Művelődés-, Tudomány- és Orvostörténeti Folyóirat
2017/14           ISSN: 2062-2597
Cím: A fizika egyetemes történetének magyar nyelvű irodalma

Title: Hungarian literature on the universal history of physics
[Letöltés]
Szerző(k): Gazda István CSc - Magyar Tudománytörténeti Intézet
Rovat: Bibliográfiai források
Kötet: 2013/7
DOI: DOI: 10.17107/KH.2013.7.135-173
Kulcsszavak:
tudománytörténet, tudományfilozófia, fizikatörténet, bibliográfia
Keywords:
history of science, philosophy of science, history of physics, bibliography
Abstract:

Present bibliography contains independent volumes of the universal history of physics published in Hungarian and also includes the related works in the philosophy of science. We grouped separately the works which are translated to Hungarian written by the classics of physics (eg. Einstein, Bohr, Heisenberg, etc) as well as the classics of philosophy and philosophy of science (eg. Aristotle, Hegel, Schelling, etc). Some of the latter were first published in ’Magyar Fizikai Folyóirat’ then the works were grouped


A fizika egyetemes történetéről részben magyar szerzők, részben külföldi kutatók tollából nagyszámú önálló mű jelent meg, ezeket soroljuk fel az alábbiakban.

Összeállításunkat két nagy csoportra osztottuk: az elsőben az általános fizikatörténeti összefoglalók, korszaktörténetek, szakmatörténeti részletek, valamint az egyes fizikusokra, fizikai kérdéseket is érintő természetfilozófusokra vonatkozó életrajzok könyvészeti adatait adtuk közre, a felsorolt művek száma meghaladja a 400-at. A második csoportban azokat a történeti értékű írásokat soroltuk fel, amelyek a fizika klasszikusainak magyarra lefordított munkái. Ezen belül kaptak helyet a Magyar Fizikai Folyóiratban éveken át közölt klasszikus írások, amelyekből a szerkesztőség több kumulált kötetet is készített. Mi nem ezeknek az összegző köteteknek a címleírásait közöltük, mert azok többsége a magyarországi könyvtárakba nem jutott el, hanem a számos helyen fellelhető első közlések adatait adtuk meg. Ebben a folyóiratban mintegy 150 fizikatörténeti értékű klasszikus írás jelent meg, s megközelítőleg ugyanennyi a más kiadóknál megjelent, s a fizikusok eredeti írásait tartalmazó művek száma, ez a két nagy anyag számos ponton segítheti a fizikatörténeti, tudományfilozófiai kutatásokat.

Az első csoportban a műveket megjelenésük időrendjében adjuk közre, a második csoportban pedig – mivel neves tudósok írásairól van szó – a tudósok betűrendjében.

Összeállításunk az eddigi legteljesebb magyar nyelvű fizikatörténeti bibliográfia, amely nem tartalmazza a fizika magyarországi történetére vonatkozó írásokat, ennek célja ugyanis a fizika egyetemes története magyar irodalmának összegzése volt, s mindenütt igyekeztünk kitérni a fizika történetéhez kapcsolódó tudományelméleti, tudományfilozófiai írásokra is. A filozófia klasszikusainak fizikatörténeti értékű írásaiból szintén bemutatjuk a legfontosabbakat az alábbi két összeállításban. George Sarton szerint egy tudománytörténeti tanulmánynak egy jó bibliográfiával kell kezdődnie és egy még jobb bibliográfiával kell befejeződnie. Bízunk benne, hogy a fizikatörténettel foglalkozókat összeállításunkkal is segíteni tudjuk a sartoni cél megvalósításában.

I. Fizikatörténeti áttekintések, biográfiák

Az önálló művek megjelenésük időrendjében

XIX. századi művek

Lokodi S[ándor]. I[stván].: Newton, vagy a nagy ember képe, egy értekezésben, melyet rendszabás szerénti megprobáltatására irt, s a Kolosvári unitárium nemes kollégyom nagy auditoriumában, az 1826. év böjtmás havának 17-kén el is mondott: L*** S** I** M. Vásárhelyen, 1831. Ny. a reform. kollégyom bet. Felsö Visti Kali Jósef által. 36 p.

Zimmermann Jakab: Daguerre képei elkészitése módjának leirása. 6 tábla rajzzal. Bécsben, 1840. Hagenauer. 27 p.

Tarczy Lajos: Természettan. 2. Teljesen átdolgozott és javított kiadás. 1–2. köt. Pápán, 1843. Ny. a ref. Főiskola bet. – 1. köt.: A természettan történetét, a szilárd, csepegő és légnemű testek áll-, moz- és hullámtanát, végre a hangtudományt magában foglaló. 2 lev., 220 p., 2 t.; 2. köt.: A természeti hatványok tanát, u. m. fény-, hő-, delej- és villámtant magában foglaló. 270 p., 2 t.

Wiedermann Károly: A villanyosság történetének vázlata. Lőcse, 1865. Werthmüller K. és fia. 26 p. (Klny. a lőcsei kir. kath. főgymnásium értesítvényéből)

Akin Károly: Faraday Mihály. Pest, 1868. Akadémia. 16 p. (Értekezések a Természettudományi Osztály köréből)

François Arago: Carnot életrajza. Ford.: Császár Károly. Bp., 1879. Franklin. VIII, 119 p. (Ifjúsági iratok tára)

François Arago: Monge életrajza. Ford. Császári Károly. Bp., 1880. Franklin. 152 p. (Ifjúsági iratok tára)

François Arago: Volta és Ampère életrajza. Ford. Kont Gyula. Bp., 1881. Franklin. 155 p. Ifjúsági iratok tára)

Az Edison izzó-fény. Bp., 1882. Athenaeum. 17 p.

Czógler Lajos: A fizika története életrajzokban. 1–2. köt. Bp., 1882. KMTT. XVI, 590 p.; IX, 592 p. (Természettudományi Kiadó Vállalat 20–21.)

August Heller: Geschichte der Physik von Aristoteles bis auf die neueste Ziet. Bd. I–II. Stuttgart, 1882–84. Enke. 753 p.

Heller Ágost: A XIX. század physikai kutatásának mozgató eszméiről. Bp., 1888. Akadémia. 33, [3] p. (Értekezések a természettudományok köréből. Vol. XVIII. No. 3.)

Heller Ágost: A physika története a XIX. században. 1–2. köt. Bp., 1891–1902. KMTT. XI, 574 p.; VIII, 488 p.

Ellend József: A sárospataki főiskola 200-os physikai muzeuma. Bp., 1899. Franklin-Társulat. 10 p.

 

1901 és 1945 között megjelent művek

W. Sartorius v. Waltershausen: Gauss emlékezete. Ford.: Göldner Sándor. Sajtó alá rend.: Kintses József. Breznóbánya, 1903. Kreisler. 119 p., 1 t.

Nagy József: A görög atomista fizikusok filozófiájának alapvonalai. Bp., 1907. Franklin. 43 p.

Fröhlich Izidor: Emlékbeszéd Sir William Thomson, lord Kelvin k. tag fölött. Bp., 1909. Akadémia. 44 p., 1 t. (A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. Vol. 14. No. 2.)

Lukcsics József: A Galilei-kérdés. Bp., 1910. Szent-István-Társulat. 103 p.

Mikola Sándor: A physikai alapfogalmak kialakulása. Bp., 1911. Hornyánszky. VII, [1], 455, [1] p.

Torday Lajos: A Röntgen sugarak felfedezésének története és hatása a természettudományok fejlődésére. Elektron elmélet. A Röntgen sugarak tudományos és gyakorlati alkalmazásai. Szentes, 1911. Untermüller ny. 37 p.

Balla Ignác: Edison. Előszó: Fodor István. Bp., 1912. Karriérek Kiadó. XVI, 221 p., 8 t. (Karriérek – Híres feltalálók 9.) – 2. kiad.: Bp., 1913.

Wilhelm Bölsche: A természettudomány fejlődésének története. Ford.: Schöpflin Aladár. 1–2. köt. Bp., 1912. Franklin. 143, 109 p. (Kutúra és tudomány) – 2. kiad.: Bp., 1920.

Sztrókay Kálmán – Balla Ignác: Híres feltalálók. Bev.: Cholnoky Jenő. Bp., 1912. Singer – Wolfner. 217 p. (Karriérek)

Baumgartner Alajos: A fizika története. Bp., 1913. Stampfel. 156 p. (Stampfel-féle tudományos zsebkönyvtár 226–227.)

Arhenius Svante: A világegyetem élete és megismerésének története a legrégibb időtől napjainkig. Ford.: Polgár Gyula. Bp., 1914. Franklin. 236, [4] p. (Kutúra és tudomány)

J. B. Bury: A gondolatszabadság története. Ford.: Balog Gábor. Bp., 1915. Franklin. 232, [2] p. (Kultúra és tudomány)

Híres feltalálók. Edison, Thimonnier... Az akarat és a tudás hősei. Szerk.: Apor Dezső, Nagy Béla. Bp., 1915. Athenaeum. 288 p.

Leibniz halálának kétszázadik évfordulója alkalmából. Alexander Bernát, Dénes Lajos stb. dolgozatai. Bp., 1917. Franklin. 315 p. (A Magyar Filozófiai Társaság könyvtára 1.)

Vekerdi Béla: Az induktív kutatási módszer fejlődésének története. Hódmezővásárhely, 1917. Széll ny. 103 p.

Kiss Ödön: Előadások a természetfilozófia köréből. Bp., 1918. Lampel. 51 p.

Silbermann Jenő: Történelmi felfogás és relativizmus. Nagyvárad, 1920. Nagyváradi Napló kny. 55 p.

Fenyvesi Andor: Einstein relativitási elméletének lényegéről és jelentőségéről. Debrecen, 1921. Hegedüs és Sándor ny. 16 p.

Hoitsy Pál: Régi magyar alakok. A letűnt nemzedék férfiai. Bp., 1923. Légrády. 133 p.

A gondolat úttörői. Első sorozat. Szerk.: Lambrecht Kálmán. Bp., 1924. Dante. 259, [1] p., 6 t.; Második sorozat. Bp., 1924. Dante. 188 p., 6 t. (Műveltség)

Olasz Péter S. J.: Világproblémák és a modern természettudomány. Bp., 1924. Magyar Kultúra. 92 p. (Katolikus kultúrkönyvtár 6.)

Vekerdi Béla: Határproblémák a fizika és a filozófia köréből. Debrecen, 1924. Magyar Nemzeti Könyv- és Lapkiadó. 32 p.

Erich Marx: Rádium és röntgen. Ford.: Hoffmann Ernő. Bp., [1925 körül]. Kultúra. 123 p., 1 t.  (A kultúra iskolája)

E. Didring: A világpók. Az arany és a rádium regénye. Ford.: Mikes Lajos. Bp., 1926. Athenaeum. 323 p. (Korunk mesterei)

Somogyi József: A fenomenológia történeti és kritikai vizsgálata. Bp., 1926. Budavári Tudományos Társaság. 147, [1], 15, [1] p.

Gazsó István: A mérés és a mértékegységek története, tanítása. Bp., 1927. Tankönyvkiadó. 90 p.

Kiváló matematikusok és fizikusok. Összeáll.: Nagy József. Bp., 1927. Szerző kiad. 254, 1 p. (Középiskolai matematikai és fizikai lapok könyvtára 1–2.)

Pillitz Dezső: A világítás története. Bp., 1929. A „Víz és világítás” kiad. 54, [2] p.

P. Zeeman: Hendrik Antoon Lorentz élete és munkássága. Ford.: Schmid Rezső. Bp., 1931. Franklin. [2], 119–130 p. (Klny. a Mathematikai és Physikai Lapokból)

Mikola Sándor: A fizika gondolatvilága. Bp., 1933. Szerző kiad. 411 p.

Feltalálók – felfedezők. Bp., 1935. Franklin. 366 p. (Universum)

Jelitai József: Bernouilli Dániel és János egykorú Teleki-útinaplók és levelek tükrében. Bp., 1936. Franklin. [1], 142–160 p. (Klny. a Matematikai és Fizikai Lapokból)

Harsányi Zsolt: És mégis mozog a föld. Galilei életének regénye. 1–3. köt. Bp., [1937]. Singer és Wolfner. 300, 323, 314 p.

Jelitai József: Clairaut, La Condamine, d'Alembert és kortársaik egykorú Teleki-útinaplók tükrében. Bp., 1937. Franklin. [1], 174–199, [1] p. (Klny. a Matematikai és Fizikai Lapokból)

Köhler Gusztáv: Archimedestől Einsteinig. A modern fizika alapjai. Bp., 1937. Kronos Könyvek. 47 p. (Kronos könyvek)

Rudolf Brunngraber: Rádium. Egy felfedezés regénye. Ford.: Bibó Istvánné. 1–2. köt. Bp., 1938. Franklin. 215, 191 p.

Eve Curie: Madame Curie. Ford.: Just Béla. 1. kiad. Bp., 1938. Révai. 370 p., 1 t. – Több kiadásban is megjelent. Első átdolgozott kiadása: 1955.

Jelitai József: Bernoulli Dániel és Clairaut levelei Teleki József grófhoz. Bp., 1938. Franklin. [1], 502–507, [1] p. (Klny. a Matematikai és Természettudományi Értesítőből)

Jelitai József: Gauss és Encke-levelek az országos levéltárban. Adalék csillagászatunk történetéhez. Bp., 1938. Franklin. 135–143, [1] p. (Klny. a Matematikai és Természettudományi Értesítőből)

Juhász Géza: A magyar szellem vándorútja. Debrecen, 1938. Debreceni Ady-Társaság. 160 p. – 2. kiad.: Debrecen, 1942.

B. L. Jacot – D. M. B. Collier: Marconi az éter varázslója. Ford.: Konkoly Kálmán. A magyar rádió fejlődésének történetével kiegészítette: Zakariás János. Bp., 1939. Singer & Wolfner. 276 p., 1 t.

Vermes Miklós: Az elméleti fizika legújabb fejlődése. Bp., 1940. Stachora Ny. 200 p.

F. L. Neher: Röntgen regényes élete. Ford.: Fodor József. Bp., 1942 [!1941]. Renaissance. 288 p.

Ortvay Rudolf: Galilei és az újkori tudományos gondolkozás kibontakozása. Galileo Galilei halálának 300-ik évfordulója alkalmából. Bp., 1942. Franklin ny. 32 p., 1 t.

Tarján Ferenc: Feltalálók műhelytitkai. Korszerű találmányok és felfedezések. Bp., 1942. Athenaeum. 344 p. (Az emberi alkotás regényei)

Faragó Péter: Két fordulópont a fizika történetében. (Galileo Galilei halálának 300. évfordulójára). Bp., 1943. Institute Italiano di Cultura. 13, 3 p.

Fülöp Zsigmond: A bölcsek köve. A vegytan története. Bp., 1943. Béta. 366 p. (Az emberi alkotás regényei 5.) – Fizikatörténeti vonatkozásokkal.

Koczkás Gyula: Örök törvények. A fizika regénye. Bp., 1943. Béta. 236 p. (Az emberi alkotás regényei 3.) – 2. kiad.: Bp., 1947.

Longauer Ferenc: A fénygerjesztés fejlődéstörténete. Bp., 1943. Világítástechnikai Állomás. 48 p.

Müller Vilmos: Ember, beléd látok. Röntgen és a röntgensugár regénye. Bp., 1943. Helikon. 359 p., 20 t.

Ortvay Rudolf: Newton és korunk tudománya. Születésének 300-ik évfordulója alkalmából. Bp., 1943. Franklin ny. 30 p., 1 t.

 

 1946 és 1980 között megjelent művek

Lawrence Bragg: Az elektromosság diadalútja. Ford.: Bencze László. Bp., 1946. Dante. 192 p., 31 t.

M. Zemplén Jolán: A háromezeréves fizika. Bp., 1946. Franklin. 287 p. 8 t. (A Búvár Könyvei 23.) – 2. átd. kiad.: Bp., 1950.

Komjáthy Aladár: A tudás fája. Természetmagyarázat az ókortól napjainkig. Bp., 1947. Egy. ny. 259 p.

Komjáthy Aladár: Három fizikus. Newton, Rutherford, de Broglie. Bp., 1947. Egyetemi ny. 35 p.

Koczkás Gyula: Orvosok és fizikusok. Bp., 1948. Athenaeum. 113 p., 6 t.

Sz. I. Vavilov: Isaac Newton. Ford.: Fedor János. Bp., 1948. Szikra. 259 p. (Tudomány és haladás)

B. G. Kuznyecov: Lomonoszov élete. Ford.: Lovas György. Bp., 1950. Szikra. 125 p.

P. Sz. Kudrjavcev: A fizika története. Az antik fizikától Mengyelejevig. Ford.: Lovas György. Bp., 1951. Akadémiai. 574 p.

Ács István: A rádió története. Bp., 1952. Népszava. 70 p. (Tudomány és termelés kiskönyvtára)

Balázs Barna: A távíró és távbeszélő története. Bp., 1952. Népszava. 51 p. (Tudomány és termelés kiskönyvtára)

A villamos energia felfedezésének és hasznosításának története. Bukarest, 1953. Technikai Kiadó. 56 p. (A Tudomány és Kultúra Terjesztő Társaság sorozata)

I. S. Gheorghiu: A villamosgép története. Bukarest, 1953. Technikai Kiadó. 48 p. (A Tudomány és Kultúra Terjesztő Társaság sorozata)

A tudománytörténet kérdései. Cikkgyűjtemény. Szerk.: Nádor György. A bibliográfiai útmutatót összeáll.: Szentmihályi János. Bp., 1954. Akadémiai. 207 p.

Eve Curie: Madame Curie. Ford.: Just Béla. Átdolg.: Rába György. Bp., 1955. Művelt Nép. 338 p., 5 t. – Just Béla 1938-as fordítása számos kiadásban megjelent, az új átdolgozott kiadás 1955-ös, amely ezt követően szintén több kiadásban is megjelent.

Nádor György: A természettörvény fogalmának kialakulása. Bp., 1957. Akadémiai. 592 p.

Bertolt Brecht: Galilei élete. [Színjáték]. Ford. és az utószót írta: Ungvári Tamás. Bp., 1958. Európa. 123 p. (Világirodalmi kiskönyvtár) – Több kiadásban is megjelent.

Fülöp Zsigmond: A kísérletezés úttörői. Az előszót írta és a szerkesztésben közrem.: Zemplén Jolán. Bp., 1958. Gondolat. 196 p., [8] t. (Élet és Tudomány kiskönyvtár 6.)

Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók. Bp., 1958. Zrínyi. 389 p.

Fejezetek a magyar mérésügy történetéből. Szerk.: Makkai László. Bp., 1959. Országos Mérésügyi Hivatal – KJK. 257 p., 1 t.

Fényes Imre – Nagy Miklós: Mikrofizika. Bp., 1959. Gondolat. 348 p.

Leopold Infeld: Einstein műve és hatása korunkra. Ford.: Magay Tamás, Baternay Béla. Bp., 1959. Gondolat. 242 p., 1 t.

Novobátzky Károly: A fizikai megismerés úttörői. Tíz tanulmány a természettudomány történetének kiemelkedő alakjairól. Bev.: Gyulai Zoltán. Bp., 1959. Akadémiai. 150 p.

David Bohm: Okság és véletlenség a modern fizikában. Bev.: Louis de Broglie. Ford.: Szalai Sándor. Bp., 1960. Gondolat. 249 p.

Előadások a fizika filozófiai kérdéseiről. Bp., 1960. Főv. Ny. 98 p.

Fehér Imre – Horváth Árpád: A fizika és a haladás. 1–4. köt. Bp., 1960–1967. Tankönyvkiadó. 255 p., 1 t.; 293 p.; 333 p.; 434 p.

Max von Laue: A fizika története. Ford.: Svékus Olivér. Bp., 1960. Gondolat. 180 p. (Stúdium könyvek. 17.)

Vajda Pál: Fizikatörténet életrajzokban. Az általános iskolai fizika tankönyvekben előforduló tudósok, fizikusok, feltalálók stb. életrajzai. Bp., 1960. Központi Pedagógus Továbbképző Intézet. 67 p.

Weiszmann Endre: A rejtélyes pszi. Látogatás a modern fizikában. Bukarest, 1960. Tudományos Kiadó. 278 p.

Werner Braunbek: Az atommag regénye. Ford.: Svékus Olivér. Utószó: Hrehuss Gyula. Bp., 1960. Gondolat. 322 p., 8 t. – Új kiad.: Bp., 1964.

Elek Tibor: Albert Einstein ismeretelméleti koncepciójáról és a relativitáselmélet filozófiai tartalmáról. Bp., 1961. KFKI. 140 p.

Ludovico Geymonat: Galileo Galilei. Ford.: Fogarasi Miklós. Jegyz. ell.: Balkay Bálint, Fogarasi Miklós. Bp., 1961. Gondolat. 277 p., 8 t.

Szabadváry Ferenc: Az elemek nyomában. Bp., 1961. Gondolat. 278 p., 9 t.

Friedrich Dürrenmatt: A fizikusok. Komédia. Ford.: Springer Márta. Bp., 1962. Színháztudományi Intézet. 78 p. (Világszínház) – Több kiadásban is.

Erdey-GrúzTibor: A tűztől az atomenergiáig. Bp., 1962. Gondolat. 160 p. (Gondolattár)

Jurij I. Korjakin: Az atom története. Ford.: Faragó László. Bp., 1962. Gondolat. 223 p., 4 t.

Simonffy Géza: Az atomvilág szereplői. Ill.: Bérczi Otto. Bp., 1962. Móra. 153 p. (Búvár könyvek)

Száva István: A hiúz a napba néz. Galilei életregénye. Ill.: Szecskó Tamás. Bp., 1962. Móra. 356 p. – Több kiadásban is megjelent.

John D. Bernal: Tudomány és történelem. Ford.: Szalai Sándor, Salgó László, Félix Pál. Bp., 1963. Gondolat. XXVII, 846 p., 2 t.

Jánossy Lajos – Elek Tibor: A relativitáselmélet filozófiai problémái. Bp., 1963. Akadémiai. 351 p.

M. Zemplén Jolán – Szabadváry Ferenc – Kontra György: A kísérletezés úttörői a XIX. században. Bp., 1963. Gondolat. 225 p. (Élet és Tudomány kiskönyvtár)

Márkus István – Jászai Ilona: „Nyugalmat nem ismerek”. Mihail Vasziljevics Lomonoszov élete. Bp., 1963. Móra. 217 p., 6 t. (Nagy emberek élete)

Simonffy Géza: A felébresztett atommag. Bp., 1963. Móra. 170 p. (Búvár könyvek)

Ştefan Bălan: És mégis mozog... Galileo Galilei életéről és munkásságáról. Bukarest, 1964. Tud. Kiadó. 70 p.

Werner Braunbek: Út a határtalanba. Fizikai ismereteink kialakulásáról. Ford.: Svékus Olivér. Bp., 1964. Gondolat. 317 p., 16 t.

Ion Ghimean: Joliot-Curie élete. Ford. és átd.: Réz Pál. Bp., 1964. Móra. 233 p., 8 t. (Nagy emberek élete)

Marian Victor: Newton, a tudomány építője. Bukarest, 1964. Tud. Kiadó. 68 p. (Nagy felfedezések)

Andai Pál: A technika fejlődése az őskortól az atomkor küszöbéig. Bp., 1965. Akadémiai. 597 p.

George Gamow: A fizika története. A szerző rajzaival. Ford.: Kiss István. A fordítást átnézte: Pócs Lajos. A verseket ford.: Bárány György. Bp., 1965. Gondolat. 345 p. 4 t.

Bertrand Goldschmidt: Atomkaland. Ford.: Hoffer János. Bp., 1965. Gondolat. 232 p.

HankissElemér – Makkai László: Anglia az újkor küszöbén. Bp., 1965. Gondolat. 462 p. + 56 p. melléklet. (Európa nagy korszakai. Angol reneszánsz és polgári forradalom)

Teller Ede: Hiroshima hagyatéka. Közrem.: Allen Brown. Bp., 1965. Kossuth. 217 p.

Természettudomány a francia felvilágosodásban. Összeáll., bev., összekötő szövegek és jegyz.: Benedek István. Ford.: Haász Kata. Bp., 1965. Gondolat. 213 p., 8 t. (Európai antológia. A francia felvilágosodás)

A tudomány forradalma Angliában. Összeáll., bev., magy. és jegyz.: Makkai László. Ford.: Kenéz Győző, Lengyel József, Makkai László. Bp., 1966. Gondolat. 227 p., 4 t. (Európai antológia. Angol reneszánsz és polgári forradalom)

Biró Gábor – Müller Antal – Bóna Ervin: A matematika-, fizika- és kémiatanítás világnézeti kérdései. 1–2. Bp., 1966–1967. Országos Pedagógiai Intézet. 188, 167 p. – Több kiadásban is.

Fényes Imre: Fizika és világnézet. Bevezetés a fizika gondolatvilágába. Bp., 1966. Kossuth. 220 p.

Laura Fermi: Atom a családban. Enrico Fermi élete. Ford.: Tornai József. Utószó: Maróti Lajos. Bp., 1966. Gondolat. 394 p., 11 t.

Leslie R. Groves: Az atombomba születése. A Manhattan-program története. Bev. V. V. Larionov. Ford.: Hantos Éva. Bp., 1966. Kossuth. 297 p.

P. L. Kapica: A tudomány oltárán... 1–4. köt. [Lomonoszov, Franklin, Rutherford, Langevin]. Ford.: Lukács Katalin. Bp., 1966. Akadémiai.

Az atomkor enciklopédiája: Ford.: Nagy Imre. 1–2. köt. Bp., 1967. Gondolat. 213 p., 31 t.; 176 p., 16 t.

Mario Bunge: Az okság. Az oksági elv helye a modern tudományban. Ford.: Józsa Péter. Bp., 1967. Gondolat. 433 p.

James Kendall: Davy élete. Ford.: Bánhidi László. A verseket ford.: Bárány György. Bp., 1967. Gondolat. 154 p., 4 t. – Fizikatörténeti vonatkozásokkal.

Müller Antal: Kvantummechanika és fizikai világkép. Bp., 1967. Akadémiai. 137 p. (Filozófiai tanulmányok 4.)

Füstöss László – Huszár Miklós: Maxwell. Bp., 1968. Gondolat. 281 p., 1 t.

Friedrich Herneck: Az atomkorszak úttörői. Ford.: Avarosy Éva. Bp., 1969. Gondolat. 366 p., 8 t.

Karl Marx: A démokritoszi és epikuroszi természetfilozófia különbsége. Doktori disszertáció. Bp., 1969. Kossuth. VII, 161 p., 2 t.

Vekerdi László: Kalandozás a tudományok történetében. Művelődéstörténeti tanulmányok. Bp., 1969. Magvető. 500 p. (Elvek és utak)

Két emberpár, négy tudós, három Nobel-díj. Pierre Curie, Marie Sklodowska, Irène Curie, Frédéric Joliot-Curie. Vál., ford., bev., utószó: Dezső Ervin. Bukarest, 1970. Kriterion. 168 p. (Téka)

Ónodi Sándor (Veress Zoltán): Tudománytörténeti kaleidoszkóp. Ill.: Unipán Helga. Kolozsvár, 1970. Dacia. 165, [3] p.

Pap János: Alkotó emberek. (Történetek nagy tudósokról.) Bp., 1970. Gondolat. 244 p.

Pierre Chaunu: A klasszikus Európa. Ford.: Benda Kálmán, Terényi István. Bp., 1971. Gondolat. 414 p., 52 t., 4 térk.

Maróti Lajos: A múló jövő nyomában. [Tanulmányok]. Bp., 1971. Magvető. 465 p. (Elvek és utak)

Paolo Rossi: A filozófusok és a gépek. Ford.: Kepes Judit. Bp., 1971. Kossuth. 294 p.

Vekerdi László: Befejezetlen jelen. Tudománytörténeti tanulmányok. Bp., 1971. Magvető. 544 p. (Elvek és utak)

Ónodi Sándor (Veress Zoltán): Új tudománytörténeti kaleidoszkóp. Ill.: Unipán Helga. Kolozsvár, 1972. Dacia. 147 p.

Benedek István: A tudás útja. Bp., 1972. [1973]. Gondolat. 312 p., 72 t. – Több, bővített kiadásban is megjelent.

Elek Tibor: Marxizmus és relativitáselmélet. Megjegyzések Albert Einstein tudományos önéletrajzához. Bp., 1973. Akadémia. 303 p.

Szemelvények Neumann János életéből. [Riportok]. [Philip Miklós, Szentiványi Tibor]. Bp., 1973. Neumann János Számítógéptudományi Társaság. 35 p., 1 t.

Müller Antal: A kvantummechanika filozófiai kérdései. Bp., 1974. Gondolat. 270 p. (Studium könyvek)

Müller Antal: Fizikai megismerés és dialektikus materialista természetfelfogás. Engels és Lenin természetkoncepciójának történetéhez. Bp., 1974. Kossuth. 219 p.

Sokszemközt – tudósokkal. Szerk.: Kardos István. Bp., 1974. Minerva. 469 p. – Külföldön élt magyar tudósokkal is.

Andrei Otetea: A reneszánsz és a reformáció. Ford.: Réz Pál és Klumák István. Bp., 1975. Gondolat. 440 p., 68 t.

George Gamow: Tompkins úr kalandjai a fizikával. Ford.: Tarján Rezsőné. Bp., 1976. Gondolat. 220 p.

Károlyházy Frigyes: Igaz varázslat. Bp., 1976. Gondolat. 175 p. (Gondolat zsebkönyvek)

André Langevin: Tudós és forradalmár. Paul Langevin, a nagy francia fizikus életútja. Ford.: Albert Sándor. Bp., 1976. Kossuth. 230 p., 4 t.

Percy Stulz: A szörnyeteg. Az atommagkutatás történetéből. Ford.: Moller Pál. Bp., 1976. Zrínyi – Kossuth. 373 p.

John Desmond Bernal: A fizika fejlődése Einsteinig. Ford.: Mátrai Mária. A függeléket és a jegyz. összeáll.: Gazda István. Bp., 1977. Kossuth – Gondolat. 352 p.

Fehér Márta – Hársing László: A tudományos problémától az elméletig. Bp., 1977. Kossuth. 263, [5] p.

Németh László: Drámák. Bp., 1977. Magvető – Szépirodalmi. 714 p. – Itt jelent meg először a Galilei c. drámája.

Vekerdi László: Így élt Newton. Bp., 1977. Móra. 267 p. (Így élt)

Marx W. Wartofsky: A tudományos gondolkodás fogalmi alapjai. Bevezetés a tudományfilozófiába. Ford.: Vámosi Pál, Békés András. Bp., 1977. Gondolat. 484, [3] p.

Az áramlástan és hőtan úttörői. Életrajzi gyűjtemény. Szerk.: Korényi Zoltán, Tolnai Béla. Bp., 1978. BME. 167 p.

Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig. Bp., 1978. Akadémiai. 388 p. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai IV., Levéltártan és történeti forrástudományok 3.)

Walter R. Fuchs: Mielőtt a Föld „mozgásba jött”. A természetismeret történetéből. Ford.: Egyed László. Előszó: Müller Antal. Bp., 1978. Minerva. 271 p.

Lánczos Kornél: Einstein évtizede, 1905–1915. Ford.: Terts István. Előszó: Müller Antal. Jegyz.: Kondor Imre. Bp., 1978. Magvető. 233 p. (Gyorsuló idő)

Müller Antal: A mai fizika és a marxista világkép. Bp., 1978. Tankönyvkiadó. 177 p.

Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete. Bp., 1978. Gondolat. 487 p., XXXII t. – Több bővített kiadásban, német és angol fordításban is + CD-ROM. Bp., 2011. BME-OMIKK.

Maurice Goldsmith: Frédéric Joliot-Curie. Ford.: Félix Pál. Bp., 1979. Gondolat. 299 p., [12] t.

Müller Antal: Kölcsönhatás és meghatározottság. Kísérlet egy korszerű természetfilozófiai determinációelmélet kidolgozására. Bp., 1979. Akadémiai. 205 p.

Neumann János élete és munkássága. A különböző tudományterületeken elért eredményeinek összefoglaló áttekintése. Szerk.: Szentiványi Tibor. Bp., 1979. NJSZT. 175 p.

A tudományfejlődés-elmélet problémái. Szöveggyűjtemény. Szerk.: Hársing László. Vál., bibl.: Vörös László. Bp., 1980. Művelődési Minisztérium. 179 p. (A Filozófia Időszerű Kérdései 43.)

A tudományos megismerés történeti és módszertani problémái. Ford.: Sós Vilmos. Bp., 1980. Gondolat. 469 p.

 

1981 és 2000 között megjelent művek

Filozófia és szaktudományok. Tanulmányok. Szerk.: Horváth József. Bp., 1981. Kossuth. 427, [2] p.

Valentyin Azernyikov: Törvényszerű véletlenek másfél évszázad fizikájában. Ford.: Weisz Györgyi. Uzsgorod – Bp., 1982. Kárpáti – Móra. 296 p.

Gács Andrásné – Soltész Gáspár: A szemüveg története. Bp., 1982. Gondolat. 122 p. (Gondolat zsebkönyvek)

Fehér Márta: A tudományfejlődés kérdőjelei. A tudományos elméletek inkommenzurábilitásának problémája. Bp., 1983. Akadémiai. 191 p.

Heinrich László: Newton klasszikus fizikája. Kolozsvár-Napoca, 1983. Dacia. 161 p. (Antenna)

Horváth Árpád: Edison. Bp., 1983. Gondolat. 178 p., 12 t.

Borisz Grigorjevics Kuznyecov.: Filozófiatörténet fizikusoknak és matematikusoknak. Ford.: Bárd András és Szegedi Péter. Bp., 1983. Gondolat. 472 p.

Roland Mortier: Az európai felvilágosodás fényei és árnyai. Válogatott tanulmányok. Vál. és szerk.: Bene Ede. Ford.: Fázsy Anikó, Kormányos József, Berczeli A. Károly, Lothár László. Bp., 1983. Gondolat. 407 p.

Joseph Needham: Kína öröksége. Tudomány és civilizáció Kínában. Ford., előszó: Kászoni Zoltán István. Bukarest, 1984. Kriterion. 189 p. (Századunk)

Otto Neugebauer: Egzakt tudományok az ókorban. Ford.: Guman István. Jegyz. és magyar bibl.: Gazda István. Kiegészítő bibliogr.: Vargyas Péter. Bp., 1984. Gondolat. 262 p. + 16 p. fekete-fehér melléklet.

Szabó Árpád – Kádár Zoltán: Antik természettudomány. Bp., 1984. Gondolat. 425 p., [16] t.

A Nobel-díjasok kislexikona. Szerk.: Vészits Ferencné. 2., jav., bőv. kiad. Bp., 1985. Gondolat. 879 p. – A fizikusok életrajzait Fehér György és Abonyi Iván írta.

Endrei Walter: Műszaki mendemondák. Bp., 1985. Műszaki Könyvkiadó. 140 p.

Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok. 1–2. köt. Bp., 1985. Móra. 448 p. – Több kiadásban is megjelent.

J. M. Jaglom: Galilei relativitási elve és egy nemeuklideszi geometria: Ford.: Gerner József. Bp., 1985. Gondolat. 458 p.

Mit hagytak ránk a századok? Szerk.: Erdei Grünwald Mihály. Bp., 1985. Népszava. 217 p., [32] t.

Mit tettem mint fizikus? Nobel-díjasok önéletírásaiból. Vál., bev. és jegyz.: Bodó Barna. Ford.: Falvay Mihály. Bp. – Bukarest, 1985. Európa – Kriterion. 263, [5] p. (Téka)

A gondolkodás évszázadai. A televízió természettudomány- és technikatörténeti sorozata. Szerk.: Lovas György. Bp., 1986. RTV-Minerva. 283 p. (Gólyavári esték)

Eftichios Bitsakis: Fizika és materializmus. Ford.: Sípos János. 2. kiad. Bp., 1986. Kossuth. 407 p.

Doru Cosma: Bruno és Galilei: Két inkvizíciós per. Ford.: Biró Gáspár. Bukarest, 1986. Kriterion. 155 p. (Századunk)

Abonyi Iván: E=mc2. Bp., 1986 [!1987]. TIT. 67 p.

Bogdán István: Régi magyar mértékek. Bp., 1987. Gondolat. 127 p. (Gondolat zsebkönyvek)

In memoriam Lajos Jánossy – 75, Erwin Schrödinger – 100. Bp., 1987. MTA Központi Fizikai Kutató Intézete. XX, 148 p.

Neumann János és a „magyar titok” a dokumentumok tükrében. Vál., összeáll., bev.: Nagy Ferenc. Bp., 1987. OMIKK. 240 p.

Szilágyi Gábor: Daguerre. A fényképezés felfedezésének története. Bp., 1987. Gondolat. 222 p., [64] t.

Endrei Walter – Makkai László – Nagy Dénes – Szűcs Ervin: Technikatörténet. Bp., 1988. ELTE. 266 p. (Ember és technika)

Gaál Botond: A természettudományok oktatása és művelése a Debreceni Kollégiumban. Debrecen, 1988. Debreceni Református Kollégium. 98 p. – 2. átd., bőv. kiad.: Debrecen, 2012.

Gazda István – Sain Márton: Fizikatörténeti ABC. 3. átd., bőv. kiad. Bp., 1989. Tankönyvkiadó. 317 p.

Stanley A. Blumberg – Gwinn Owens – Egri György: A Trefort utcától a hidrogénbombáig. Edward Teller élete és kora. Bp., 1989. Magyar Világ. 190 p.

Magyar mértéktörténeti bibliográfia, 1499–1987. Szerk.: N. Kiss István. Bp., 1988 [!1989] MTA Mértéktörténeti Albizottsága. 81 p.

Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874. Bp., 1990. Akadémiai. 633 p., [8] t. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai IV., Levéltártan és történeti forrástudományok 6.)

Dániel József: Békésy György. Bp., 1990. Akadémiai. 289 p., [1] t. (A múlt magyar tudósai)

Székely László: Einstein kozmoszától a felfúvódó világegyetemig. A standard kozmológiai paradigma története és filozófiai-ismeretelméleti háttere. Bp., 1990. ELTE. IV, 259 p. (A Filozófiai figyelő kiskönyvtára)

Teller Ede: Légiposta. Riporter: Zeley László. Bp., 1990. Háttér. 135 p.

Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig. Bp., 1991. Akadémiai. 763 p., [8] t. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai IV., Levéltártan és történeti forrástudományok 7.)

Jean-Pierre Maury: Galilei, a csillagok hírnöke. Ford.: Hamburger Klára. Bp., 1991. Park. 166 p. (Kréta könyvek)

Staar Gyula: Megszállottak. Öt magyar fizikus. Előszó: Vekerdi László. Bp., 1991. Typotex. 192 p.

Teller Ede: A biztonság bizonytalansága. Az atomkor – fél évszázad múltán. Riporter: Zeley László. Bp., 1991. Relaxa. 286 p.

Tímár László: Galileo Galilei. Bp., 1991. Galilei Társaság. 124, [2] p., [16] t.

Fejezetek a magyar fizika elmúlt 100 esztendejéből (1891–1991). Szerk.: Kovács László. Bp., 1992. ELFT. 294, XXI p. – Külföldön élt magyar fizikusokról is.

Both Mária – Csorba F. László: Tudománytörténet I. avagy Kísérlet az európai természettudományokat magába foglaló vagy azokat közvetlenül érintő gondolati rendszerek áttekintésére a mitikus formáktól a mechanikus gondolkodásmódig. Bp., 1993. Gondolat. 267 p. + Tudománytörténet I. Szöveggyűjtemény. Vál. és szerk.: Both Mária, Csorba F. László. Bp., 1994. Gondolat. 121 p.

Endrei Walter – Jeszenszky Sándor: Technikatörténet 1760–1960. Az ipari forradalom határainkon túl és Magyarországon. Bp., 1993. ELTE. 309 p.

Hajnal István: Technika, művelődés. Bp., 1993. História – MTA Történettudományi Intézete. 472 p.

Igazságkeresők. Galileo Galilei (1564–1642) és René Descartes (1596–1650) művei. Szentendre, 1993. Interpopulart. 77 p. (Populart füzetek 33.) – Új kiadása: 1995.

Steve Parker: Galilei és a világegyetem. Ford.: Ambrus Gergely. Bp., 1993. Magvető. 31 p. (Tudományos felfedezések)

Steve Parker: Isaac Newton és a gravitáció. Ford.: Ladányi Katalin. Bp., 1993. Magvető. 31 p. (Tudományos felfedezések)

Anna Sproule: Thomas A. Edison. Az izzólámpa. Ford.: Magyarics Tamás. Bp., 1993. Talentum. 63 p. („Tudósok, akik megváltoztatták a világot”)

Teller Ede: A fizika nagyszerű, mert egyszerű. Ford.: Csurgayné Ildikó. Bp., 1993. Akadémiai. X, 281 p.

John D. Barrow: A fizika világképe. Ford.: Fejes Erzsébet, Menczel László. Bp., 1994. Akadémiai – Tinta. 474 p.

Kármán Tódor – Lee Edson: Örvények és repülők. Kármán Tódor élete és munkássága. Bp., 1994. Akadémiai. 339 p., [16] t.

Fiona Macdonald: Albert Einstein. A különc fizikus, akinek relativitáselmélete forradalmasította a világegyetemről kialakított képünket. Ford.: Magyarics Tamás. Bp., 1994. Talentum. 64 p. („Tudósok, akik megváltoztatták a világot”)

Steve Parker: Thomas Edison és a villany. Ford.: Németh Margit. Bp., 1994. Magvető. 32 p. (Tudományos felfedezések)

Vekerdi László: Tudás és tudomány. Bp., 1994. Typotex. 582 p.

Francic S. Wagner: Bay Zoltán. Atomfizikus, az űrkutatás úttörője. Előszó: Szent-Györgyi Albert. Bp., 1994. Akadémiai. 100 p.

Michael White: Galileo Galilei. Ford.: Magyarics Tamás. Bp., 1994. Talentum. 64 p. („Tudósok, akik megváltoztatták a világot”)

Ábel András: Los Alamostól Nagaszakiig. Az atombomba története. Bp., 1995. Püski. 236 p.

Ulrich Im Hof: A felvilágosodás Európája. Ford.: Zalán Péter. Bp., 1995. Atlantisz. 266 p. (Európa születése)

Leon Lederman – Dick Teresi: Az isteni a-tom. Mi a kérdés, ha a válasz a világegyetem? Ford.: Vassy Zoltán. Bp., 1995. Typotex. 459 p. – Több kiadásban is megjelent.

Magyar származású Nobel-díjas tudósok. Szerk.: Nagy Ferenc. Ford.: Csurgay Ildikó, Tótfalusi István. 3. kiad. Bp., 1995. MTESZ. 79 p.

Ilya Prigogine – Isabelle Stengers: Az új szövetség. A tudomány metamorfózisa. Ford.: Dévényi Levente. Bp., 1995. Akadémiai. XXV, 337 p.

Ribár Béla: A százéves röntgensugárzás. Újvidék, 1995. Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság. 66 p. (A Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság kiskönyvtára Természettudomány és tudománytörténet)

William J. Broad: Teller háborúja. Az USA csillagháborús tévútjának szigorúan titkos története. Ford.: Fencsik Flóra. Bp., 1996. Osiris. 341 p., [6] t. (Osiris könyvtár. Modern újságírás)

Arthur Koestler: Alvajárók. Ford.: Makovecz Benjamin. Bp., 1996. Európa. 811 p. – 2. kiad.: Bp., 2007.

Ribár Béla: Híres magyar tudósok. Újvidék, 1996. Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság. 125 p. (A Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság kiskönyvtára Természettudomány és tudománytörténet)

Szabó Árpád [Nyíregyháza]: Magyar természettudósok. Nyíregyháza, 1996. Bessenyei. 171 p. – Több kiadásban is megjelent.

Abonyi Iván: A kozmikus dinamótól a reaktorok hűtéséig. Einstein és Szilárd hűtőgép-ötletének sokoldalú alkalmazásai. Szombathely, 1997. Savaria Univ. Press. 37 p., [4] t. (Dissertationes Savarienses 7.)

Előadások a természetfilozófia történetéből. [Egyetemi jegyzet]. Bp., 1997. ELTE TTK. 306 p.

Kovács Győző: Neumann János. Bp., 1997. Műszaki Könyvkiadó. 43 p. (Magyar feltalálók, találmányok)

William Lanouette: Szilárd Leó. Zseni árnyékban. Ford.: Hraskó Péter. Bp., 1997. Magyar Világ. 439 p.

Alan Lightman: Einstein álmai. Regényfantázia. Ford.: Pavlov Anna. Bp., 1997. Tercium. 187 p.

Marx György: Szilárd Leó. Bp., 1997. Akadémiai. 164 p., [16] t., [1] t. (A múlt magyar tudósai)

Nagy Ferenc (főszerk.): Magyar tudóslexikon. Bp., 1997. Better – MTESZ – OMIKK. 1024 p.

Vekerdi László: Így élt Galilei. Bp., 1997. Typotex. 408 p.

Fritjof Capra: A fizika taója. A modern fizika és a keleti miszticizmus közötti párhuzam feltárása. Ford.: Pavlov Anna, Dankó Zoltán. Bp., 1998. Tericum. 380 p.

Ernst Peter Fischer: Arisztotelész, Einstein és a többiek. Kis tudománytörténet portrékban elmesélve. Ford.: Rónaszegi Éva, Csokonai Attila. Bp., 1998. Saxum. 388 p.

M. Zemplén Jolán: A felvidéki fizika története 1850-ig. Sajtó alá rend.: Gazda István. Piliscsaba, 1998. MATI. 390 p. (Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára 8.)

Teller Ede 90 éves. Szerk.: Berényi Dénes, Marx György, Pál Lénárd, Turiné Frank Zsuzsa. Bp., 1998. ELFT. 46 p.

Természetfilozófia. Bp., 1998. Világosság Alapítvány – Mondat Kft. 88 p.

Tudományfilozófia. Szerk.: Laki János. Bp., 1998. Osiris. 218 p.

Francis S. Wagner: Wigner Jenő Pál: az atomkor egyik megalapítója. Egy karrier fénypontjai, teljes bibliográfiával. A kutatásban segített: Christina Maria T. Wagner-Jones. Epilógus: Teller Ede. Ford.: Pereszlényi Gábor. Szombathely, 1998. BDTF. 78 p. (Studia physica Savariensia 4.)

A Nobel-díjas Békésy György. Szerk.: Nagy Ferenc. Bp., 1999. Better. 80 p.

Békésy György emlékezete. Szerk.: Nagy Ferenc, Kiss Csongor. Bp., 1999. Better. 80 p.

Stephen Hawking: Einstein álma és egyéb írások. Ford.: Ungvárainé Nagy Zsuzsanna, Ungvárai János. Bp., 1999. Vince. 179 p. – Több kiadásban is megjelent.

Kovács László: Békésy György, az orvosi Nobel-díjas kísérleti fizikus. Szombathely, 1999. Savaria Univ. Press. 89 p., [4] t. (Dissertationes Savarienses)

Magyarok a világ tudományos-műszaki haladásáért. [Elektronikus dok.] Főszerk.: Füstöss László. Bp., 1999. ELTE – OMIKK. 1 CD-ROM

A tudományos gondolkodás története. Előadások a természettudományok és a matematika történetéből az ókortól a XIX. századig. Szerk.: Ropolyi László, Szegedi Péter. Bp., 2000. Eötvös Kiadó. 477 p.

Abonyi Iván: Szilárd Leó, 1898–1964. Szombathely, 2000. BDF. 68 p. (Studia physica Savariensia)

Both Mária – Csorba F. László: Időbeli mintázatok. Bp., 2000. Nemzeti Tankönyvkiadó. 74 p. (Ökológiai példatár 3.)

Gábor Dénes, 1900–1979.[Elektronikus dok.] Szerk.: Füstöss László, Horváth Péter. Bp., 2000. OMIKK. 1 CD-ROM. (A magyar tudomány és technika nagyjai)

Edith és François-Bernard Huyghe: Világképek. Az Univerzum ezeregy meséje Galilei előtt. Ford.: Vaszócsik Crista. Ill.: Étienne Garnaud. Bp., 2000. Európa. 294 p., [16] t.

Idézetek Einsteintől. Összegyűjt. és szerk.: Alice Calaprice. Előszó: Freeman Dyson. Ford.: Faust Zsuzsa. Pécs, 2000. Alexandra. XXXIV, 260 p.

Kortársunk, Descartes. Szerk.: Boros Gábor, Schmal Dániel. Bp., 2000. Áron. 421 p.

Michael Macrone: Heuréka! Arkhimédész törvénye és további nyolcvan meghökkentő gondolat a világ magyarázatára. Ford.: Juhász Emese. Bp., 2000. Magyar Könyvklub. 328 p.

Marx György: A marslakók érkezése. Magyar tudósok, akik Nyugaton alakították a 20. század történelmét. Bp., 2000. Akadémiai. 427 p., [24] t. – Több kiadásban is megjelent.

Tudomány és technika dióhéjban. A biológia, kémia, fizika, matematika, orvostudomány, régészet, technika rövid története. Bp., 2000. Multipress. 76 p. (Puska)

Zalai Ernő: Neumann János: klasszikus vagy neoklasszikus? Bp., 2000. MTA. 41 p. (Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián)

 

2001 óta megjelent művek

Füstöss László – Gaál István – Szilágyiné Csécs Mária: Millner Tivadar, 1899–1988. [Elektronikus dok.] Bp., 2001. OMIKK. 1 CD-ROM (A magyar tudomány és technika nagyjai)

John Gribbin: Schrödinger macskája. [Kvantumfizika és valóság]. Ford.: Both Előd. Bp., 2001. Akkord. 268 p. (Talentum tudományos könyvtár) – Felújított kiad.: Bp., 2012. – Lásd még: John Gribbin: Schrödinger kiscicái és a valóság keresése. [A kvantummechanika rejtélyeinek nyomában, a Schrödinger macskája című könyv folytatása]. Ford.: Both Előd. Bp., 2004. Akkord. 349 p. (Talentum tudományos könyvtár) + Brigitte Röthlein: Schrödinger macskája. Bevezetés a kvantumfizikába. Ill.: Nadine Schnyder. Ford.: Szolcsányi Ferenc. Bp. – Pécs, 2007. Dialóg Campus. 124 p. (Tudományok kiskönyvtára 7.)

Gyulai Árpád: Fizikai mennyiségek és utalás történetük eredetére. Bp., 2001. XII. kerületi Pedagógiai Szolgáltató Központ. 31 p. (Fizikatörténeti füzetek 1.)

Hermeneutika és a természettudományok. Szerk.: Schwendtner Tibor, Ropolyi László, Kiss Olga. Bp., 2001. Áron. 466 p.

Kovács László: Wigner Jenő és tanárai. Szombathely, 2001. Savaria Univ. Press. 63 p., [4] t. (Habilitationes Savarienses)

Nobel-díjas géniuszaink. Szerk.: Nagy Ferenc. Bp., 2001. Better. 128 p.

Paul Strathern: Newton. Ford.: Piróth Attila. Bp., 2001. Elektra Kiadóház. 88 p. (Heuréka)

Több nemzet vallja magáénak. [Tudósok, találmányok és felfedezések a közép-európai régióban]. Szerk.: Endrei Walter, Jeszenszky Sándor. Bp., 2001. Balassi. 214 p.

Peter Coles: Einstein és a napfogyatkozás. Ford.: Kodaj Dániel. Pécs, 2002. Alexandra. 58 p. (Posztmodern találkozások)

Czeizel Endre: Tudósok, gének, dilemmák. A magyar származású Nobel-díjasok családfaelemzése. Közrem.: Bárdossy Péter, Bodnár Mária. A családfákat rajz.: Takátsné Papfalvy Edit. Bp., 2002. Galenus. 362 p.

Dobos Krisztina – Gazda István – Kovács László: A fasori csoda. Rátz László – Mikola Sándor – Wigner Jenő – Neumann János. Bp., 2002. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum. 111 p (Mesterek és tanítványok)

E. Szabó László: A nyitott jövő problémája. Véletlen, kauzalitás és determinizmus a fizikában. Bp., 2002. Typotex. 256 p.

Gobbi István: A mechanika fejlődéstörténetéből. (Galilei... Kepler... Newton... Einstein..., XVII–XX. század). Közrem.: Gyulai Árpád Márton, Váradi Gergely. Ógörög, latin szószedettel ell.: Bardócz László. Bp., 2002. XII. kerületi Pedagógiai Szolgáltató Központ. 126 p. (Fizikatörténeti füzetek 2.)

Hétpecsétes könyv az élet. Filozófusok, tudósok, írók, költők, teológusok, szent könyvek írásai az életről. Összeáll. és bev.: Mácz István. Bp., 2002. Szent István Társ. 309 p.

Jáki Szaniszló: Jézus, iszlám, tudomány. Ford.: Fejérvári Boldizsár. Bp., 2002. ValóVilág Alapítvány. VII, 86 p.

Leonardo da Vinci: Válogatott írások. Ízelítő a polihisztor életművéből. Vál.: Csorba F. László. Ford.: Krivácsi Anikó. Bp., 2002. Typotex. 231 p.

Marx György: Wigner Jenő. Bp., 2002. Akadémiai. 203 p., [24] t., [1] t. (A múlt magyar tudósai)

Neumann János emlékezete. Összeáll.: Gurka Dezsőné, Pintér István. Kecskemét, 2002. Kecskeméti Főiskola Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai Kara. 58 p.

Szabó Árpád [Nyíregyháza] – Szabó Tímea – Szemrád Emil: A fizika és a kémia története. Nyíregyháza, 2002. Bessenyei. 233 p.

Id. Szily Kálmán emlékezete. Tudományos munkásságának kronológiája. Összeállította: Gazda István. Bp., 2002. Akadémiai Kiadó. 207 p. (Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára 33.) + A. Szála Erzsébet: Id. Szily Kálmán, a tudománytörténész. Bp., 2008. Szily Kálmán Alapítvány – MATI. 239 p. (Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára 71.)

Teller Ede: Huszadik századi utazás tudományban és politikában. Ford.: Mészáros György. Bp., 2002. Huszadik Század Intézet – Kairosz. 595 p.

Tudomány és történet. Szerk.: Forrai Gábor, Margitay Tihamér. Ford.: Kutrovátz Gábor, Tanács János, Zemplén Gábor. Bp., 2002. Typotex. 413 p.

100 éve született Neumann János. Mérföldkövek a számítástechnika történetében. Írta és a képeket vál.: Kovács Győző. Bev.: Vámos Éva. Bp., 2003. OMM. 95 p. (Technikatörténeti monográfiák)

Bay Zoltán emléklemez, 1900–1992. [Elektronikus dok.] Főszerk.: Horváth Péter. Bp., 2003. BME OMIKK. 1 CD-ROM. (A magyar tudomány és technika nagyjai)

Boros Gábor: A mozgástörvényektől Isten értelmi szeretetéig. A morális univerzum kitágulása a mechanikai filozófiában. Bp., 2003. Áron. 296 p.

Both Mária – Csorba F. László: Források. (Természet-tudomány-történet I.) Bp., 2003. Nemzeti Tankönyvkiadó. 485 p.

Ész és szenvedély. Filozófiai tanulmányok a XVII–XVIII. századról. Szerk.: Boros Gábor. Szöveget gond.: Csordás Dávid. Bp., 2003. Áron. 415 p.

Gaál Botond: Az ész igazsága és a világ valósága. Az egzakt tudományok történelmi fejlődése keresztyén nézőpontból. Debrecen, 2003. Hatvani István Teológiai Kutatóközpont Debreceni Református Hittudományi Egyetem. 214 p.

Sz. G. Gingyikin: Történetek fizikusokról és matematikusokról. Ford.: Baran Sándor et al. Bp., 2003. Typotex. 448 p. – 2. jav. kiad.: Bp., 2004., 3. kiad.: Bp., 2012.

Mike Goldsmith: Albert Einstein és a felfújható világegyetem. Ill.: Philip Reeve. Ford.: Békési József. Bp., 2003. Egmont. 192 p. (Rémhíresek)

Ki volt igazából Neumann János? Alkotószerk.: Kovács Győző. Bp., 2003. Nemzeti Tankönyvkiadó. 232 p.

Kovács László: Neumann János és magyar tanárai. Előszó: Arthur O. Stinner. Wigner Jenő tanulmányával. Szombathely, 2003. BDF. 122 p. (Studia physica Savariensia 10.)

Ziauddin Sardar: Thomas Kuhn és a tudomány-háborúk. Ford.: Balatoni Boglárka. Pécs, 2003. Alexandra. 79 p. (Posztmodern találkozások)

Szabó Árpád [Nyíregyháza] – Szabó Tímea: A fizika története. Bp., 2003. Akadémiai. 231 p. – Több kiadásban is.

Teleki Sámuel levelezése világhírű tudósokkal. Bev., összeáll., ford.: Weszely Tibor. Marosvásárhely, 2003. Appendix. 185 p.

Tudomány megértő módban. Hermeneutika és tudományfilozófia. Szerk.: Margitay Tihamér, Schwendtner Tibor. Bp., 2003. L'Harmattan. 349 p. (A filozófia útjai 3.)

Vincze Attila Tamás: Teller Ede – a tudós és világa. A vele készült utolsó interjúk alapján. Előszó: Czeizel Endre. Gyöngyös, 2003. Pallas Antikvárium. 111 p.

Amir D. Aczel: Isten egyenlete. [Einstein, a relativitás és a táguló világegyetem]. Ford.: Erdeős Zsuzsanna. Bp., 2004. Akkord. 227 p. (Talentum tudományos könyvtár)

T. E. Allibone: Gábor Dénes. Ford.: Gősiné Greguss Anna. Bp., 2004. Novofer Alapítvány. [2], 123 p.

William Aspray: Neumann János és a modern számítástechnika kezdetei. Ford.: Béky Bognár Attila. Bp., 2004. Vince. 409 p., [16] t.

Einstein csodálatos éve. Öt cikk, amely megváltoztatta a fizika arculatát. Szerk. és bev.: John Stachel. Közrem.: Trevor Limpscombe, Alice Calaprice, Sam Elworthy. Előszó: Roger Penrose. Ford.: Piróth Attila. Bp., 2004. Akkord. XI, [3], 176 p.

Einstein és a magyarok. Szakírók, bölcselők, publicisták a relativitáselmélet bűvöletében, 1905–1945. Összeáll.: Gazda István. Bp., 2004. Akadémiai. 733 p. (Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára 38.)

Füstöss László – Szilágyiné Csécs Mária – Lévay Péter: Wigner Jenő élete és munkássága, 1902–1995. [Elektronikus dok.] Főszerk.: Horváth Péter. Bp., 2004. BME OMIKK. CD-ROM. (A magyar tudomány és technika nagyjai)

John Gribbin: A tudomány története 1543-tól napjainkig. Ford.: Both Előd. Bp., 2004. Akkord. 593 p.

Hargittai István: Teller Ede tragédiája. Szombathely, 2004. BDF. 57 p. (Studia physica Savariensia)

Hargittai István: Út Stockholmba. Tudósok és Nobel-díjak. Ford.: Kakuk Ágnes. Bp., 2004. Galenus. 360 p., [24] t.

Jáki Szaniszló: A fizika látóhatára. Bp., 2004. Kairosz. 576 p.

Szabó Benjamin: Atomkorkép. Mielőtt meghasadt az atommag – Paks. Bp., 2004. Új Palatinus Könyvesház. 778 p.

Szabó Gábor: Tudósok életútja és a fizika fejlődése. Sátoraljaújhely, 2004. Diákvilág 2000. 206 p., XVI t.

Tassi Tamás: Einstein fellegvára. Bp., 2004. Nagy Kft. 181 p.

Természet Világa Neumann-emlékszám. Összeáll.: Kovács Győző, Staar Gyula. Bp., 2004. M. Hiv. Közlönyk. 80 p.

Természetfilozófia és metafizika a hellénisztikus korban és a kései antikvitásban. Szerk.: Somos Róbert. Pécs, 2004. Laterna Magica Egyesület. 219 p.

Tudás az időben. Szerk.: Fehér Márta, Láng Benedek, Zemplén Gábor. Bp., 2004. BME GTK – MTA-BME Tudfilozófia, Tudtört. Kutcsop. 168 p. (Tudománytörténet és tudományfilozófiai évkönyv)

A természettudomány rövid története. Összeáll.: John Gribbin. Előszó: Richard Dawkins. Ford.: Both Előd. Bp., 2005. Gabo. 224 p.

Az 1945-ös szovjet atomkémkedés dokumentumok tükrében. Bev. és sajtó alá rend.: Cora Zoltán. Szeged, 2005. JATEPress. 27 p. (Documenta historica)

John D. Barrow: A semmi könyve. [A nulla kialakulásától a kvantumvákuumig]. Ford.: Erdeős Zsuzsanna. Bp., 2005. Akkord. 355 p. (Talentum tudományos könyvtár) – 2. kiad.: Bp., 2011.

Bödők Zsigmond: Nobel-díjas magyarok. 5. jav., bőv. kiad. Bp. – Dunaszerdahely, 2005. Helikon – Nap Kiadó. 188 p.

Dobó Andor: Albert Einstein, a fizika nagy forradalmára. Bp., 2005. Szenci Molnár Társaság. 51 p.

Kovács László: Gábor Dénes, a mérnök-fizikus. Szombathely, 2005. Savaria Univ. Press. 87 p. (Dissertationes Savarienses)

Tóth Béla: Atomkihívás. Az ember XX. századi nagy kalandja. Bp., 2005. Magyar Ház. 381 p., [4] t. (Magyar Ház könyvek)

Bánkuti Zsuzsa – Both Mária – Csorba F. László: A kísérletező ember. (Természet-tudomány-történet II.) Bp., 2006. Kairosz. 532 p.

James Burke: Kapcsolatok. Ford.: Nagy Erika, Varga Ferenc, Kökéndy Zoltán. Pécs, 2006. Alexandra. 312 p.

Dobó Andor: Vákuum és éter. Mítosz és valóság. Bp., 2006. Szenci Molnár Társaság. 59 p.

Edison in Hungary. Szerk. és a fényképekről szóló tanulmányt írta: Nagy Zoltán. Kieg. tanulmányt írta: Gazda István. Bp., 2006. OSZK. [4] fol., 21 t., [26] p.

Értelem és történelem. Szerk.: Fehér Márta, Zemplén Gábor és Binzberger Viktor. Bp., 2006. L'Harmattan. 245 p. (Tudománytörténet és tudományfilozófia)

Gadó János: Wigner Jenő, 1902–1995. Elhangzott: 2002. november 8. Bp., 2006. MTA. 6 p. (Emlékbeszédek az MTA elhunyt tagjai felett)

Gurka Dezső: A schellingi természetfilozófia és a korabeli természettudományok kölcsönhatásai. Bp., 2006. Gondolat. 163 p.

Hargittai István: Az öt világformáló marslakó. Bp., 2006. Vince. 397 p., [32] t. – Kármán Tódor, Szilárd Leó, Wigner Jenő, Neumann János, Teller Ede munkásságáról.

Kocsis Iván: A színes fényképezés története. A bíborcsigától az autochromig. Vác, 2006. Dunakanyar Fotóklub. 63 p. (Váci fotográfiai könyvek)

Laki János: A tudomány természete. Thomas Kuhn és a tudományfilozófia történeti fordulata. Bp., 2006. Gondolat. 272 p.

Nagy gondolkodók, tudósok vallomásai a hitről. Összeáll.: Szenes József. Debrecen, 2006. Szent István Plébánia. 71, [6] p.

Simon Singh: A Nagy Bumm. Minden idők legfontosabb tudományos felfedezésének története. Ford.: Szécsényi-Nagy Gábor. Bp., 2006. Park. 623 p. – 2. kiad.: Bp., 2007.

Staar Gyula: Fizikusok az aranykorból. Beszélgetések. Bp., 2006. Vince. 424 p.

Philip Steele: Galileo Galilei. Ford.: Zöldi Gergő. Bp., 2006. Geographia. 64 p. (Életrajzok dióhéjban)

Szigeti György, 1905–1978. [Elektronikus dok.] Főszerk.: Gyulai József. Bp., 2006. BME OMIKK. 1 CD-ROM. (A magyar tudomány és technika nagyjai)

Tudomány és történelem. Szerk.: Eryl Davies et al. Ford.: Bagoly Ilona, Szilágyi Zita, Zsolnai Lajos. Debrecen, 2006. Graph-Art. 640 p. (Fedezd fel a világot!)

Johannes Wickert: A relatív kerekasztal lovagja Albert Einstein. Ford.: Dankó Zoltán. Bp., 2006. Háttér. 270 p. (Háttér kismonográfiák)

Gradvohl Edina – Jászberényi József: Európai művelődéstörténet. Bp., 2007. L'Harmattan – Zsigmond Király Főiskola. 319 p. (Bölcsészettudomány)

II. A reáliák és a bölcselet klasszikusainak fizikatörténeti értékű írásai

Az önálló művek és a Magyar Fizikai Folyóirat (MFF)

„Klasszikus sorozat”-ában közreadott fordítások bibliográfiája

A tudósok betűrendjében

A

Max Horkheimer – Theodor W. Adorno: A felvilágosodás dialektikája. Filozófiai töredékek. Ford.: Glavina Zsuzsa, Bayer József, Geréby György, Vörös T. Károly, Mesterházi Miklós. Bp., 2011. Atlantisz. 312 p. (Kísértések)

Manfred von Ardenne: Egy boldog élet a technika és tudomány szolgálatában. Önéletrajz. Ford.: Beck Erzsébet. Bp., 1976. Európa. 577 p.

Arisztotelész: A létrejövés és a pusztulás. Ford., jegyz., elemzés: Bognár László. Miskolc, 2006. ME BTK Filozófiatörténeti Tanszék. 131 p.

Arisztotelész: Az égbolt. Ford.: Lautner Péter. Bp., 2009. Akadémiai. 242 p. (Filozófiai írók tára)

Arisztotelész: A természet. Physica. Ford., a jegyzeteket és a kísérő elemzést írta: Bognár László. Bp., 2010. L'Harmattan. 315 p.

B

F. Bacon: A Novum Organum első része. Ford. és magyarázatokkal ell.: Balogh Ármin. Bp., 1885. Franklin. 156, [2] p. (Filozófiai írók tára)

J. Bardeen – L. N. Cooper – J. R. Schrieffer: A szupravezetés elmélete. = MFF 10 (1962) No. 6. pp. 527–584.

Valentine Bargmann: A forgáscsoport ábrázolásairól. = MFF 19 (1971) No. 4. pp. 365–396.

Valentine Bargmann – Wigner Jenő: Relativisztikus hullámegyenletek csoportelméleti tárgyalása. = MFF 21 (1973) No. 6. pp. 605–615.

Valentine Bargmann: A Lorentz-csoport irreducibilis unitér ábrázolásai. = MFF 21 (1973) No. 2. pp. 103–175.

Valentine Bargmann: A folytonos csoportok unitér sugár-ábrázolásairól. = MFF 22 (1974) No. 5. pp. 447–493.

BayZoltán: Válogatott tanulmányok. Vál., szerk., utószó: Marx György. Ford.: Kálmán A. György. Bp., 1988. Gondolat. 394 p., [1] t.

Henri Bergson: Tartam és egyidejűség. Hozzászólás Einstein elméletéhez. A 2. kiad. után ford.: Dienes Valéria. Bp., 1923. Pantheon. 239 p. (A Pantheon Ismerettára)

George Berkeley: Tanulmány az emberi megismerés alapelveiről és más írások. Vál.: Altrichter Ferenc. Bev., jegyz.: Faragó-Szabó István. Ford.: Faragó-Szabó István, Fehér Márta, Vámosi Pál. Bp., 2006. L'Harmattan. 390 p. (Argumentum)

H. A. Bethe: Energiafelszabadulás a csillagokban. = MFF 5 (1957) No. 5. pp. 467–488.

Dmitrij Ivanovič Blohincev: A kvantummechanika elvi kérdései. + Kvantummechanikai méréselmélet. Ford.: Barta Gábor, Abonyi Iván. Bp., 1987. Gondolat. 298 p.

N. N. Bogoljubov: Új módszer a szupravezetés elméletében. = MFF 11 (1963) No. 1. pp. 73–81.

Niels Bohr: Természetfilozófia és az emberi kultúrák. Ford.: Erdey-Grúz Tibor. Bp., 1939. Egyetemi ny. 7, [1] p.

Niels Bohr: Anyagon áthaladó, gyors, töltött részecskék sebességcsökkenése. = MFF 2 (1954) No. 1–2. pp. 127–152.

Niels Bohr – John Archibald Wheeler: A maghasadás. I–II. = MFF 5 (1957) No. 6. pp. 575–596.; 6 (1958) No. 1. pp. 81–100.

Niels Bohr: Atomfizika és emberi megismerés. Ford.: Nagy Tibor. Utószó: V. A. Fock: A kvantummechanika értelmezéséről. Ford.: Györgyi Géza. Bp., 1964. Gondolat. 176 p. + 2 p. melléklet.

Niels Bohr: A kvantumposztulátum és az atomisztika újabb fejlődése. = MFF 15 (1967) No. 2. pp. 193–211.

BoltzmannLajos [Ludwig]: Az elméleti physika módszereinek fejlődése napjainkban. Ford.: Bozóky Endre. Bp., 1901. (Klny. a Mathematikai és Physikai Lapokból)

Max Born: A hidrogénspektrumról. = MFF 2 (1954) No. 3. pp. 233–247.

Max Born: Neutronok befogódása és az atommag szerkezete. = MFF 5 (1957) No. 3. pp. 271–280.

Max Born – Kármán Tódor: Rezgések térrácsokban. = MFF 10 (1962) No. 1. pp. 47–69.

Max Born – W. Heisenberg – P. Jordan: A kvantummechanikáról I–II. = MFF 13 (1965) No. 6. pp. 529–557.; 14 (1966) No. 1. pp. 35–85.

Max Born: Az ütközési folyamatok kvantummechanikája. = MFF 14 (1966) No. 5. pp. 463–484.

Max Born: Válogatott tanulmányok. Vál., szerk. és utószó: Fodor Judit. Ford.: Nagy Imre és Fáy Gyula. Bp., 1973. Gondolat. 420 p. + 2 p. fekete-fehér melléklet.

H. L. Bradt – S. Peters: Nehéz atommagok a primer kozmikus sugárzásban. = MFF 8 (1960) No. 1. pp. 47–82.

Louis de Broglie: Az anyagi pont dinamikája és a geometriai optika közötti párhuzamról. = MFF 3 (1955) No. 1. pp. 103–110.

Louis de Broglie: Válogatott tanulmányok. Utószó: Maróti Lajos. Ford.: Nagy Imre. Bp., 1968. Gondolat. 440 p. + 2 p. fekete-fehér melléklet.

R. Brown – U. Camerini – P. H. Fowler – H. Muirhead – C. F. Powell – D. N. Ritson: Kozmikus sugarakkal besugárzott elektron-érzékeny lemezekkel végzett megfigyelések. = MFF 7 (1959) No. 5. pp. 437–450.

Giordano Bruno párbeszédei az okról, elvről és egyről és a Végtelenről, a világegyetemről és a világokról. Ford., bev., magy. jegyz.: Szemere Samu. Bp., 1914. Franklin. LIX, [1], 267, [1] p. (Filozófiai írók tára)

Giordano Bruno – Galilei – Campanella. C. I. Gulian és I. Banu bevezető tanulmányaival. Ford.: Jánosházy György, Kiss Géza. Bp., 1953. Művelt Nép. 120 p. – Megjelent Bukarestben is a Tudományos Könyvkiadó gondozásában 1952-ben.

C C. Butler – G. D. Rochester: Új bomlékony elemi részecskék létezésének kimutatása. = MFF 7 (1959) No. 5. pp. 431–436.

C

U. Camerini – P. H. Fowler – H. Muirhead – C. F. Powell – D. N. Ritson – R. Brown: Kozmikus sugarakkal besugárzott elektron-érzékeny lemezekkel végzett megfigyelések. = MFF 7 (1959) No. 5. pp. 437–450.

J. F. Carlson – J. R. Oppenheimer: Sokszorozódó záporok. = MFF 7 (1959) No. 2. pp. 167–188.

James Chadwick: A neutron. = MFF 4 (1956) No. 4. pp. 399–414.

James Chadwick: Radioaktivitás. Ford.: Keömley Gábor. Bp., 1966. Gondolat. 172 p. + 10 p. melléklet. (Stúdium Könyvek)

J. D. Cockcroft – E. T. S. Walton: Kísérletek nagysebességű pozitív ionokkal. Elemek szétbontása nagysebességű protonok segítségével. = MFF 5 (1957) No. 1. pp. 79–90.

Emil Cohn: Mozgó rendszerek elektrodinamikájáról I–II. = MFF 3 (1955) No. 5. pp. 571–578, 579–590.

L. N. Cooper – J. R. Schrieffer – J. Bardeen: A szupravezetés elmélete. = MFF 10 (1962) No. 6. pp. 527–584.

[Marie] Curie Sklodowska: Radioaktiv anyagokra vonatkozó vizsgálódások. Ford.: Zemplén Győző. Bp., 1906. Franklin-Társulat. 127 p.

I. Curie – F. Joliot: A radioaktivitás egy új fajtája. = MFF 4 (1956) No. 6. pp. 559–601.

D

M. Danysz – J. Pniewski: Egy nehéz magtöredék késleltetett bomlása. = MFF 7 (1959) No. 6. pp. 537–539.

René Descartes: Válogatott filozófiai művek. Ford.: Szemere Samu. Bev.: Rozsnyai Ervin. Sajtó alá rend. és jegyz. ell.: Nádor György. Bp., 1961. Akadémiai. 382 p. (Filozófiai írók tára)

René Descartes: Értekezés a módszerről. Teljes, gondozott szöveg. Szemere Samu fordítását átd., szerk. és a jegyz. összeáll.: Boros Gábor. Bp., 1992 [!1993] Ikon. 95 p. (Matúra Bölcselet)

Igazságkeresők. Galileo Galilei (1564–1642) és René Descartes (1596–1650) művei. Ford.: Zemplén Jolán. Szentendre, 1995. Interpopulart. 77, [2] p. (Populart füzetek)

Kortársunk, Descartes. Szerk.: Boros Gábor, Schmal Dániel. Bp., 2000. Áron. 421 p.

P. A. M. Dirac: A kvantummechanika alapegyenletei. = MFF 14 (1966) No. 2. pp. 171–181.

P. A. M. Dirac: A „csomók kiküszöbölése” a kvantummechanikában. = MFF 17 (1969) No. 6. pp. 541–564.

P. A. M. Dirac: A diszperzió kvantumelmélete. = MFF 28 (1980) No. 4. pp. 415–430.

P. A. M. Dirac: Sugárzás kibocsátásának és elnyelésének kvantumelmélete. = MFF 28 (1980) No. 3. pp. 305–323.

N. Dobronravov – A. Joffé: Megfigyelések röntgenimpulzusok terjedésére vonatkozólag. = MFF 8 (1960) No. 3. pp. 255–258.

E

P. Ehrenfest – A. Einstein: Kvantumelmélet megjegyzések Stern és Gerlach kísérletéhez. = MFF 9 (1961) No. 5. pp. 405–408.

Einstein:A különleges és az általános relativitás elmélete. A nagyközönség számára. Ford.: Vámos Ferenc. Bp., 1921. 94 p. (A Pantheon ismerettára) – 1921-ben 2. változatlan kiadásban is megjelent. – A mű modern kiadása: Albert Einstein: A speciális és általános relativitás elmélete. Ford.: Vámos Ferenc. Bev. és jegyz.: Novobátzky Károly. Utószó: Maróti Lajos. 1. kiad. Bp., 1963. Gondolat. 206 p., 1 t. – Ezt követően még jó néhány kiadásban megjelent.

Albert Einstein: Hogyan látom a világot: Ford.: Szécsi Ferenc. A tudományos rész (V. fejezet) fordítását átnézte: Somogyi Mihály. 1. kiad. Bp., 1935. Faust. 217, [1] p. – Új előszóval: Albert Einstein: Hogyan látom a világot? Ford.: Szécsi Ferenc. Bev.: Szentágothai János. Utószó: Lengyel Béla. – 7. kiad. Bp., 2002. Gladiátor. 197, [1] p.

Albert Einstein – Leopold Infeld: Hogyan lett a fizika nagyhatalom? Ford.: Kiss Kázmér. 1. kiad. Bp., 1946. Lux. 302 p., 3 t. – 2. kiad.: Bp., 1971.

Albert Einstein: A fény kibocsátására és átalakulására vonatkozó heurisztikus szempontról. = MFF 2 (1954) No. 5. pp. 475–487.

Albert Einstein: A mozgó testek elektrodinamikájáról. = MFF 3 (1955) No. 4. pp. 441–465.

Albert Einstein.: Függ-e egy test tehetetlensége az energiatartalmától? = MFF 4 (1956) No. 2. pp. 209–211.

A. Einstein – P. Ehrenfest: Kvantumelmélet megjegyzések Stern és Gerlach kísérletéhez. = MFF 9 (1961) No. 5. pp. 405–408.

A. Einstein – W. J. de Haas: Az Ampere-féle molekuláris áramok kísérleti bizonyítéka. = MFF 9 (1961) No. 6. pp. 481–494.

Albert Einstein válogatott írásai. Vál.: Tőrös Róbert. Ford.: Nagy Imre. Bp., 1971. Gondolat. 313 p., [1] t. – Újabb válogatás: Albert Einstein válogatott írásai. Vál. és az előszót írta: Székely László. Bp., 2005. Typotex. 442 p. (Principia philosophiae naturalis 4.) – 3. kiad.: Bp., 2010.

Albert Einstein – Sigmund Freud: Háború, de miért? Iszak Aszimov esszéjével. Ford.: Bodnár György, Tóth Gergely. Bp., 1998. Glória. 66 p. (Hírességek levelei)

F

Népszerű természettudományi előadások. Faraday, Helmholtz, Pettenkofer munkáiból. Ford.: Déri Miksa, Hoitsy Pál etc. Bp., 1892. Természettudományi Társulat. XXXI, [1] 307 p.

Faraday:Mire tanít a gyertya lángja? Felolvasás az ifjúság számára. Ford.: Bálint Aladár. Ill.: Mühlbeck Károly. Bp., 1920. Athenaeum. 100 p.

Faraday: Miről beszél a gyertya lángja? Előszó és jegyz.: Zemplén Jolán. Bp., 1950. Athenaeum. 107 p. (Népszerű tudomány)

Enrico Fermi: Kísérlet a béta-sugarak elméletének felállítására. = MFF 4 (1956) No. 6. pp. 581–597.

Enrico Fermi: A kozmikus sugárzás eredetéről. = MFF 8 (1960) No. 2. pp. 149–160.

Paul Feyerabend: Három dialógus a tudásról. Ford.: Tarnóczi Gabriella. Bp., 1999. Osiris. 234 p. (Horror metaphysicae)

Paul Feyerabend: A módszer ellen. Ford.: Mesterházi Miklós, Miklós Tamás, Tarnóczy Gabriella. Utószó, és a bibliográfiát összeáll.: Miklós Tamás. Bp., 2002. Atlantisz. 649 p. (Kísértések)

R. P. Feynman: A nemrelativisztikus kvantummechanika felépítése a téridőben. = MFF 14 (1966) No. 6. pp. 595–624.

Richard Feynman: A fizikai törvények jellege. Előszó: Paul Davies. Ford.: Gajzágó Éva. Bp., 2005. Akkord. 219 p. (Talentum tudományos könyvtár)

Michel Foucault: A tudás archeológiája. Ford. és a jegyz. összeáll.: Perczel István. Bp., 2001. Atlantisz. 311 p. (Kísértések)

P. H. Fowler – H. Muirhead – C. F. Powell – D. N. Ritson – R. Brown – U. Camerini: Kozmikus sugarakkal besugárzott elektron-érzékeny lemezekkel végzett megfigyelések. = MFF 7 (1959) No. 5. pp. 437–450.

FranklinBenjámin számadása életéről. Ford., utószó és jegyz.: Bartos Tibor. 1. kiad. Bp., 1961. Európa. 225 p. (Világirodalmi kiskönyvtár) – 2. kiad.: Bp., 1989.

H. Fröhlich: A szupravezetés elmélete. Abszolút zérusfok hőmérsékletű alapállapot. = MFF 10 (1962) No. 5. pp. 419–439.

G

GáborDénes: Válogatott tanulmányok. Vál.: Pócza Jenő, Ferenczi György és Fehér György. Ford.: Nagy Imre. Utószó: Szigeti György. Bp., 1976. Gondolat. 416 p., 32 t.

GáborDénes: Holográfia és humanizmus. Szerk.: Garay Tóth János, Nagy Ferenc. 1. kiad. Bp., 1995. GDMIF – OMIKK – Novofer. 40 p. – 2. kiad.: Bp., 1998.

GáborDénes: Tudományos, műszaki és társadalmi innovációk. Bp., 2000. Novofer Alapítvány. 187 p.

GáborDénes: Találjuk fel a jövőt! Előszó: Bendzsel Miklós. Ford.: Búsné Pap Judit. Bp., 2001. Novofer Alapítvány. 249, [2] p.

GáborDénes: Az érett társadalom. Ford.: Búsné Pap Judit. Bp., 2005. Novofer Alapítvány. [20], 288 p.

Galilei:Mozog-e a föld? Ford. és bev.: M. Zemplén Jolán. Bp., [1947]. Budapest Irodalmi Intézet. 190 p. (Új könyvtár)

Giordano Bruno – Galilei – Campanella. C. I. Gulian és I. Banu bevezető tanulmányaival. Ford.: Jánosházy György, Kiss Géza. Bp., 1953. Művelt Nép. 120 p. – Megjelent Bukarestben is a Tudományos Könyvkiadó gondozásában 1952-ben.

Galilei: Párbeszédek a két legnagyobb világrendszerről, a ptolemaiosziról és a kopernikusziról. Ford., vál. az utószót és a jegyzeteket írta: M. Zemplén Jolán. Bp., 1959. Európa. 198 p. (Világirodalmi kiskönyvtár)

Galilei: Párbeszédek a két legnagyobb világrendszerről, a ptolemaiosziról és a kopernikusziról. Ford.: M. Zemplén Jolán. Bev. és jegyz.: Bréda Ferenc. Bukarest, 1983. Kriterion. 257 p. (Téka)

Galileo Galilei: Matematikai érvelések és bizonyítások két új tudományág, a mechanika és a mozgások köréből. A függelékben Néhány merev test súlypontjának vizsgálatával. A jegyzeteket összeáll.: Gazda István, Pesthy Monika. Utószó: Vekerdi László. Ford.: Dávid Gábor. Bp., 1986. Európa. 399 p.

Igazságkeresők. Galileo Galilei (1564–1642) és René Descartes (1596–1650) művei. Ford.: Zemplén Jolán. Szentendre, 1995. Interpopulart. 77, [2] p. (Populart füzetek)

W. Gerlach – Otto Stern: Az ezüstatom mágneses momentumának kísérleti igazolása. = MFF 9 (1961) No. 5. pp. 395–396.

W. Gerlach – Otto Stern: A mágnese térben történő iránykvantálás kísérleti bizonyítéka. = MFF 9 (1961) No. 5. pp. 397–399.

W. Gerlach – Otto Stern: Az ezüstatom mágneses momentuma. = MFF 9 (1961) No. 5. pp. 401–403.

Johann Wolfgang Goethe: Színtan. A teljes „Didaktikai rész”. Ford., előszót és jegyz.: Hegedűs Miklós. Bp., 2010. Genius. 236 p.

H

W. J. de Haas – A. Einstein: Az Ampere-féle molekuláris áramok kísérleti bizonyítéka. = MFF 9 (1961) No. 6. pp. 481–494.

Viktor F. Hess: Az áthatoló sugárzás megfigyelése hét alkalommal, szabad léggömbbel történt felszállásoknál. = MFF 6 (1958) No. 5. pp. 505–517.

Georg Wilhelm Friedrich Hegel: A logika tudománya. Ford.: Szemere Samu. Bp., 1957. Akadémiai. XXVIII, 366 p.; X, 440 p. (Filozófiai írók tára) – 2. kiad. Bp., 1979.

Georg Wilhelm Friedrich Hegel: Előadások a filozófia történetéről., Ford. és utószó: Szemere Samu. Bev.: Fogarasi Béla. Bp., 1958–1960. Akadémiai. 615 p. – 2. kiad.: Bp., 1977.

Georg Wilhelm Friedrich Hegel: A szellem fenomenológiája. Ford.: Szemere Samu. Bp., 1961. Akadémiai. 554 p. (Filozófiai írók tára) – Több kiadásban is.

Georg Wilhelm Friedrich Hegel: A természetfilozófia. Ford., utószó, jegyz.: Szemere Samu. Bp., 1968. Akadémiai. 576 p. (Filozófiai írók tára) – Több kiadásban is.

Martin Heidegger: Bevezetés a metafizikába. Ford.: Vajda Mihály. Bp., 1995. Ikon. 111 p., 1 t. (Matúra Bölcselet)

Werner Heisenberg: Goethe és Newton színelmélete a modern fizika megvilágításában. Ford.: Faragó Péter. Bp., 1941. Franklin ny. 20 p.

Werner Heisenberg: Az atommagok szerkezetéről.= MFF 4 (1956) No. 5. pp. 511–520.

Werner Heisenberg: A mai fizika világképe. Ford.: Morlin Zoltán. Bev.: Fogarasi Béla. Bp., 1958. Gondolat. 134 p. (Studium könyvek 4.) – Fizikatörténeti fejezettel.

Werner Heisenberg: Kinematikai és mechanikai összefüggések új kvantumelméleti értelmezésről. = MFF 13 (1965) No. 5. pp. 447–459.

W. Heisenberg – P. Jordan – Max Born: A kvantummechanikáról I–II. = MFF 13 (1965) No. 6. pp. 529–557.; 14 (1966) No. 1. pp. 35–85.

Werner Heisenberg: Válogatott tanulmányok. Utószó: Nagy Károly. Ford.: Morlin Zoltán, Kiss István és mások. Bp., 1967. Gondolat. 264 p. + 2 p. melléklet.

Werner Heisenberg: A kvantumelméleti kinematika és mechanika szemléletes tartalmáról. = MFF 15 (1967) No. 1. pp. 87–106.

W. Heisenberg – P. Jordan: A kvantummechanika alkalmazása az anomális Zeeman-effektus problémájára. = MFF 18 (1970) No. 1. pp. 77–91.

Werner Heisenberg: A rész és az egész. Beszélgetések az atomfizikáról. Utószó: Marx György. Tudományos tanácsadó: Károlyházi Frigyes. Ford.: Falvay Mihály. Bp., 1975. Gondolat. 328 p. + 2 p. melléklet. – 2. kiad.: Bp., 1978. Gondolat. 352 p.; 3. kiad.: Bp., 1983. Gondolat. 332 p.

W. Heisenberg – W. Pauli: A hullámmezők kvantumdinamikája I–II. = MFF 29 (1981) No. 3. pp. 263–282.; No. 4. pp. 375–406.

W. Heisenberg – W. Pauli: Hullámmezők kvantumelmélete. = MFF 29 (1981) No. 6. pp. 529–549.

Werner Heisenberg: A részben az egész. Válogatott írások. Vál., bev., jegyz.: Vincze Mária. Bukarest, 1982. Kriterion. 293 p., 1 t. (Téka)

H. Helmholtz: Népszerű tudományos előadások. Ford.: Eötvös Loránd, Jendrassik Jenő. Bp., 1874. KMTT. XII, 390 p.

Népszerű természettudományi előadások. Faraday, Helmholtz, Pettenkofer munkáiból. Ford.: Déri Miksa, Hoitsy Pál etc. Bp., 1892. Természettudományi Társulat. XXXI, [1] 307 p.

Holbach: A természet rendszere. A természeti és erkölcsi világ törvényei. Ford.: Bruckner János et al. A ford. átd., szerk., bev. és jegyz. ell.: Mátrai László. Bp., 1954. Akadémiai. LVI, 550 p. (Filozófiai írók tára)

Max Horkheimer – Theodor W. Adorno: A felvilágosodás dialektikája. Filozófiai töredékek. Ford.: Glavina Zsuzsa, Bayer József, Geréby György, Vörös T. Károly, Mesterházi Miklós. Bp., 2011. Atlantisz. 312 p. (Kísértések)

HumboldtSándor [Alexander von]: Koszmosz, a világ egyetemes természeti leirása. Ford.: Miksits Imre. 1–2. Pest, 1857. Ráth Mór. 96 p.

Alexander von Humboldt: Kosmos. Előszó: Wilhelm Bölsche. Ford.: Fülöp Zsigmond. 1–2. köt. Bp., 1925. Athenaeum. 215, 178 p. (Élet és tudomány 5–6.)

Edmund Husserl: Az európai tudományok válsága. Ford.: Berényi Gábor et al. A ford. átd., utószó, életrajz és jegyz.: Mezei Balázs. 1–2. köt. Bp., 1998. Atlantisz. 330, 346 p. (Mesteriskola)

Edmund Husserl: Karteziánus elmélkedések. Bevezetés a fenomenológiába. Ford., utószó és jegyz.: Mezei Balázs. Bp., 2000. Atlantisz. 209 p. (Mesteriskola)

Edmund Husserl: Előadások az időről: Ford.: Sajó Sándor, Ullmann Tamás. Bp., 2002. Atlantisz. 166 p. (Mesteriskola)

I

Leopold Infeld – Albert Einstein: Hogyan lett a fizika nagyhatalom? Ford.: Kiss Kázmér. 1. kiad. Bp., 1946. Lux. 302 p., 3 t. – 2. kiad.: Bp., 1971.

Erdal Inönü – Wigner Jenő: A Galilei-csoport ábrázolásai. = MFF 22 (1974) No. 2. pp. 183–193.

Erdal Inönü – Wigner Jenő: Csoportok és ábrázolásaik kontrakciójáról. = MFF 22 (1974) No. 3. pp. 265–278.

D. Ivanenko: A neutron-hipotézis. = MFF 4 (1956) No. 5. pp. 509–510.

J

JánossyLajos: A kozmikus sugárzás áthatoló záporai. = MFF 7 (1959) No. 4. pp. 339–354.

A. Joffé – N. Dobronravov: Megfigyelések röntgenimpulzusok terjedésére vonatkozólag. = MFF 8 (1960) No. 3. pp. 255–258.

F. Joliot – I. Curie: A radioaktivitás egy új fajtája. = MFF 4 (1956) No. 6. pp. 559–601.

P. Jordan – Max Born – W. Heisenberg: A kvantummechanikáról I–II. = MFF 13 (1965) No. 6. pp. 529–557.; 14 (1966) No. 1. pp. 35–85.

P. Jordan – W. Heisenberg: A kvantummechanika alkalmazása az anomális Zeeman-effektus problémájára. = MFF 18 (1970) No. 1. pp. 77–91.

P. Jordan – W. Pauli: A töltésnélküli terek kvantumelektrodinamikája. = MFF 28 (1980) No. 5–6. pp. 551–570.

Res Jost: A Pauli-elv és a Lorentz-csoport. [Függelék]. = MFF 13 (1965) Klnsz. pp. 39–61.

K

H. Kamerlingh Onnes: Kísérletek folyékony héliummal. Tiszta fémek ellenállásának változása igen alacsony hőmérsékleteken. = MFF 10 (1962) No. 3. pp. 241–243.

Immanuel Kant: A tiszta ész kritikája. Ford.: Kis János. Jav. kiad. Bp., 2004. Atlantisz. 745 p. (Mesteriskola)

Pjotr Leonyidovics Kapica: Kísérlet, elmélet, gyakorlat. Ford.: Fái György. Utószó: Boschán Péter. Bp., 1982. Gondolat. 612 p., [1] t.

KármánTódor – Max Born: Rezgések térrácsokban. = MFF 10 (1962) No. 1. pp. 47–69.

KármánTódor – Maurice A. Biot: Matematikai módszerek műszaki feladatok megoldására. Ford.: Rózsa Pál. Bp., 1963. Műszaki. 570 p.

W. Kolhörster – I. Matthes – E. Weber: Összetartozó kozmikus sugarak. = MFF 7 (1959) No. 3. pp. 261–263.

Thomas S. Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete. Ford.: Bíró Dániel. Utószó: Fehér Márta. Bp., 1984. Gondolat. 321, [1] p. (Társadalomtudományi könyvtár)

L

LakatosImre tudományfilozófiai írásai. Ford.: Benedek András, Forrai Gábor. A bevezetőt írta: Forrai Gábor. Bp., 1997. Atlantisz. 188 p.

Julien Offray de La Mettrie: Filozófiai művek. Ford.: Horváth Henrik, Zigány Miklós. Jegyz.: Tordai Zádor. Bp., 1968. Akadémiai. 523 p. (Filozófiai írók tára)

LánczosKornél: Az új kvantummechanika kontinuumelméleti előállítása. = MFF 21 (1973) No. 5. pp. 501–513.

C. M. G. Lattes –  G. P. S. Occhialini – C. F. Powell: Lassú mezonok fotoemulzióban megfigyelt nyomai. = MFF 6 (1958) No. 3. pp. 273–294.

F. O. Lawrence  – M. S. Livingston: Nagysebességű könnyű ionok előállítása nagyfeszültség alkalmazása nélkül. = MFF 5 (1957) No. 2. pp. 163–181.

B. Lebegyev: A fény nyomóerejére vonatkozó vizsgálatok. = MFF 8 (1960) No. 4. pp. 335–354.

Leibniz:Értekezések. Ford.: Bauer Simon, Vida Sándor. Bev. és magyarázatokkal ellátta: Vida Sándor. Bp., 1907. Franklin. 224, [2] p. (Filozófiai írók tára)

Gottfried Wilhelm Leibniz válogatott filozófiai írásai. Vál.: Márkus György. Utószó: Horváth Miklós. A jegyzeteket kész.: Fehér Márta, Keszthelyi András. Ford.: Endreffy Zoltán, Nyíri Tamás. Bp., 1986. Európa. 414 p.

A Leibniz–Clarke levelezés. Ford.: Bálint Péter. Bp., 2005. L'Harmattan –  Szegedi Tudományegyetem Filozófia Tanszék. 118 p.

Gottfried Wilhelm Leibniz: Újabb értekezések az emberi értelemről. Ford.: Boros Gábor et al. Bp., 2005. L'Harmattan – Szegedi Tudományegyetem Filozófia Tanszék. 523 p.

M. S. Livingston – F. O.Lawrence: Nagysebességű könnyű ionok előállítása nagyfeszültség alkalmazása nélkül. = MFF 5 (1957) No. 2. pp. 163–181.

Mihail Lomonoszov válogatott írásai. Vál.: Gazda István. Szerk. és jegyz.: Misley Pál. Utószó: Iglói Endre. Bp., 1982. Európa – Helikon. 434 p.

H. A. Lorentz: A fénysebességnél kisebb, tetszőleges sebességgel mozgó rendszerben fellépő elektromágneses jelenségek. = MFF 3 (1955) No. 2. pp. 191–209.

H. A. Lorentz: Michelson interferenciakísérlete. = MFF 3 (1955) No. 3. pp. 341–344.

H. A. Lorentz: A relativitás elve és annak alkalmazásai egyes fizikai jelenségekre. = MFF 4 (1956) No. 1. pp. 91–104.

Titus Lucretius Carus: A természetről. Ford., bev. és jegyz. ell.: Tóth Béla. Debrecen, 1957. Alföldi Magvető. 238 p.

P. Lukirszky – V. Prilezaev: A normális fotoeffektusról. = MFF 9 (1961) No. 3. pp. 231–248.

M

I. Matthes – E. Weber – W. Kolhörster: Összetartozó kozmikus sugarak. = MFF 7 (1959) No. 3. pp. 261–263.

W. Meissner – D. Ochsenfeld: Egy új jelenség szupravezetés bekövetkezésekor. = MFF 10 (1962) No. 3. pp. 245–246.

A. A. Michelson – E. W. Morley: A föld és az éther relatív mozgásáról. = MFF 3 (1955) No. 3. pp. 329–340.

A. A. Michelson – E. W. Morley: A közeg mozgásának hatása a fény sebességére. = MFF 9 (1961) No. 2. pp. 165–173.

Robert Andrews Millikan: A tudomány és a vallás fejlődése. Ford.: Székely Ferenc. Ill.: Reiter László. Bp., 1929. Pantheon. 106, [2] p.

H. Muirhead – C. F. Powell – D. N. Ritson – R. Brown – U. Camerini – P. H. Fowler: Kozmikus sugarakkal besugárzott elektron-érzékeny lemezekkel végzett megfigyelések. = MFF 7 (1959) No. 5. pp. 437–450.

N

NeumannJános: Válogatott előadások és tanulmányok. Ford.: Augusztinovics Mária. Bp., 1965. Közgazdasági és Jogi Kiadó. 175 p.

NeumannJános: A kvantummechanika matematikai megalapozása. = MFF 15 (1967) No. 3. pp. 271–318.

NeumannJános: A kvantummechanika valószínűségelméleti felépítése. = MFF 15 (1967) No. 5. pp. 481–502.

NeumannJános: Lineáris transzformációk csoportjainak és ábrázolásaiknak analitikus tulajdonságairól. = MFF 18 (1970) No. 5. pp. 463–501.

NeumannJános – Wigner Jenő: A színképek néhány tulajdonságának értelmezéséről a pörgő elektron kvantummechanikája alapján. = MFF 18 (1970) No. 6. pp. 567–582.

NeumannJános: A kvantummechanika matematikai alapjai. Ford.: Sebestyén Ákos. Bp., 1980. Akadémiai. 283 p.

NeumannJános válogatott írásai. Vál. és előszó: Ropolyi László. 1. kiad Bp., 2003. Typotex. 387 p. (Principia philosophiae naturalis 3.) – Több kiadásban is megjelent.

Isaac Newton: A világ rendszeréről és egyéb írások. Vál., ford. és utószó: Fehér Márta. Bp., 1977. Magyar Helikon – Európa. 426, [5] p.

Isaac Newton: A Principiából és az Optikából. Levelek Richard Bentleyhez. Vál., bev. és jegyz.: Heinrich László. Ford.: Heinrich László, Fehér Márta. Bukarest – Bp., 1981. Kriterion – Európa. 215 p. (Téka)

Isaac Newton válogatott írásai. Vál. és az előszót írta: Szegedi Péter. 1. kiad. Bp., 2003. Typotex. 313 p. (Principia philosophiae naturalis 1.) – 2. kiad.: Bp., 2010.

Isaac Newton: Észrevételek Dániel próféciáiról és Szt. János Apokalipsziséről két részben. Ford.: Z. Szabó-Nagy Zsuzsanna. Bp., 2012. D7 Kiadó. 289 p.

T. D. Newton  – Wigner Jenő: Elemi rendszerek lokalizált állapotai. = MFF 22 (1974) No. 1. pp. 87–98.

Emmy Noether: Invariáns variációs problémák. = MFF 11 (1963) No. 6. pp. 575–593.

O

G. P. S. Occhialini – C. F. Powell – C. M. G. Lattes: Lassú mezonok fotoemulzióban megfigyelt nyomai. = MFF 6 (1958) No. 3. pp. 273–294.

D. Ochsenfeld – W. Meissner: Egy új jelenség szupravezetés bekövetkezésekor. = MFF 10 (1962) No. 3. pp. 245–246.

J. R. Oppenheimer – J. F. Carlson: Sokszorozódó záporok. = MFF 7 (1959) No. 2. pp. 167–188.

José Ortega y Gasset: Elmélkedések Leibnizről. Az alapelv fogalma és a deduktív elmélet fejlődése. Ford.: Csejtei Dezső, Juhász Anikó. Máriabesnyő-Gödöllő, 2005. Attraktor. 380 p. (Monumenta Hispanica 2.)

P

Wolfgang Pauli: A spin és a statisztika kapcsolata. = MFF 12 (1964) No. 4. pp. 415–425.

Wolfgang Pauli: A kizárási elv, a Lorentz-csoport, és a téridő s a töltés tükrözése. = MFF 13 (1965) No. 1. pp. 107–126.

Wolfgang Pauli: A hidrogénszínképről az új kvantummechanika szempontjáról. = MFF 14 (1966) No. 3. pp. 271–293.

Wolfgang Pauli: A mágneses elektron kvantummechanikájáról. = MFF 18 (1970) No. 2. pp. 177–195.

W. Pauli – P. Jordan: A töltésnélküli terek kvantumelektrodinamikája. = MFF 28 (1980) No. 5–6. pp. 551–570.

W. Pauli – W. Heisenberg: A hullámmezők kvantumdinamikája I–II. = MFF 29 (1981) No. 3. pp. 263–282.; No. 4. pp. 375–406.

W. Pauli – W. Heisenberg: Hullámmezők kvantumelmélete. = MFF 29 (1981) No. 6. pp. 529–549.

Roger Penrose: Twistor-algebra. = MFF 25 (1977) No. 5. pp. 405–441.

Roger Penrose: A kvantumgeometria természetéről. = MFF 26 (1978) No. 3. pp. 347–365.

Roger Penrose: A twisztor-elmélet céljai és eredményei. = MFF 27 (1979) No. 4. pp. 343–409.

S. Peters – H. L. Bradt: Nehéz atommagok a primer kozmikus sugárzásban. = MFF 8 (1960) No. 1. pp. 47–82.

Max Planck: A normálspektrum energiaeloszlási törvényéről. = MFF 2 (1954) No. 4. pp. 347–354.

Max Planck: Válogatott tanulmányok. Az új fizika világképe. Bev.: Jánossy Lajos. Vál. és ford.: M. Zemplén Jolán. Bp., 1965. Gondolat. 316 p. + 2 p. melléklet. – 2., bőv. kiadás: Vál.: M. Zemplén Jolán és Abonyi Iván. Előszó: Maróti Lajos. Ford.: többen. Bp., 1982. Gondolat. 400 p. + 2 p. fekete-fehér melléklet.

Max Planck válogatott írásai. Vál. és az előszót írta: Szegedi Péter. Ford.: Gerner József, M. Zemplén Jolán. Bp., 2003. Typotex. 285 p. (Principia philosophiae naturalis 2.) – 2. kiad.: Bp., 2010.

J. Pniewski – M. Danysz: Egy nehéz magtöredék késleltetett bomlása. = MFF 7 (1959) No. 6. pp. 537–539.

Henri Poincaré: Tudomány és föltevés. Ford.: Szilárd Béla, a magyarázó jegyz. írta: Zemplén Győző, előszó: Ilosvay Lajos, ford. és a jegyz. szakmailag ell.: Fröhlich Izidor. Bp., 1908. KMTT. XX, 262 p., 2 t. (Természettudományi Könyvkiadó-Vállalat 79.)

Henri Poincaré: A tudomány értéke. Ford.: Kiss Kázmér. Bp., 1924. Pfeifer Ferdinánd. 231 p. (Filozófiai könyvtár 7.)

PolányiMihály filozófiai írásai. Vál.: Nagy Endre, Újlaki Gabriella. 1–2. köt. Bp., 1992. Atlantisz. 254, 357 p. (Kísértések)

PolányiMihály: Személyes tudás. Úton egy posztkritikai filozófiához. Ford.: Papp Mária. 1–2. köt. Bp., 1994. Atlantisz. 415, 265 p.

Karl R. Popper: A tudományos kutatás logikája. Ford.: Petri György, Szegedi Péter. Bp., 1997. Európa. 509 p.

C. F. Powell – C. M. G. Lattes –  G. P. S. Occhialini: Lassú mezonok fotoemulzióban megfigyelt nyomai. = MFF 6 (1958) No. 3. pp. 273–294.

C. F. Powell – D. N. Ritson – R. Brown – U. Camerini – P. H. Fowler – H. Muirhead: Kozmikus sugarakkal besugárzott elektron-érzékeny lemezekkel végzett megfigyelések. = MFF 7 (1959) No. 5. pp. 437–450.

V. Prilezaev – P. Lukirszky: A normális fotoeffektusról. = MFF 9 (1961) No. 3. pp. 231–248.

R

D. N. Ritson – R. Brown – U. Camerini – P. H. Fowler – H. Muirhead – C. F. Powell: Kozmikus sugarakkal besugárzott elektron-érzékeny lemezekkel végzett megfigyelések. = MFF 7 (1959) No. 5. pp. 437–450.

G. D. Rochester – C C. Butler: Új bomlékony elemi részecskék létezésének kimutatása. = MFF 7 (1959) No. 5. pp. 431–436.

Bruno Rossi: A tengerszinten mért áthatoló részecske-sugárzás tulajdonságai. = MFF 7 (1959) No. 1. pp. 89–101.

Lord Rutherford: Az új alkémia. Az atomkutatás módszerei és eredményei, illusztrációkkal. Ford., bev., függ.: Komjáthy Aladár. Bp., 1945. Bibliotheca. 72 p., 2 t.

E. Rutherford: Az alfa- és béta-részecskék szóródása anyagban, és az atom szerkezete. = MFF 4 (1956) No. 3. pp. 283–300.

S, Sz

SchellingFer. Wilh. Jósef [Friedrich Wilhelm Joseph]: A Faraday legujabb fölfedezéséről. Magyarázta gróf V(ay) K(ároly) Sárospatak, 1834. Ny. Nádaskay András.

Friedrich Wilhelm Joseph Schelling: Bruno A dolgok isteni és természetes elvéről. Avagy a dolgok isteni és természetes elvéről. Beszélgetés. Ford., utószó, jegyz.: Jaksa Margit. Bp., 1974. Magyar Helikon. 235 p.

Frierich Wilhelm Joseph Schelling: Clara avagy Beszélgetés a természet és a szellemi világ összefüggéseiről. Ford.: Rokay Zoltán. Óbecse, 2012. Lux Color Printing. 78 p.

J. R. Schrieffer – J. Bardeen – L. N. Cooper: A szupravezetés elmélete. = MFF 10 (1962) No. 6. pp. 527–584.

Erwin Schrödinger: A kvantálás, mint sajátértékprobléma (első közlemény). = MFF 2 (1954) No. 6. pp. 567–578.

Erwin Schrödinger: Válogatott tanulmányok. Vál., szerk.: Tőrös Róbert. Ford.: Nagy Imre, Fáy Gyula. Utószó: Maróti Lajos. Bp., 1965. Gondolat. 365 p., 2 t. – 2. kiad.: Bp., 1985.

Erwin Schrödinger: A Heisenberg–Born–Jordan-féle kvantummechanika viszonya az enyémhez. = MFF 14 (1966) No. 4. pp. 359–374.

Julian Schwinger: A kvantált terek elmélete. = MFF 12 (1964) No. 6. pp. 561–586.

Julian Schwinger: Az impulzusmomentumról. = MFF 19 (1971) No. 3. pp. 267–313.

Frederick Soddy: A rádium. Ford.: Salamon Gábor. Az eredetivel összehasonl.: Frőhlich Izidor. Bp., 1912. KMTT. XII, 152 p. (Természettudományi Könyvkiadó Vállalat 86.)

Spinozalevelei. Ford., bev., jegyz.: Posch Árpád. Bp., 1926. Franklin. 327 p. (Filozófiai írók tára)

Otto Stern: A mágneses térben történő iránykvantálás vizsgálatának kísérleti módszere. = MFF 9 (1961) No. 5. pp. 389–393.

Otto Stern – W. Gerlach: Az ezüstatom mágneses momentumának kísérleti igazolása. = MFF 9 (1961) No. 5. pp. 395–396.

Otto Stern – W. Gerlach: A mágnese térben történő iránykvantálás kísérleti bizonyítéka. = MFF 9 (1961) No. 5. pp. 397–399.

Otto Stern – W. Gerlach: Az ezüstatom mágneses momentuma. = MFF 9 (1961) No. 5. pp. 401–403.

SzilárdBéla: Radium és radioaktivitás. Bev.: Ilosvay Lajos. Bp., 1905. Mai. 85 p.

D. Szkobelcin: Új típusú, igen gyors béta-részecskékről. = MFF 6 (1958) No. 6. pp. 611–626.

T

TellerEde: Üzenetek egy marslakótól. Válogatott tanulmányok. [Előadások, beszélgetések, gondolatok]. Szerk.: Tóth Eszter, Sükösd Csaba. Bp., 2008. Lilli. 294 p.

John Tyndall: A hő, mint a mozgás egyik neme. Ford.: Jezsovics Károly. Előszó: Szily Kálmán. Bp., 1874. KMTT. XXVIII, 590 p.

V

J. G. Valatin: Megjegyzések a szupravezetés elméletéről. = MFF 11 (1963) No. 3. pp. 249–260.

Giambattista Vico: Az új tudomány. Ford.: Dienes Gedeon, Szemere Samu. Bev.: Rozsnyai Ervin. Bp., 1963. Akadémiai. 715 p., 3 t. (Filozófiai írók tára)

W

B. L. Van Der Waerden: A kizárási elv és a spin. [Függelék]. = MFF 13 (1965) Klnsz. pp. 1–37.

E. T. S. Walton – J. D. Cockcroft: Kísérletek nagysebességű pozitív ionokkal. Elemek szétbontása nagysebességű protonok segítségével. = MFF 5 (1957) No. 1. pp. 79–90.

E. Weber – W. Kolhörster – I. Matthes: Összetartozó kozmikus sugarak. = MFF 7 (1959) No. 3. pp. 261–263.

V. Weisskopf: Magreakciók statisztikus elmélete. = MFF 5 (1957) No. 4. pp. 381–394.

Victor F. Weisskopf: Fizika a huszadik században. Esszék, tanulmányok. Ford.: Vekerdi László. Bp., 1978. Gondolat. 449 p.

Carl Friedrich von Weizsäcker: Válogatott tanulmányok. Vál.: Csermák Kálmán. Ford.: Csermák Kálmán, Nagy Imre, Vitális László. Utószó: Hraskó Péter. Bp., 1980. Gondolat. 434 p.

WeszelszkyGyula: A rádium és az atomelmélet. Bp., 1925. Szent István Társulat. 147 p. (Szent István könyvek)

H. Weyl: Kvantummechanika és csoportelmélet. = MFF 18 (1970) No. 4. pp. 357–392.

Hermann Weyl: Szimmetria. Kieg.: Nagy Tibor, Kiss János. Ford.: Bérczi Szaniszló, Seres Iván. Bp., 1982. Gondolat – Franklin. 226 p.

John Archibald Wheeler – Niels Bohr: A maghasadás. I–II. = MFF 5 (1957) No. 6. pp. 575–596.; 6 (1958) No. 1. pp. 81–100.

Alfred North Whitehead: A természet fogalma. Ford.: Szabados Levente. Bp., 2007. Typotex. 201 p.

G. C. Wick – A. S. WightmanWigner Jenő: Az elemi részek sajátparitása. = MFF 12 (1964) No. 3. pp. 327–335.

Otto Wiener: Álló fényhullámok és a polarizált fény rezgésiránya I–II. = MFF 8 (1960) No. 5. pp. 447–462.; No. 6. pp. 535–548.

A. S. Wightman: A kvantummechanikai rendszerek lokalizálhatóságáról. = MFF 23 (1975) No. 4. pp. 337–381.

WignerJenő: A Schrödinger-féle elméletből a termszerkezetekre vonatkozóan adódó néhány következtetés. = MFF 12 (1964) No. 1. pp. 85–108.

WignerJenő: Helyesbítés „A Schrödinger-féle elméletből a termszerkezetekre vonatkozóan adódó néhány következtetés” c. dolgozathoz. = MFF 12 (1964) No. 1. pp. 109–110.

WignerJenő: Az időtükrözés a kvantummechanikában. = MFF 12 (1964) No. 2. pp. 213–222.

WignerJenő: Szimmetria és a megmaradási tételek. [Függelék]. = MFF 13 (1965) Klnsz. pp. 63–72.

WignerJenő – Neumann János: A színképek néhány tulajdonságának értelmezéséről a pörgő elektron kvantummechanikája alapján. = MFF 18 (1970) No. 6. pp. 567–582.

Wigner Jenő: Bizonyos véges csoportok ábrázolásairól. = MFF 19 (1971) No. 2. pp. 159–165.

WignerJenő: A mátrixokról, amelyek egyszerűen reducibilis csoportok ábrázolásainak Kronecker-szorzatát kiredukálják. = MFF 19 (1971) No. 2. pp. 165–207.

Szimmetriák és reflexiók. Wigner Jenő tudományos esszéi. Vál., szerk. és ford.: Györgyi Géza. Bp., 1972. Gondolat. 355 p.

Wigner Jenő: Az inhomogén Lorentz-csoport unitér ábrázolásairól. = MFF 21 (1973) No. 1. pp. 21–72.

Wigner Jenő: Relativisztikus hullámegyenletek. = MFF 21 (1973) No. 4. pp. 387–402.

WignerJenő – Valentine Bargmann: Relativisztikus hullámegyenletek csoportelméleti tárgyalása. = MFF 21 (1973) No. 6. pp. 605–615.

WignerJenő – T. D. Newton: Elemi rendszerek lokalizált állapotai. = MFF 22 (1974) No. 1. pp. 87–98.

WignerJenő – Erdal Inönü: A Galilei-csoport ábrázolásai. = MFF 22 (1974) No. 2. pp. 183–193.

WignerJenő – Erdal Inönü: Csoportok és ábrázolásaik kontrakciójáról. = MFF 22 (1974) No. 3. pp. 265–278.

WignerJenő válogatott írásai. Vál. és előszó: Ropolyi László. Bp., 2005. Typotex. 461 p. (Principia philosophiae naturalis 5.)

C. T. R. Wilson: A légköri levegő ionizációja: „On the ionization of atmospherie air”. = MFF 6 (1958) No. 4. pp. 401–410.

Y

Hideki Yukawa (Jukava Hideki): Elemi részek kölcsönhatása. = MFF 6 (1958) No. 2. pp. 181–189.

Z

ZeemanPál [Paul]: Az atomoknál kisebb részecskékre vonatkozó kisérleti vizsgálatokról. Ford. Bozóky Endre. Bp., 1901. (Klny. a Mathematikai és Physikai Lapokból)

Gyűjteményes kötetek

Természettudományi értekezések. Arago, Bessel, Dove, Haeckel, Heer, Hirschel, Humboldt, Kirchhoff, Liebig, Lyell, Melloni és Virchow népszerű munkáiból. Bp., 1875. KMTT. 355 p., 1 t.

A kvantummechanika klasszikusai. Válogatott tanulmányok. Vál., összekötő szöveget írta: Fáy Gyula, Tőrös Róbert. Szerk. és bev.: Fényes Imre. Bp., 1966. Gondolat. 240 p. (Stúdium könyvek 5.)

Kvantummechanika. Cikkgyűjtemény. Vál., ford. és bev.: Györgyi Géza. Szerk.: Jánossy Lajos. Bp., 1971. Akadémiai. 320 p.

Tudománytörténet I. Szöveggyűjtemény. Vál. és szerk.: Both Mária, Csorba F. László. Bp., 1994. Gondolat. 121 p.

Tudományfilozófia. Szöveggyűjtemény. Szerk.: Forrai Gábor, Szegedi Péter. Bp., 1999. Áron. 594 p.