ecetet is, tedd ebbe az szerszámokat és törd öszve, csináld az gyermek gyomrára. (I. 141a)

184. RSz: *1408 Búzakenyérből szelj egy szeletet, mártsd ecetbe, az szerszámot tedd az gyomrára, és fölül az ecetes szelet kenyeret, de melegen mindeniket. (I. 141a)

185. RSz: *1409 Mastixot, bolus armenust, tikmonyfejért, ecetet csinálj öszve, tedd az kisgyermeknek gyomrára flastrom módjára ez szerszámot melegen. (I. 141a)

186. RSz: *1410 Téglát törj meg, csombornak virágát, gyömbért törj meg és szitáld meg, keverd tikmonnak az székibe, kend lencsöpűre, kösd az gyomrára melegen. (I. 141a)

187. RSz: *1411 Sárkerepet fejér mentával és fejér ürömmel forralj öszve borral, melegen kösd az gyomrára. (I. 141a)

188. RSz: *1412 Gyömbért törj meg, keverd be mézbe, kend ruhára, kösd az gyomrára és az két keze fejére, aztán az szépszőlőnek az levelét vajjal törd öszve, azzal kenjed az kezét, lábát, hasát és fejét az kisgyermekcsének melegen. (I. 141b)

189. RSz: *1413 Vörös kalárist viseljen az kisgyermek úgy, hogy az nyakáról szinte az hasáig alá érjen, az tejet nem hagyja kiokádni és igen emésztet vele. (I. 141b)

190.-207

Magyar alfejezet: Hasnak nem mehetéséről, kit colicának [kólikának] szoktak híni

Latin alfejezet : Colica

Magyar témacím: [Széknek késedelmes menése]

Latin témacím: Dejectio ta[rda]

RSz: *1676 Az gyermekcsének amit enni adsz, mind megmézeljed azt. (I. 178a)

191.RSz: *1676 Aztán sós mézből csapot csinálj az alfelébe neki, s ha így széki nem megyen, egy borsószemnyi terpentinát adj megenni. (I. 178a)

192. RSz: *1677 Mondolaolajt végy három nehezéket, írós vajat is annyit, először olvaszd meg az vajat, elegyítsd hozzá az mondolaolajt, és melegen azzal kenjed az hasát. (I. 178a)

193. RSz: *1678 Mocsári mentát törj meg, elegyíts öszve mézzel, melegen ezzel kenjed az hasát. (I. 178a)

194. RSz: *1679 Tehén tejéhez tégy succarum candidumot, és add azt enni az gyermekcsének. (I. 178a)

195. RSz: *1680 Kék liliomnak az gyökeréből csinálj csapot, tedd azt be az gyermek fenekébe. (I. 178a)

196. RSz: *1681 Tikhájat, lúdhájat, récehájat, írós vajat, aa. 4 D, székfűolajt, fejérliliom-olajt, mondolaolajt, aa. 3 D, borjúnak szára csontjának velejét, 2 D, ehhez az mennyi viasz elég, csinálj kenőíret belőle, mellét, oldalát, hasát reggel és estve melegen ezzel kenjed. (I. 178b)

197. RSz: *1682  Egérganét egy nehezéket törj meg, nősténykecskének avagy baknak az veséjének kövérivel együtt, ebből csinálj vékony és rövid csapokat, kiket föltolj az alfelébe egyszer is, másszor is, ha szükség. (I. 178b)

198. RSz: *1683 Fejér vízi mentának hatot az levelében törj jól meg az kezed között, tedd be az gyermek alfelébe. (I. 178b)

199. RSz: *1684 Mondolát és nádmézet törj jól öszve, és add ezt enni az gyermekcsének. (I. 178b)

200. RSz: *1685 Ökörnek epéjével kenjed az köldökét és az melle csontja porcogóját fölül az köldökön, melegen. (I. 178b)

201. RSz: *1686 Disznókenyérfűnek kifacsart levével kenjed melegen az köldököt és az melle porcogóját. (I. 178b)

202. RSz: *1687 Bikának epéjét, aloest, sót faolajjal elegyíts öszve, melegen ezzel kenjed meg mind kívül-belül az gyermeknek alfelének likát. (I. 178b)

203. RSz: *1688 Erdei uborka gyümölcsének kifacsart levét, isopot, iszalagot, bika epéjét végy mind egyenlő mértékkel, fügét ehhez, az mennyi elég, törd öszve ezeket, és flastrom módjára kösd az köldökére, és azon alol is az hasára. (I. 178b)

204. RSz: *1689 Egérganét törj öszve vajjal, tölts meg fél dióhéjat ezzel, kösd az köldökére. (I. 178b) 205. RSz: *1689 Próbált orvosság ez. (I. 178b)

206. RSz: *1690 Egérganét törj meg, töltsd tele az gyermeknek köldökét ezzel, megindítja az hasat. (I. 178b)

207. RSz: *1691 Fügét főzz meg borban, abban az borban azután főzd szamáruborkának és fejér málvának gyökerét meg, törd öszve ezeket, kösd az köldökére és hasára. (I. 179a)

208.-213.

Magyar témacím: Hasnak rágásáról

Latin témacím: Ileus, Tors[io], Volvulus

Szélcím: Tanulság

Ez betegség leginkább vagyon az gyermekcséken. (I. 179b)

209. RSz: *1704 Tikhúrnak vedd vizét, add azt innia. (I. 180a)

210. RSz: *1704 Az füvet penig lenmagolajban rázd meg és kösd az hasára. (I. 180a)

211. RSz: *1705 Fejér peszercét törj meg, faolajban főzd meg, kösd az hasára, csoda igen meggyógyítja. (I. 180a)

212. RSz: *1706 Kaporolajt, székfűolajt, mindenikből végy hat latot, rutaolajt három latot, vízimenta porát három latot, ezeket forrald jól öszve és szűrd meg, és mikor az szükség kévánja, ezzel kenjed melegen az fájó hasat. (I. 180a) 213. RSz: *1706 Próbált orvosság ez. (I. 180a)

214.-227

Magyar témacím: Hasnak fájásáról

Csoportcím: Gyermekcséknek [Öregnek]

RSz: *1719a Ráknak az apraját törd meg elevenen mozsárban, kösd az gyermekcse hasára. (I. 181a)

215. RSz: *1719b Spongyát márts meleg vízbe, azzal pároljad az kisgyermek hasát. (I. 181a)

216. RSz: *1719c Faolajba vess valami kevés törött sáfránt, márts ruhát abba, és tedd az hasára melegen. (I. 181a)

217. RSz: *1719d Sárkerepet, székfüvet, anisumot, köményt,a mezei köményt, mindenikből végy fél marokkal, és annyi vízben, az mennyi ezekhez elég, forrald addig, hogy fele elapadjon, márts spongyát ebbe, háromszor vagy négyszer is ezzel pároljad az hasat. (I. 181a) 218. RSz: *1719d Azután székfűolajt, fejérliliom-olajt, kaporolajt, végy mindenikből fél latot, elegyítsd öszve ez olajokat, ezzel kenjed mindjárást az párlás után az hasat. (I. 181a)

219. RSz: *1719e Kaporolajt, székfűolajt, rutaolajt, aa. 6 D, porrá törött köményt, 2 D, forrald mind öszve ezeket, szűrd meg, ezzel kenjed melegen az fájó hasat. (I. 181a)

220. RSz: *1719f Fejér ürömnek az gyöngyös virágát kösd öszve és tedd rostélyra, pirítsd jól meg, annak egy részét kösd az hasra, más részét az vakszemekre. (I. 181a) 221. RSz: *1719f Öregnek is jó orvosság. (I. 181a)

222. RSz: *1719g Fejér málvát mind gyökerestől ronts meg, és vajban rántsad meg, melegen kösd az hasra. (I. 181b)

223. RSz: *1719h Narancshéjat törj porrá és szitáld meg, add meg azt tikmonyban enni avagy borban innia. (I. 181b) 224. RSz: *1719h Öregnek is jó. (I. 181b)

225. RSz: *1719i Mézzel kend meg az köldöket, millesóval hintsd be fölül és körüle is, zsályát ronts meg, fölül tedd rea, és azon fölül borítsd be lapuval és varrd be ruhával. (I. 181b) 226. RSz: *1719i Öregembernek is jó orvosság. (I. 181b)

227. RSz: *1719j Málvát, kőrontófüvet, kit Parietariának hínak, borostyánt, székfűnek virágát, búzaliszt korpáját, bakszarvúfűnek magvának az lisztit, vad sáfránnak gyökerét, mindenikből ezekből végy egy pénz nyomatnyit avagy többet, tedd zsákba és főzd meg ezeket vízben, kösd az hasára, avagy sokkal jobb, ha az vizében fürösztöd, jelesben ha az hasa igen tekereg. (I. 181b)

228.-137.

Magyar alfejezet: Hasnak menésiről különb-különbképpen

Magyar témacím: Hasnak híg menéséről, fosásról

Latin témacím: Diarrhoea, Alui profluvium

Magyar betegségnév: Olvadástól

Szélcím: Tanulság

Mikoron az kisgyermeknek foga kel, akkor hasa szokott menni, az nyálért penig, melyet az ínyéről nyelten elnyel. (I. 186a)  229. Ha azért fölöttébb nem megyen az hasa, nem szükség orvossággal bántani. (I. 186a)

230. RSz: *1755b Ha penig fölöttébb menne kelletinél, így kell megállatni: Vörös rózsát, köményt, aa. 1/2 F, forralj meg ecetben, az mennyi ehhez elég, vedd ki az ecetből, és törd jól öszve, éretlen szedernek facsard ki az levét, és elegyítsd hozzá, kend ruhára és kösd az hasára. (I. 186a)

231. RSz: *1756 Kecskeoltót egy pénz nyomatnyit adj meg egy kalán vízben innia, de aznap szopni ne hagyj az gyermeknek, hanem tikmonnak székit és kenyérmorzsát áztass meg vízben, és add azt enni. (I. 186a)

232. RSz: *1757 Búzalisztet, útifűnek porát egy kis ecettel és tikmonfejérrel habarj öszve, ehhez tégy rózsát, tömjént, mastixot, bolus armenust, sanguis draconist, fejér ürmöt. (I. 186a) 233. RSz: *1757

Ezeket forrald meg annyi esővízben, az mennyi ehhez elég, úgy, hogy felénél több elapadjon az vízből. (I. 186a)

234. RSz: *1757 Ebből párold meg az hasat, azután márts ruhát bele, és kösd be mindenestől az hasat vele. (I. 186a)

235. RSz: *1758 Fejér málvának gyökerét hámozd meg és mozsárban törd erősen meg, rozsliszttel gyúrd öszve gömbölyűvé, mint egy almát, egy bögre forró vízzel öntsd meg, és az bögrét borítsd fölül rea. (I. 186a) 236. RSz: *1758 Azután törj rákörvényt meg, lapíts meg tésztát, és az rákörvényt hintsd rea, melegen kösd az köldökére. (I. 186b) 237. RSz: *1758 Ez orvosság öreg embernek is jó és használ. (I. 186b)

238.

Magyar témacím: Hasnak vérrel való menéséről

Magyar betegségnév: Másféle vérfolyások

RSz: *1805 Vizahólyagot főzz meg vörösborban, kétszer vagy háromszor is felforrasszad, ebből adj innia. (I. 190a)

239. RSz: *1806 Fél nehezék terra sigillatát törj porrá, két kalánnyi útifű vizében add meginnia. (I. 190a)

240. RSz: *1807 Egy lat vizahólyagot forrassz föl annyi vízben, az mennyi ehhez elég, három kövecskét tüzesíts meg, és az vízzel öntsd agyon az kövecskéket egy tálban, azután azzal az vízzel csináltass mondolatejet, és három tikmonnak fejérét is üttess közibe, kit igen jól öszvehabarj sokáig, add ezt enni. (I. 190a)

241. RSz: *1808 Cserfalevelet egy marokkal, ökörfarklevelet egy marokkal, spicanardlevelet egy marokkal főzz meg vízben, add ezt innia. (I. 190a)

242. RSz: *1809 Citvartot rágass enhéra vele, sokáig tartasd az szájában, azután nyelesd el vele. (I. 190a)

243. RSz: *1810 Rutavizet, fejérüröm-vizet, istenfája-vizet aa. 1 U, ezerjófűnek megtörött porát elegyítsd ezekhez, 1 D, add ezt innia. (I. 190a)

244. RSz: *1810 Egy hétig ha ezt adod innia, meggyógyul, de az ital után mindenkor, mennél tovább lehet, éheztesse magát. (I. 190a)

245. RSz: *1811 Ökör- avagy kosmájat süss annyira, hogy porrá törhessék, tejben tüzes acélt süss bele, avagy tejben forralj ökörfarknak virágát meg, vesd bele az májnak porát, add ezt innia. (I. 190a) 246. RSz: *1811

Igen próbált ez. (I. 190a)

247.-258.

Magyar alfejezet: Hasnak menésiről különb-különbképpen

Magyar témacím: Erőtlenségről

Magyar betegségnév: Hasnak nyálas menéséről

Latin betegségnév: Tenesmon, Tensio

RSz: *1820 Ökörfarknak vizét adjad innia. (I. 191a)

248. RSz: *1821 Ökörfarkat főzz meg vízben, melegen arra az fűre ültessed. (I. 191a) 249. RSz: *1821 Az alfelet is afféle fűvel kenjed meg, mikor magát megvesztegeti. (I. 191a) 250. RSz: *1821 Pároljad is ezzel az fűvel az alfele likát oda be. (I. 191a)

251. RSz: *1822 Rutát forrassz föl vízben, törd meg, és flastrom módjára csináld az alfelére. (I. 191a) 252. RSz: *1822 Ha penig szükség kévánja, csinálj efféléből csapot neki. (I. 191a)

253. RSz: *1823 Tömjént, szerecsenköményt, aa. 1 D, opiumot, 1/2 D, sáfránt, 2 D, törd porrá ezeket, csináld öszve mézzel, és csinálj csapokat belőle. (I. 191a)

254. RSz: *1824 Terpentinát tégy eleven tűzre, annak füstivel füstöljed az alfelét. (I. 191a)

255. RSz: *1825 Fekete gyopárt, köményt vagy fodormentát végy egyaránt és törd porrá, olvassz vajat, elegyítsd közé a porokat, ezzel kenjed belül az alfelet. (I. 191a)

256. RSz: *1826 Fekete gyopárt, vízi mentát, rutát, csombort főzz meg vízben, ennek az páráját bocsásd oda be az alfele likába. (I. 191b)

257. RSz: *1826 Azután az levébe márts spongyát, kívül melegen tedd az alfelére. (I. 191b)

258. RSz: *1827 Ha az fölöttébb való erőlködés mia kiesnék remese, szarvasszarvat égess meg, törd porrá, azzal hintsed meg, és úgy toljad be neki. (I. 191b)

259.- 264.

Magyar alfejezet: Gilisztákról az belekben

Magyar témacím: [Apróféle giliszta]

Latin témacím: Ascarides

Szélcím: Jelei az gömbölyű gilisztáknak

Az gömbölyű, egy arasznyi giliszták teremnek ezért leginkább az csecsemő gyermekcsékben, avagy az fölserdült inasokban is. (I. 192a) 260. Az gilisztás gyermekcse, mikor aluszik, forgatja az nyelvét, mintha szopnék vagy valamit ennék, és némely közülök az fogait is csikorgatja, de azért ez közösleg esik és nem unos-untalan. (I. 192a) 261. Ez féle gilisztáknak felmászások mia oly reszketés és fulladásnak félelme esik, hogy gyakorta az gyermekcsék ezzel meg is holtanak. (I. 193a)

262.

Szélcím: Gömbölyű gilisztákról való orvosságok

RSz: *1838f Lisztlangot végy két nehezéket, és erre forrás- vagy folyóvizet önts két nehezék nyomót, habard öszve, hogy olyan legyen, mint az tej, add meginnia tej gyanánt az gyermekcsének, mikor széki leszen, meglátod, mint jőnek ki belőle. (I. 194a)

263. RSz: *1841 Ez megbizonyíttatott és megpróbált dolog, az gyermekcsék gilisztájok kitisztul, ha enhéra gyakorta tengeriszőlőt adsz enni, és hirtelen másféle eledelt rea nem adsz enni. (I. 194b)

264.

Szélcím: Apró gilisztákról orvosságok

RSz: *1862 Az apró férgecske szabású giliszták ha lesznek az gyermekcsének alfelében, sós mézzel csinált csapokkal kell leginkább kihozni. (I. 195b)

265.

Kötet címe: EMBERI TESTNEK BETEGSÉGIRŐL VALÓ ORVOSSÁGOK

Fejezetcím : [Gyomor, máj, lép, belek]

Magyar alfejezet: Az alfélről

Magyar témacím: Ha az /alfél?/főben vagyon az süly

RSz: *1910  Disznóhájat, de igen régit, szarvasnak háját, ezeket vedd mind egy mértéken, olvaszd meg az hájat és az szarvashájat is, porrá törött cinobriomot elegyíts bele, ezzel kenjed. (I. 200a) 266. RSz: *1910 Próbált. (I. 200a)

267. RSz: *1911 Szarvasnak faggyát olvaszd meg lassú tűznél, elegyítsd öszve kék gémnek hájával, ezzel kenjed. (I. 200a) 268. RSz: *1911 Próbált orvosság. (I. 200a)

269.- 273

Magyar alfejezet: Fövényről és kőről az vesékben

Latin alfejezet : Arena, Culculus

Magyar témacím: Kő

Latin témacím: [Calculus]

RSz: *2025 Sárgaviolának olaját egy fontot, édesmondola-olajt hat latot, fejér liliom-olajt hat latot, írós vajat négy latot, törött sáfránt két nehezéket, fejér viaszt fél fontot, kapormagolajt két nehezéket, récehájat két nehezéket. (I. 213a)

270. RSz: *2025 Mindezekből csinálj kenőíret, és legutolszor habarj három tikmonyszékit hozzája. (I. 213a) 271. RSz: *2025 S ha az veséje fáj az gyermeknek, melegen ezzel kenjed. (I. 213a)

272. RSz: *2026 Laurusolajjal kend meg először az veséjét az gyermeknek, avagy ha alatt az testében vagyon, azt kenjed meg, és azután imez flastromot csináld rea: három tikmonyat főzz meg igen erősen vízben, azoknak csak az székit spicanardolajjal törd öszve, örvénynek levelével, parietariával, saxifragával és petrezselyemmel, úgy, hogy flastrom módjára legyen, tedd rea ezt melegen, és azután macskatövisnek vizében adj hörpölgetve innia, mert ez mind az vesékben, az hólyagban megemészti az követ. (I. 213a)

273. RSz: *2027 Keserűlapunak vizét igen tiszta fejérborral elegyítsd öszve, add meginnia, elrontja az követ. (I. 213a)

274.- 279

Magyar alfejezet: [Köldök és hashártya]

Magyar témacím: [Bél körül való hártya]

Magyar betegségnév: Bél körül való hártyának megszakadásáról

Latin betegségnév: Peritonium siphae

RSz: *2047 Varadicsot fél latot törj porrá, tikmonfejérrel habard öszve, kend valami vászonra, kösd erősen az szakadásra oda az ágyékára. (I. 215b)

275. RSz: *2048 Keserű babot égess meg és végy abból két nehezéket, forrald meg sűrű vörösborban, törd öszve azután tikmon fejérével, és kend ruhára, kösd erősen rea. (I. 215b)

276. RSz: *2049 Büröknek levelét fonnyaszd meg vízben, törd meg és kösd rea, tizenketted napra meggyógyítja. (I. 215b)

277. RSz: *2050 Kosnak az bőrét nyúzasd le, kösd melegen az szakadásra. (I. 216a)

278. RSz: *2051 Momordicának leveléből csináltass olajt, azzal kend az ágyékát, nagyot használ. (I. 216a)

279. RSz: *2052 Lónyelvűfüvet törj porrá, ebből adj enhéra egy kicsinyt borban meginnia, öszveforrasztja az szakadást, jóllehet először mintha minden belit kitekerné s tolná, úgy tetszik, de erősen meg kell kötni az szakadást. (I. 216a)

280.

Magyar alfejezet: [Köldök és hashártya]

Magyar témacím: Az köldökről

Magyar betegségnév: [Köldök dagadása]

Latin betegségnév: Tumor ventris

Ha az kis gyermekcsének hasa és akármi egyéb tagjai dagadoznak, így orvosoljad. (I. 216b)

281.

Magyar alfejezet: Az hólyagról és abban levő kőről

Szélcím: Gyermeknek jelük

Ha az gyermekcsének kő vagyon az hólyagjában, nagy fájdalma vagyon, és az vizeletét csak csepegeti, vékonyan vizellik, viszket az testecskéje és meredve áll. (I. 219b)

282.-289.

Magyar alfejezet: A vizeletről

Magyar témacím: Vizeletnek nehezen menéséről

Latin témacím: Dissuria, Angustia, Difficultas

RSz: *2173 Kőrontófüvet, kit parietariának hínak, fonnyaszd meg faolajban, kösd az ágyékcsontjára. (I. 227b) Próbált. (I. 227b)

284. RSz: *2174 Páprád gyökerének vedd vizét, egy kicsinyt adj abból meginnia. (I. 227b) 285. RSz: *2174 Próbált orvosság. (I. 227b)

286. RSz: *2175 Tikhájat, lúdhájat, madárkölest, kőrontófüvet, saxifragát, baknak vérét, ezekből csinálj flastromot, kösd az ágyékcsontra. (I. 227b)

287. RSz: *2176  Macskatöviset főzz meg székfűolajban, és melegen kösd az ágyékcsontra, bizony dolog, hogy elindítja. (I. 227b)

288. RSz: *2177 Macskatöviset főzz meg borban, elegyítsd meg nádmézzel, azt add innia. (I. 227b)

289. RSz: *2178 Bagolyborsót főzz meg vízben, az gyermeknek idejéhez képest reggel és estve ebből adj innia. (I. 227b)

290.-305.

Magyar alfejezet: Az szeméremtestnek tökiről

Magyar témacím: [Szeméremtest tüzesüléséről]

Latin témacím: Inflammatio

RSz: *2314 Pomagranát héját porul, 1 1/2 U, bablisztet, 1/2 U, rózsaolajt, az mennyi ehhez elég, ecet tajtékát, 1/2 U, sáfrányt, 1/2 D, főzd meg ezeket szépszőlőnek és útifűnek vizében, kösd rea flastrom módjára. (I. 238b)

291. RSz: *2315 Fehér virágú folyófüvet forralj meg vízben, az mint eltűrheti, kösd az dagadásra melegen. (I. 239a)

292. RSz: *2316 Málvának levelét és egy kevés rózsát főzz meg vízben, facsard ki jól és törd meg, azzal az vízzel rózsaolajt és bablisztet elegyíts öszve, hogy mint egy pép, olyan legyen, főzd meg újonnan, hogy megsűrűdjék. (I. 239a) 293. RSz: *2316 Melegen kösd rea. (I. 239a)

294. RSz: *2317 Babot főzz meg az gyermek vizeletiben, csináld flastrom módjára és kösd rea. (I. 239a)

295. RSz: *2318 Bablisztet, káposztamagot, aa. 3 U, székfűvirágot, bakszarvúfüvet, lenmagot, aa. 1 1/2 U, árpalisztet, 2 U, rutaolajt, 1 U, egy kevés ecetet, ebből csinálj flastromot és kösd rea. (I. 239a)

296. RSz: *2319 Rutát, székfüvet, babot, bakszarvúfüvet főzz meg vízzel elegyített borban, tedd szakcsóba és tedd rea. (I. 239a)

297. RSz: *2320 Székfűolajt, tejfölt, írós vajat elegyíts öszve, és melegen ezzel kenjed. (I. 239a)

298. RSz: *2321 Székfűnek virágát, korpát, rózsát, violát, kőrontófüvet, parietaria deákul, vadsáfránt, aa. 1 M, lenmagolajban főzd meg és csinálj flastromot, tedd rea. (I. 239a)

299. RSz: *2322 Málvával pároljad az dagadást, meggyógyítja. (I. 239a)

300. RSz: *2323 Malomport, 3 U, fenum grecum lisztjét, 1 U, bablisztet, 6 D, tikmonszékét, No. 3 (I. 239a) 301. RSz: *2323 ezeket rózsaolajjal elegyítsd öszve, melegen kösd rea. (I. 239a)

302. RSz: *2324 Fejér bagolyborsót égess annyira meleg sütőkemencében, hogy ugyan megfeketedjék, törd meg és csináld rea. (I. 239a)

303. RSz: *2325 Borízűfüvet főzz meg borban, tégy ahhoz tikmonnak székit, az mennyi ahhoz elég, flastrom módjára csináld, és tedd az dagadásra. (I. 239b)

304. RSz: *2326 Kőrontófüvet, kit parietariának hínak, főzd meg borban, legyen az fű három öszve marokkal, ezt tedd rea melegen. (I. 239b)

305. RSz: *2327 Fái bodzának az belső zöld héját főzd meg borban, adj abból egy kalánnal meginnia. (I. 239b)

306.

Magyar alfejezet: Az ízekről

Magyar témacím: Köszvénynek különbségiről

Magyar betegségnév: Csípőiről gyermekcsének

Kisgyermeknek gyakorta megsebesedik csípője és tompora, bőre is elhámol az vizeletitől és ganéjától, mivelhogy pólyába vagyon betakarva. (I. 299a) 307. RSz: *2912 Azért először azt szépen meg kell tisztítani, ha valami rútság rajta, azután csak rózsavízzel, avagy rózsaolajjal, avagy tejjel kell kenni és mosni. (I. 300a)

308. RSz: *2913 Lencselisztet, árpalisztet rózsaolajjal elegyíts öszve, és kend be vele. (I. 300a)

309. RSz: *2914 Fülbeneresztőfüvet törj meg, és szűrd ki az levét, szalonnát is olvassz meg, rózsaolajt is végy, mindezeket elegyítsd öszve, és ruha által facsard ki, avagy ha az szalonnát meg nem olvasztod is, de csak megrontod, még jobb, ezeket jó fejérborban főzz meg, elegyíts hozzá egy nehezék törött mastixot, egy nehezék tömjént, valamely helyen az gyermekcsének bőre lehámol, ezzel kenjed, minden kétség nélkül meggyógyul. (I. 300a) 310. RSz: *2914 Próbált dolog. (I. 300a)

311.-315

Magyar alfejezet: [Kézről, lábról, körömről, inakról...]

Magyar témacím: Betegről az ki nyállal rakva

Csoportcím: Gyermekcsének betegeskedéséről

RSz: *3042 Egy marok árpát héjalj meg, útifűnek facsard ki az levét, és elegyítsd öszve őket, fejér ürömnek és málvának is facsard ki az levét, mind öszveelegyítsd ezeket, flastrom módjára csináld az melle porcogójára. (I. 308b)

312. RSz: *3043 Rózsaolajt, violaolajt, aa. 1 U, lúdhájat, 6 D, fülbeeresztőfűnek kifacsart levét, 2 U, forraszd öszve tűznél, hogy az fülbeeresztőfűnek leve elapadjon, azután elegyíts hozzá törött sáfránt, 1 S, csinálj ebből kenőíret, ezzel kenjed az meghevült veséit és az hátgerinccsontokat napjában kétszer, háromszor vagy négyszer. (I. 308b) 313. RSz: *3043 Mert ez ugyan erős és forró hideglelésekre is jó orvosság. (I. 308b)

314. RSz: *3044 Birsalmának felső héját, 1 U, violaolajt, 1/2 U, viaszt egy keveset, megsűrítenivalót csak, elegyíts öszve, és mikor lefektetik az gyermekcsét, ezzel kenesd az háta gerincit. (I. 308b)

315. RSz: *3045 Spicanardolajjal elegyítsd öszve mentának kifacsart levét, ezzel kenjed az gyomrát melegen estve és reggel. (I. 308b)

316.

Kötet címe: TESTNEK ÉKESÍTÉSÉRE VALÓ ORVOSSÁGOK

Fejezetcím: [Hajról, szörről]

Magyar alfejezet: [Korpa, var, kosz]

Magyar témacím: Tűz hajról [?]

Csoportcím: Kis gyermekcse feje tetején lévő varacskákról

RSz: **81m Tikmonyszék olajt csinálj, mikor csinálod vess egy kis mirhát bele, kékliliomnak, fekete hunyornak tövét porrá törd, vesd bele, azzal kenjed az agya lágyán az varat, sebessét meggyógyítja az kis gyermekcsének. (II. 4b)

317. RSz: **82m Búza olaj is igen jó. (II. 4b)

318.

Kötet címe: TESTNEK ÉKESÍTÉSÉRE VALÓ ORVOSSÁGOK

Fejezetcím: [Hajról, szörről]

Magyar alfejezet: [Tetűről]

Magyar témacím: Főben lévő tetűről és serkéről

Latin témacím: Phtariasis, Pediculatio

RSz: **95m Az gyermekcse, ha anyjától vagy dajkájától gyermekségből felnövekedésig fejér ürmös fürdőben fürösztetik, teljes életének végéiglen sem tetű, sem serke, sem bolha, sem csimaz, sem szúnyog nem bántja azt. (II. 4b)

319.

Magyar alfejezet: [Szemről és orcáról]

Magyar témacím: ORCA HOGY FÉNYES LEGYEN

RSz: *3229 Kénkövet égess meg égetett borban, azután törd porrá azt, elegyítsd öszve szarvascsontnak velejével, kend azzal az orcát, szép tiszta fényes leszen. (II. 12b)

320. RSz: *3230 Babot, az mennyit akarsz, vess erős ecetbe, és addig tartsad abban, hogy az babnak héja elmenjen, tedd az verőfényre azután, és száraszd meg az babokat, törd porrá. (II. 12b)

321. RSz: *3230 Mikor elalutod az gyermeket, az orcáját kend meg, szépen megfényesíti, fejéríti. (II. 12b) 322. RSz: *3230 De az babnak porát meleg vízbe vessed, és úgy kenjed be. (II. 12b)

323.

Fejezetcím: [Hajról, szörről]

Magyar alfejezet: [Szemről és orcáról]

Magyar témacím: Orcán lévő fakadékokról

Latin témacím: Ulcera

Magyar betegségnév: [Orca bőrének megrútulása]170

Latin betegségnév: Morphea

Csoportcím: Gyermekcsének

RSz: *3328 Kámfort, 1 D, mirhát, tömjént, aa. 2 D, kénkövet, 3 D, fenyőfa enyvét, 1 U, pünkösd havában mely vajat csinálnak só nélkül, 2 U, elegyíts öszve, és ezzel kenjed, ha az orcája fakadoz. (II. 18a)

324. RSz: *3329 Kénkövet, 2 D, kámfort, 1 D, fúratlan gyöngyöt, 1 D, törd porrá és szitáld meg ezeket, takard vékony ruhába, tölts ecetet rea, avagy ha gyönge az gyermek, rózsavizet, álljon benne egy egész hónapig. (II. 18b) 325. RSz: *3329 Ezzel az egy hónap alatt minden napon kétszer törüljed és mossad az kisgyermek orcáját. (II. 18b)

326. RSz: *3330 Disznóhájat avagy szalonnát újat, 4 U, áztasd meg hideg vízben, kénkövet, kit megtörtél, 1/2 U, terpentinát megmosottat, 1 U, kénesőt, 2 D, hat új tikmonnak székit, új tikhájat, 1/2 U, útifűvizet, vízitöknek vizét, aa. 1 U, mindezeket mozsárban törd igen erősen öszve, azután álljon két óráig, hogy onnét kiveszed az mozsárból, tedd azután valami edénybe, három hétig éjjelre ezzel kenjed az orcát. (II. 18b)

327. RSz: *3330 Reggel aztán mosd el oly vízzel, az mely korpás víz volt, kihez bablisztet is elegyítettél volt, megszépíti az orcát, az fakadékokat is elveszi. (II. 18b)

328.-233.

Magyar alfejezet: Ajaknak repedezéséről

Csoportcím: Gyermekcsének

RSz: *3375 Gyapjat igen szépen tépj meg, mártsd azt mind az kétféle útifűnek kifacsart levébe, elegyítsd öszve vajjal avagy tikhájjal, és olvaszd meg, ebbe márts gyönge tollszálat, azzal kend meg az repedezett ajakát az gyermeknek. (II. 20b)

329. RSz: *3375a Lenmagnak olajának első rútságát, avagy terjéket elegyíts öszve gumi arabicummal és kostövissel, tégy ahhoz egy kevés masztixot és igen-igen kicsiny kámfort, az lefüggő és alányuló csöcsöt megszépíti, és ha ugyan összesömörgözött volna is, megsimítja. (II. 20b) 330. RSz: *3375a Azonképpen az megsömörgözött homlokot is megsimítja. (II. 20b)

331. RSz: *3375b Lúdnak agya velejét elegyítsd öszve szarvasnak az csonja velejével, azzal kend az repedezést. (II. 21a)

332. RSz: *3376 Ezüsttajtékot, mirhát, gyömbért végy mind egy hasonló mértékkel, törd porrá, sárga viasszal, mézzel és faolajjal, az mennyi ehhez elég, elegyítsd öszve, az gyermek nyálával kend meg először az ajakat, és azután ez írrel kenjed, ha megfakadozott ajaka az gyermeknek. (II. 21a)

333. RSz: *3377 Bikának epéjéből két vagy három cseppet végy, kend ezzel az gyermeknek fakadozott ajakát. (II. 21a)

334.

Kötet címe: FORRÓSÁGOKRÓL AVAGY HIDEGLELÉSRŐL VALÓK

Fejezetcím: FORRÓSÁGOKRÓL VALÓ ORVOSSÁGOK, KIT AZ MAGYAROK HIDEGLELÉSNEK NEVEZNEK

Magyar alfejezet: Forróbetegség magyarul [hideglelés]

Latin alfejezet: Febris

Magyar témacím: Mindenféle hideglelésről

Latin betegségnév: Hectica puerorum

RSz: *3589b Kosnak fejét és lábait vízben sokáig főzzed, addig, hogy az csontjáról az húsa lefőjön, ennek az levében fürösszed az gyermekcsét. (III. 20b)

335.

Kötet címe: DAGADÁSOKRÓL ÉS ANNAK SEBEIRŐL VALÓK

Fejezetcím: DAGADÁSOKRÓL, KIK TERMÉSZET ELLEN LESZNEK

Magyar alfejezet: Pokolvarról

Latin alfejezet: Carbunculus anthrax, Ignis persicus

Magyar témacím: Gelyvának dagadásáról

Latin témacím: Struma

Szélcím: Orvosságok

RSz: *3760

Gyermekcse húgyával elegyíts öszve árpalisztet és szurkot, kösd azzal. (IV. 9a)

336.- 339.

Kötet címe: FEGYVER AVAGY EGYÉB MIA LETT SEBEKRŐL ÉS CSONTBELI NYAVALYÁKRÓL

Fejezetcím: FEGYVER AVAGY EGYÉB MIA LETT SEBEKRŐL220

Magyar alfejezet: Csontbéli nyavalyákról következik

Ez megleszen az gyermekcséken, mivelhogy gyenge csontjuk vagyon, de kiváltképpen esik ez meg az agykoponyán, mert akkor az csonton levő hús megtöretvén, az csont alatta alányomatik, kit megismerhetni tapogatással. (V. 16a)

337.

Magyar témacím: Csontnak az ízből kieséséről

Latin témacím: Exarthrima, Exarticulatio

Magyar betegségnév: [Nyakcsont helyéből kiesése]

Latin betegségnév: Spondilia

De az gyermekcsékben akármelyik hátgerinccsont ha kiesik helyéből, gyógyulhatatlan, és görbévé csinálja őket, mert őbennük nagy nedvesség vagyon, s ha helyére viszed is, ismét hamar kiesik helyéből, effélével azért így cselekedjél. (V. 23a)

338. Végy egy darab deszkát, és tedd az görbeségre, egyik végét az tábla deszkának tedd az falhoz, másik vége legyen az görbeségen, nyomd addig erősen, hogy az hátgerinccsont helyére menjen, tégy aztán deszkákat az hátnak hosszúsága szerént oda, mely deszkák négy ujj nyomatnyi szélesek legyenek, ez két deszkát penig öszve spontoljad, hogy egybe álljon. (V. 23a)

339. RSz: *4276 Tehénganét, korpát, mézet főzz meg borban, tedd rea flastrom módjára240, és tégy szöszt fölül rea, mint egy párnát, azon fölül tégy ónból csinált pléhet, azon fölül az deszkákat, kösd be aztán ruhával jól erősen, de szélesen és széles ruhával kössed. (V. 23a)

Hivatkozások

BŐSZEP., SZABÓT. A. (szerk.), 2013, A félezer éves magyar orvosi nyelv. „Lencsés György Emlékelőadások” /a Magyar Tudományos Akadémián./ . Magyar Orvosi Nyelv, 13., 2: 1-140.

FARCZÁDYE., SZABÓT.A. [sen.], 1961, Újabb adalékok a XVI. századi orvosi könyv kérdéseihez. Magyar Nyelv 57, 2: 173-183, és Sz.T.A. sen. későbbi közlései.

JAKABL., BÖLCSKEI A., 1988, A XVI. századi orvosi könyv szóalak-mutatója. Számítógépes nyelvtörténeti adattár 4. KLTE Magyar Nyelvt. Tansz. és Szám. Közp., Debrecen; http://mek.oszk.hu/01100/01159/01159.pdf . Varjas Béla hiányos és cím nélküli kiadásának első számítógépes feldolgozása.

LENCSÉSGy., 1577k., Egész orvosságról való könyv, azaz Ars medica. Nyomdai kézirat, Teleki Téka, Marosvásárhely.

LÖWYD. (szerk.), 2015, Album Amicorum Dr. Lőwy Károly (Dániel Károly 90. Ábel Kiadó, Kolozsvár, 2015. nov. 24., pg. 1-112.

MELIUsJ.P., 1578, Herbárium Az fáknak, füveknek nevekről, természetekről éshasznairól. Özv. Heltai Gáspárné, Colosvar. Beveztő tanulmánnyal, jegyzetekkel és mutatókkal kiadta Szabó T. A.., 1978 (Bukarest), 1979 (Budapest). Faximile kiadás és tanulmány, u.ő., 2002, Balassi Kiadó, Budapest.

OFFNERR., 2014, A XVI. Századi erdélyi szász orvosok nyelve és Paulus Kyr egészségtankönyve (Brassó 1551). Magyar Orvosi Nyelv, 14., 2 : 99-106.

OFFNERR., 2015, Erdélyi szász orvos és sebészprofeszorok Bécsben. Bécsi Posta. A Bornemisza Péter Társaság kulturális értesítője. Új sorozat, 10., 6./78/ : 1-3.

PÉTER M., PÉTERH.M., 2013, Marosvásárhelyi szerzők azon munkáinak jegyzéke, amelyekkel hozzájárultak Lencsés György Ars Medica cimű kötetének ismertetéséhez. Magyar Orvosi Nyelv, 13., 2: 92-94.  

Spielmann J., Trócsányi Zs., Szini L.K., 1976, The First Scholarly Medical Book in Hungarian. Almárium, Budapest, pg. 147-178.

SZABÓT.A., 2001, Magyar botanika a 16. és 17. században. Az orvosbotanika és a magyar tudományos nyelv kialakulása. Millennium az Akadémián. Akadémiai Műhely – Közgyűlési előadások 2000. május. MTA, Budapest, III: 1205-1225.

SZABÓT.A., 2005, A 16. századi Magyar növénynavek és növényismeret Váradi Lencsés György (1530-1593) “Egész orvosságról való könyv azaz Ars medica” című munkája /és egyéb források/ tükrében. In. Révai v. (Szerk.), Nyelvészeti Tanulmányok, Simonyi-emlékülés 2003., Iskolakultúra Könyvek 27. (szerk. Géczi J.), Iskolakutúra, Pécs, pg. 144-202.

SZABÓT.A., 2013, Váradi Lencsés György (1530-1593) és a magyar orvosi-élettudományi szaknyelv … Magyar Orvosi Nyelv, 13., 2: 82-91.

SZABÓT. A. & Bíró Zs. (Gramma-Soft Bt.: kezelőprogram), 2000, Ars Medica Electronica: Váradi Lencsés György (1530-1593). CD-ROM. BioTár Electronic, Gramma 3.1. & 3.2. BioTár Electronic – Gramma-1539. MTA – EME – BDF – VE, Budapest, Kolozsvár, Szombathely, Veszprém.

SZABÓT.A., Tóth K., 2015, Gyermekcséknek való orvosságok anno 1500.  Váradi Lencsés György (1530-1593), Egész orvosságról való könyv azaz Ars medica rekonstrukciója nyomán készült adatbázis alapján (Mutatványok). In: Löwy D. (szerk.), 2015, Album Amicorum Dr. Lőwy Károly (Dániel Károly 90. Ábel Kiadó, Kolozsvár, 2015. nov. 24., pg 84-112.  

VARJASB., 1943, XVI. századi magyar orvosi könyv. Erdélyi Tudományos Intézet. Kolozsvár.

Löwy /Dániel/ Károly – Kolozsvár legendás gyermekorvosa – dedikál a 90. születésnapjára rendezett ünnepségen

Forrás: http://baabel.suprapus.ro/2015/11/un-regal-lowylowy/