Művelődés-, Tudomány- és Orvostörténeti Folyóirat
2017/14           ISSN: 2062-2597
Cím: EFFECT OF SEMMELWEIS 14. Semmelweis nyomtatásban megjelent önálló művei

Title: Printed independent works of Semmelweis
[Letöltés]
Szerző(k): Gazda István CSc - Magyar Tudománytörténeti Intézet
Rovat: Bibliográfiai források
Kötet: 2015/11
DOI: 10.17107/KH.2015.11.318-324
Kulcsszavak:
Semmelweis Ignác, orvostörténet, tudománytörténet, bibliográfia
Keywords:
Ignac Semmelweis, history of physiology, history of science, bibliography
Abstract:

In 2015, the scientific world commemorated the 150th anniversary of the death of Semmelweis and several studies referred to his works because of this. The dates of his publications cannot be clarified easily as e.g. his famous work that is marked with the date of 1861 was actually published in 1860.

Furthermore, this is the first essay that warns that his open letters from 1861 were published twice in that year at two different publishing houses. Researchers have so far not paid attention to this. Today it is also a rarity the great library catalogue prepared by him, which is also presented.


A bécsi egyetemen megvédett doktori disszertációja
Tractatus de vita plantarum. Dissertatio inauguralis auctore Ignatio Phil. Semmelweis, Medicinae Doctore. Vindobonae, Typis Caroli Ueberreuter. 1844. 30, 1 p. 
    Pelle Pál 1970-es magyar fordítása ezt a címet viseli: „A növények életéről. Semmelweis Ignác Fülöp orvosdoktor doktori értekezése.” 
    Háznagy Andrásnak a fordításhoz fűzött megállapítása szerint:  „Semmelweis témaválasztása minden szempontból megalapozott és időszerű volt. Értekezésének tárgyválasztásával egyébként nem volt egyedülálló, ami szintén igazolja a tárgyalás anyagának időszerű voltát.”
 
A gyermekágyi láz kóroktanát összefoglaló híres munkája
 
Die Aetiologie, der Begriff und die Prophylaxis des Kindbettfiebers. Von Ignaz Philipp Semmelweis, Dr. der Medicin und Chirurgie, Magister der Geburtshilfe, o. ö. Professor der theoretischen und practischen Geburtshilfe an der kön. ung. Universität zu Pest etc. etc. Pest, Wien und Leipzig, C. A. Hartleben’s Verlags-Expedition. 1861. VI, 544 p. 
   Rákóczi Katalin 2012-es magyar fordításában így adja meg a mű címét: „A gyermekágyi láz kóroktana, fogalma és megelőzése, Semmelweis Ignác Fülöp, az orvostudományok és a sebészet doktora, szülészmester, a Pesti Királyi Magyar Tudományegyetemen az elméleti és gyakorlati szülészet nyilvános rendes tanára [által]”.  – A mű 1861-es kiadási évszámmal jelent meg, de már 1860-ban kikerült a nyomdából, és annak tiszteletpéldányát megküldte a Magyar Tudományos Akadémiának is, mégpedig 1860. november 27-én, amit az általa írt kísérőlevél is igazol.
     Kisérőlevelében – egyebek között – ezt írja: "A Gondviselés kegyelméből sikerült nekem tisztelettel alólirtnak ezen irtozatos eddigelé járványosnak hitt kór valódi természetét felfedezni, − s e felfedezés nyomán egyszersmind (mi a fő dolog) a betegség nagyobb mérvbeni fellépését olly mértékben meggátolni, hogy mialatt előbb például a bécsi szülészeti intézetnél néha 31%-nyi is volt a gyermekágyi láz okozta halálozás, addig ott, hol az általam javasolt elővigyázati rendszabályok megtartatnak, a halandóság 1%-ot sem érhet el.”
    E kötet legfőbb mondanivalóját először cikksorozatban tette közzé az Orvosi Hetilapban 1858-ban.  A kötetről és Semmelweis eljárásának visszhangjáról az Orvosi Hetilapban 1861-ben megjelent cikkében ezt írja Markusovszky Lajos:  „Az Orvosi Hetilap 1861. 26. számunkban a ’Frorieps Notizen’ tisztán elismerő megjegyzését közöltük. Ez azonban nem volt az első szó, mit t. tanárunk nézete fölött a lapokban olvasánk. A ’The Indian Lancet’ angol orvosi lap 1860. évi február hó 1-jei számában Duka tr. az Orvosi Hetilap múlt évi folyamában megjelent töredékes értekezés alapján ismerteti Semmelweis tanát, párhuzamba állítván ezt az angol nézetekkel, s azon gyakorlati szabályt következteti mindkettőből, hogy miután Semmelweis is a külfertőzést veszi föl a láz leggyakoribb okául, bár a fertőző – angolok szerint ragályzó – anyag forrására, s természetére nézve némileg tőlük eltér: mégis tanácsosabb nemcsak a vizsgáló kezet klórvízzel fertőtleníteni, hanem úgy mint ezt Angolországban eddig tették, ruhát is váltani, sőt a szülészi gyakorlatról is egy időre lemondani. Hogy betegeink biztosítására e tekintetben mindenesetre üdvösebb egyelőre inkább többet tenni mint kelleténél kevesebbet, az úgy hisszük, annál kevésbé szenved kétséget, mivel rothadt állati anyaggal bemocskolt ruha vagy azzal telt levegő állati fertőzést maga Semmelweis is nem csak lehetségesnek tart, de azt tapasztalta is.” (…)
    „Semmelweis tr. kórodai tapasztalatai, az általa összeállított statisztikai adatok, a kórbonctan, a kór támadása és tüneményeinek egyszerű és következetes megfejtése, a halvanyvízzeli mosások eredménye, a gyermekágyi láz hasonlósága a gennyvérrel, az Eiselt tr. által a levegőben legújabban felfedezett gennytestecsek, s nem feledjük – az eddig Német- és Franciaországban feltalálni szokott olla potridá-ja a gyermekágyi láz kóroktanának, ezek Semmelweis nézete mellett szólnak, s az általa ajánlott profilaxis alkalmazását minden orvos kötelességévé teszik. Az idézett német-, francia kóroktan, melyet egyébiránt a bíráló sem akar védeni, eszme járásában igen hasonlít azon magyarázathoz, mit a hályog per reclinationem műtő szemészek e műtéttel gyakori szerencsétlen kimeneteléről szoktak volt adni.” (…)
    „A gyermekágyi láz kóroktanának búvárlata nincs befejezve, az bizonyos; még akkor sem, ha a rothadt szerves anyaggali fertőzés mindenki által annak forrásául elismertetnék; sőt a Semmelweis tanár adta definíció is csak előlegesnek tekinthető, miután az elemek, melyekből az alakul, még vizsgálat alatt vannak, úgy a pyaemia, mint a felszívódás és a láz fogalmai. A szabatos fürkészetnek, azt hisszük, ki kellene még mutatni, mi és milyen azon rothadt szerves anyag – szövet- és vegytanilag – mely a fertőzést okozza (ezt p. bujasenyvragályra nézve sem tudjuk); mi úton és módon jut az a szervezet belsejébe; mint működik ott vegyileg, élettanilag; melyek fölszívatása és működésének feltételei, miután úgy látszik, nem mindenkor hat; mifélék azon élettani folyamatok, melyeknek egymásba fűződése által hol gyermekágyi láz minden termény nélkül, hol pedig bő és terjedelmes izzadmányok és áttételek történnek stb.”
 
Két nyílt levele Spaeth és Scanzoni professzorokhoz
 
Zwei offene Briefe an Dr. J. Spaeth, Professor der Geburtshilfe an der k. k. Josefs-Akademie in Wien, und an Hofrath Dr. F. W. Scanzoni, Professor der Geburtshilfe zu Würzburg, von Dr. J. Ph. Semmelweis, Professor der Geburtshilfe an der köngl. ungar. Universität zu Pest. Pest, Gustav Emich, Buchdrucker der ungar. Akademie. 1861. 21 p. 
 
Zwei offene Briefe an Dr. J. Spaeth, Professor der Geburtshilfe an der k. k. Josefs-Akademie in Wien, und an Hofrath Dr. F. W. Scanzoni, Professor der Geburtshilfe zu Würzburg, von Dr. J. Ph. Semmelweis, Professor der Geburtshilfe an der köngl. ungar. Universität zu Pest. Ofen, aus der königl. ungar. Universitäts-Buchdruckerei. 1861. 21 p.
    Győry Tibor 1906-ban közreadott magyar fordításában a mű címét így adja meg: „Két nyílt levél Spaeth J. dr.-hoz, a szülészet tanárához a bécsi cs. k. József-Akadémián és Scanzoni F. W. dr. udvari tanácsoshoz, a szülészet tanárához Würzburgban, Semmelweis I. F.-től, a szülészet tanárától a pesti kir. magy. Tudomány-egyetemen.”
     A két levél egy kötetbe kötve jelent meg, mégpedig két változatban – erről a korábbi Semmelweis tanulmányokban nem esett szó –, az egyiket Pesten nyomta az Emich nyomda, a másikat Budán az Egyetemi nyomda. A két szöveg azonos, a kiadványok mérete egy keveset eltér egymástól. Azért volt szükség két kiadásra, mert az egyik szövegváltozatot az Orvosi Hetilaphoz mellékelték tiszteletpéldányként (valószínűleg ez volt az Egyetemi nyomda által kinyomott változat), a másikat pedig postán küldték meg a külföldön munkálkodó szülészekhez, nőgyógyászokhoz.
Semmelweiset az 1860 októberének végén elkészült könyve nem kellő fogadtatása és tanításának félremagyarázása lesújtotta. „Tollat ragadott és megírta híressé vált nyílt leveleit. Semmelweis tudta, hogy nyílt levelei számos kartárs ódiumát fogják magára vonni.” 
      Első nyílt levelét Späth bécsi és Scanzoni würzburgi professzorhoz írta. A mű megjelenéséről az Orvosi Hetilap 1861. június 9-én adott hírt: „Mai számunkhoz Semmelweis tanárnak, Späth bécsi és Scanzoni würzburgi tanárhoz intézett két nyílt levele van csatolva. Semmelweis tanár a humanitás érdekében kötelességének tartja a gyermekágyi láz kóroktana tárgyában azon ügyfelei ellen erélyesen felszólalni, akiknek tudós közleményeik sokkal alkalmatosabbaknak látszanak arra, hogy az ügyet bonyolítsák, semhogy a tények valódi állását földerítsék.”
    A Gyógyászat 1861. évi 24. számában ez olvasható az első két nyílt levélről: „Semmelweis tanár a sajtó útján két nyílt levelet intéz Späth F. bécsi és Scanzoni würzburgi szülésztanárokhoz, s ezeknek a gyermekágyi láz oktana körüli téves nézeteik ellen kel ki. Győzzön a mi jobb!”
 
Két nyílt levele Siebold és Scanzoni professzorokhoz
 
Zwei offene Briefe an Hofrath Dr. Eduard Casp. Jac. v. Siebold, Professor der Geburtshilfe zu Göttingen, und an Hofrath Dr. F. W. Scanzoni, Professor der Geburtshilfe zu Würzburg. Von Dr. J. Ph. Semmelweis, Professor der Geburtshilfe an der königl. ungar. Universität zu Pest. Ofen, aus der königl. ungar. Universitäts-Buchdruckerei, 1861. 40 p.
 
Zwei offene Briefe an Hofrath Dr. Eduard Casp. Jac. v. Siebold, Professor der Geburtshilfe zu Göttingen, und an Hofrath Dr. F. W. Scanzoni, Professor der Geburtshilfe zu Würzburg. Von Dr. J. Ph. Semmelweis, Professor der Geburtshilfe an der königl. ungar. Universität zu Pest. Pest, Gustav Emich, Buchdrucker der ungar. Akademie. 1861. 40 p. 
Győry Tibor 1906-ban közreadott magyar fordításában a mű címét így adja meg: „Két nyílt levél Siebold Ede G. J. dr. udvari tanácsoshoz, a szülészet tanárához Göttingenben és Scanzoni F. W. udvari tanácsoshoz, a szülészet tanárához Würzburgban, Semmelweis I. F.-től, a szülészet tanárától a pesti kir. magy. Tudomány-egyetemen.”
     A két levél egy kötetbe kötve jelent meg, mégpedig ismét két változatban, az egyiket Pesten nyomta az Emich nyomda, a másikat Budán az Egyetemi nyomda. A két szöveg azonos, a kiadványok mérete egy keveset eltér egymástól. Ebben az esetben is azért volt szükség két kiadásra, mert az egyik szövegváltozatot az Orvosi Hetilaphoz mellékelték tiszteletpéldányként (valószínűleg ez volt az Egyetemi nyomda által kinyomott változat), a másikat pedig postán küldték meg a külföldön munkálkodó szülészekhez, nőgyógyászokhoz. Utóbbi nyilván Semmelweis költségén jelent meg.
Az Orvosi Hetilap 1861. július 7-én megjelent 27. számában a következő olvasható: „Mai számunkban mellékelt két levélben Semmelweis tanár az általa felállított gyermekágyi láz kóroktanát ismét két collegája ellen védi, s a nézetei irányában tapasztalt tévedéseket deríti – végre pedig Siebold tanárt felszólítja, hogy a német orvosokat és szülészeket valamely németországi városba, a szóban lévő tárgy fölött értekezésre hívja össze; ő maga kész mindaddig ott maradni, »míg mindnyájan meggyőződésből részére nem állanak«.”
     Siebold 1861 októberében elhunyt, és így Semmelweis és a német orvosok találkozása nem jött létre. Speyerben ugyan 1861 szeptemberében megtartották a Német Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlését, s azon szó volt a gyermekágyi láz kóroktanáról is, Semmelweis azonban nem volt jelen az ülésen, talán meg sem hívták, s ennek kapcsán írta meg újabb nyílt levelét, amelyet már a szülészet összes tanárához címzett. 
 
Nyílt levele a szülészet összes tanárához
 
Offener Brief an sämmtliche Professoren der Geburtshilfe von Dr. Ignaz Philipp Semmelweis, o. ö. Professor der Geburtshilfe an der königl. ungar. Universität zu Pest. Ofen, aus der königl. ungar. Universitäts-Buchdruckerei. 1862. VIII, 92 p. 
Győry Tibor 1906-ban közreadott magyar fordításában a mű címét így adja meg: „Nyílt levél a szülészet összes tanáraihoz Semmelweis Ignácz Fülöp dr.-tól, a szülészet ny. r. tanárától a pesti kir. magy. Tudomány-egyetemen.”
Az Orvosi Hetilap 1862. évi 30. számában a 92. oldalon közli az újabb nyílt levél megjelenését (ennél egyértelmű, hogy azt a budai Egyetemi nyomda nyomta): „A szenvedők érdekében valóban ernyedetlen buzgalommal fáradó Semmelweis Ignác F. egyetemi tanár legújabb munkáját »Offener Brief an sämmtliche Professoren der Geburtshilfe« … a jelen számmal küldjük. A szerző műveiben elleneseinek nézetét, kik a gyermekágyi lázról szóló igaz tanítmányát mindenkorig üldözték, csalhatatlan számokon alapuló tények tömege által hatalmasan ostromolva végképp halomra dönti. A jó ügy diadala sokszor késni szokott, főképp pedig akkor, ha rögeszmék ellen kell küzdenie, a végsiker azonban el nem maradhat. Így teljes reménnyel várhatjuk, hogy azon őszinte óhajtásunk teljesülni fog, miszerint a szerző kitartását teljes elégtétel jutalmazza, mely csak tanának osztatlan elfogadásában állhat.”
Semmelweis ezt a művét így fejezi be: „Az én tanításom nem arra van ítélve, hogy a könyvtárak porában penészedjék, hanem győztesen hasson a gyakorlati életben..., hogy a szülészeti kórházak rémképei eltűnjenek, hogy a házastárs megtarthassa feleségét, és a gyermek anyját.”
 
Az Orvosi Kar Könyvtárának nyomtatott katalógusa
 
 A m. k. Tudomány-Egyetem orvostanárkari könyvtár jegyzéke. 1–2. köt. Pest, 1864. Emich. 156, 176 p.
Nem nagyon ismert tény, hogy Semmelweiset az Egyetemi Tanács kinevezte  könyvtárossá is, amelyről – egyebek között -- hírt adott az Orvosi Hetilap.  A Gyógyászat 1861-es évfolyamában  is olvasható az erről szóló hír: „Poór m. tanító ideiglenesen magára vállalván a közepi ojtó-intézet kezelését, teendőinek halmaza miatt lemondott az orvoskari könyvtárnokságról, s ezt Semmelweis tanár úr volt szíves magára vállalni, s működését azon jótékonysággal kezdi meg, hogy a könyvtárnoki 200 ftnyi évi díjáról a 17000 ftnyi alaptőkével bíró könyvtár javára lemondott”.
A Semmelweis által összeállított katalógusról a következő részletes hír jelent meg a Gyógyászatban:  „Megjelent „a k. m. tudományegyetemi orvostanári-kari könyvtár jegyzéke 1863. dec. végéig” két nyolcadrétű kötetben, 42 nyomott íven. Az I. kötet betűrendben, a II. a szaktudományok szerint rendezve foglalja magában a könyvek lajstromát. E nagy fáradsággal készült rendszeres könyvjegyzéket Semmelweis I. tnr. úr kitartó munkásságának köszönjük, ki mint a könyvtár gondnoka, azt, az elébbi bérszállásról az egyetem orvoskari épületébe szállítván, a fönnevezett jegyzék által rendbe hozta és közhasznúvá tette.”
Az általa összeállított katalógusról elmondható, hogy ez volt Magyarországon az első nyomtatott egyetemi könyvtári katalógus, a korábbiaknak csak a kézírásos változata ismert.
A kiadvány kétkötetes volt, s összesen 3900 egy vagy többkötetes mű címleírását tartalmazta (ez összesen 6500 művet foglalt magában), kétfajta csoportosításban,  s külön csoportban mutatja be Semmelweis a folyóiratokat (szám szerint 113-at). A második kötetben egy helyi katalógus szerepel arról, hogy az egyes szekrényekben sorszám szerint hogyan helyezkednek el a művek.
 
Végjegyzetek:
  1. Az eredeti mű online változata: http://real-eod.mtak.hu/2252/
  2. A magyar fordítást lásd: Orvostörténeti Közlemények – Communicationes de Historia Artis Medicinae. Vol. 55–56. (1970) pp. 244–262. online: http://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_ORVO_OK_1970_055_056/?pg=242&layout=s
  3. Háznagy András megállapításai vezetik be a disszertáció magyar fordítását. Uo. pp. 241–244.
  4. Az eredeti mű online változata: http://mek.oszk.hu/11900/11971/index.phtml
  5. Semmelweis művének első magyar fordítása, Győry Tibor munkája, online formában is hozzáférhető: http://mek.oszk.hu/14200/14289/index.phtml
  6. Semmelweis levele a M. T. Akadémiához 1860-ban. = Orvosi Hetilap 35 (1891) p. 112. – Az 1894-ben fővárosunkban ülésezett VIII. nemzetközi közegészségügyi és demográfiai kongresszus résztvevői számára a Magyar Tudományos Akadémia e levél francia fordításával és facsimile-kiadásával kedveskedett (Lettre du Prof. I. Semmelweis en 1860. Bp., 1894. 7 p., 1 t.) 
  7. Ennek teljes szövegét nemrégiben közreadtuk facsimile kiadásban (Semmelweis Ignác magyar nyelvű szaktanulmányai az Orvosi Hetilap 1858–1865-ös évfolyamaiban. Győry Tibor 1909-ben írt kísérőtanulmányával. Sajtó alá rend.: Gazda István. Bp., 2013. Magyar Orvostörténelmi Társaság. 163 p., 1 t. Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára 99.). – Ez a kiadás és annak online változata tartalmazza más magyar nyelvű írásait is: http://semmelweis.orvostortenet.hu/
  8. Markusovszky Lajos: Hangok Semmelweis tana felett a gyermekágyi-láz kórokairól. In: Marikovszky György (sajtó alá rend.): Markusovszky Lajos válogatott munkái. Bp., 1905. pp. 292–296. (Eredetije: Orvosi Hetilap, 1861. 533–536. has.) -- Markusovszky Semmelweishez kapcsolódó más írásait lásd még az általunk összeállított kötet digitalizált változatában: http://mek.oszk.hu/05400/05427/pdf/
  9. Az eredeti mű online változata: http://real-eod.mtak.hu/2312/
  10. Gortvay György – Zoltán Imre: Semmelweis élete és munkássága. Bp., 1966. Akadémiai. p. 141.
  11. Az eredeti mű online változata: http://real-eod.mtak.hu/2311/
  12. Még e nyílt levél megjelenése előtt levelet küldött 1862. április 21-én a londoni Medical Times and Gazette szerkesztőségéhez, amely azt teljes terjedelmében le is közölte június 7-i számában a 601–602. oldalon. A közlemény címe ez volt: „On the origin and prevention of puerperal fever. Letter from dr. Semmelweis”.
  13. Az eredeti mű online változata: http://mek.oszk.hu/11900/11914/
  14. Orvosi Hetilap 5 (1861) 239. has.
  15. Gyógyászat 1 (1861) pp. 279–280.
  16. Semmelweis munkássága a Tudományegyetem orvostanár-kari könyvtár megjelent jegyzéke elkészítésében. = Gyógyászat 4 (1864) No. 20. p. 400.
  17. „Könyv-jegyzék, betűrend szerint”, és a „Könyv-jegyzék, tudományok szerint”.